Címünk: ADY ENDRE UTCA 142.

Tel/fax: 283 1270

E-mail: kossuth@klgbp.hu,

Internet: www.klg.sulinet.hu

Egy iskola története, múltja az évkönyvek leírásából, az értesítők megjegyzéseiből, a helytörténeti adalékokból meglehetős pontossággal összeállítható. Tervek, vágyak, eredmények, nagyszerű rendezvények, történelmi pillanatok sorakoznak rendben egymás után egy ilyen leírásban, s megpróbálják az intézmény fejlődésének fontosabb mozzanatait visszaidézni. A történetíró felelőssége, hogy ne tévedjen. Összegyűjtött adatai pontosan tükrözzék egy immár 81 éves gimnázium életrajzát!
De engedtessék meg egy kis többlet: a száraz adatok mellé néhány apró kiegészítés, idézet, amely iskolánk szellemiségér?l, erkölcsér?l, nagy tanáregyéniségeir?l igazi mindennapjairól is tájékoztat, s a valós, sokszín? emlékeink minden részletében pontosan él? alma matert tárja elénk.

Erzsébetfalva, amely mint nagyközség szerepelt a század els? évtizedeiben Magyarország közigazgatási térképén, még a világháború el?tt szorgalmazta egy f?gimnázium felállítását. Így 1910 körül a premontrei renddel folytattak tárgyalásokat a község elöljárói, de eredmény nélkül. Nem sokkal kés?bb a latin nyelvnek - mint rendkívüli tárgynak - a tanítását szerették volna elérni a fiú polgári iskolában, ám ez sem sikerült.
A proletárdiktatúra bukása után dr. Pintér Jen? budapesti tankerületi f?igazgató kezdeményezésére, figyelembe véve �a zsúfolt villamosokon a budapesti iskolákba járó gyermekeiket félt? szül?k aggodalmát�, 1919. október 9-én megnyílt az I. és a II. osztály mint a IX. kerületi Fáy András reál-gimnázium fiókintézete.
�Az 1919. év a magyar nemzet történetének legvégzetesebb dátumai közé tartozik, olyan, mint 1526. Elbukni elbukhatott a nemzet, küls? és bels? okok miatt megtörténhetett, hogy elfeledkezett Istent?l nyert történelmi rendeltetésér?l. De ?si, bels? titokzatos ereje meg nem tört... Ennek az elpusztíthatatlan, ?si er?nek egyik - minden szónoklatnál ékesebben szóló - megnyilatkozása volt a pestszenterzsébeti állami gimnázium megteremtése, kifejlesztése� - írta a húszéves intézmény történelemtanára, Takó János az 1938-39-es értesít? bevezet?jében.
A 86 tanuló a Posta utca 5. szám alatt Haszler Károly igazgatásával kezdte meg a tan-évet. Négy tanár tanította ?ket. Az elhelyezés igen szerény volt: egy udvari kis épület irodahelyiség és tanári szoba nélkül. A szertár összes felszerelése egy vetít?b?l, 700 diából, 5 térképb?l, egy táblából, körz?b?l és háromszög? vonalzóból állt.
Annál er?sebb volt a szándék, hogy az ifjúság ismét a tanulással foglalkozzék, mivel az el?z? hónapokban a �törvény- és tekintélytisztelet meg-sz?nt, a tanulók önkormányzattal, bizalmi- és direktóriumválasztással, propagandával. átképzéssel voltak elfoglalva�.
Sajnos, az igyekezetet nem kísérte sok szerencse az els? évben: november 1-jét?l január 18-áig tüzel?hiány miatt korlátozni kellett a tanítást, s hetenként csak három napon tartottak foglalkozásokat. Az egyik napon a tanulóknak és hozzátartozóiknak adtak felvilágosítást a tanárok, a másik napon katonai rendgyakorlatokat végeztettek, s csak a harmadik napon volt tulajdonképpeni tanítás. Végre a szül?k adományaiból és a minisztérium támogatásával a f?t?anyagot be tudták szerezni, ám egy hét munka után a spanyoljárvány kitörése miatt március 15-ig az oktatás újból szünetelt. Ett?l kezdve azonban zavartalanul folyt a munka az év végéig, ennek köszönhet?en az igazgató úr közlése szerint �az el?írt anyag elvégeztetett�.
A következ? évben már nemcsak igazgatás tekintetében, hanem anyagilag is függetlenné vált az intézet. (A tanulók egy részének havi 440 korona tandíjat kellett fizetnie.) Megnyílt a III. és a IV. osztály is, a létszám az év elején 173 volt. Szerencsére helyet kaptak a Lázár utcai állami elemi iskola épületében, az els? emeleten. A tantermek ugyan megfelel?ek voltak már, de a szertárak és a könyvtár hiánya hátráltatta a sikeres tanítást. A padok kisméret?ek, amelyekben �szoronganak a növendékek, s ami testi fejl?désükre káros hatással van�.
Az 1921-22. iskolai évben megnyílt az V. osztály, s ebben az évben vette fel iskolánk Kossuth Lajos nevét. A névadó ünnepély szónoka Gyönyör Béla volt. Szavaiból a tisztelet és a lelkesedés árad:
�Hirdesse ennek az intézetnek a címe a legönzetlenebb magyar nevével a mi kedves ifjúságunknak Kossuth lelke szerint való gondolkodásmódját, jellemét, tetteit, s az iskola kés?i nemzedékei ne feledjék el soha h?n ápolni szívükben Kossuth Lajos szellemét, önzetlen hazaszeretetét!�
Szünetet sem járvány, sem szénhiány miatt nem kellett tartani, s a következ? évben is csak kisebb átalakítások akadályozták a munka folytonosságát.
1923-ban újításként bevezették az ellen?rz? könyvet, amelynek hasznáról az évkönyv így írt: �Az id?n súlyosabb vétség nem fordult el?. Igen jó szolgálatot tett a múlt évben bevezetett ellen?rz? füzet, melynek segítségével a szül?i ház is állandó támogatásban részesíttetett�.
A családdal való kapcsolattartás fontos eseményei a rendszeres szül?i értekezletek, amelyeken az intézet tanárai el?adásokat tartottak. ( 1925 novemberében például �A szeretet motívuma a gyakorlati nevelésben� címmel.)
1924. január 1-jén Erzsébetfalva nagyközség Pesterzsébet névvel átalakult várossá, s így az iskola neve ett?l kezdve: �Pesterzsébeti m. kir. áll. Kossuth Lajos f?gimnázium�.
Eközben a fels?bb osztályok is folyamatosan beindultak, a VIII. évfolyam 1924. szeptember 5--én. E tanév krónikájához tartozik még az iskola mindennapjaiban oly fontos
szerepet betölt? ön-képz?kör létrejötte 44 rendes és 28 pártoló taggal. Az ünnepélyeken kívül 11 rendes gy?lést tartottak, �amelyeken a tagok a költészeten, el?adóm?vészeten, népszer? tudományos ismertetéseken kívül énekkel és zenével is igen szép sikerrel foglalkoztak�. Az év második felének elején megalakult a sportkör is, mindjárt 139 taggal. A sportágak között úszás, atlétika, kerekpározás, vívás, hó- és jég-sport szerepelt.
Az új törvény értelmében iskolánk is reálgimnáziummá alakult át, s az I. és az V. osztályban már az új tanterv szerint kezd?dött meg az oktatás. A fejl?dés azonban korántsem volt zökken?-mentes. Egyfel?l a folyamatos személyi változások, nyolc év alatt 52 tanár fordult meg az intézetben, másfel?l a még mindig nem megfelel? el-helyezés nehezítette a munkát. Mindezek a problémák csaknem oda vezettek, hogy az intézményt visszafejlesztik, s beolvasztják anyaintézetébe. Csak Haszler Káro!y igazgató, dr. Chikán Béla polgármester és az áldozatkész polgárok segítségével - az intézet növendékeinek szülei 30 arany-koronát ajánlottak fel fejenként - sikerült a feloszlatást elkerülni, s?t ígéretet szerezni egy új épület felépítésére.
1924 decemberében Haszler Károlyt áthelyezték. Új igazgatónak albisi Barthos lndárt, volt reáliskolai vezet?t nevezték ki.
A tanév végén, iskolánk történetében el?ször, megtartották az �érettségi vizsgálatot�.
Érdemes el?sorolni, milyen írásbeli feladatokkal kellett végz?seinknek ekkor megbirkózniuk. A jegyz?könyv tanúsága szerint magyar nyelv és irodalomból a Toldi-trilógia ismertetése, latinból Tibullus egyik elégiája, mennyiségtanból egy szám-tani sorozat, illetve egy trapéz területének a kiszámítása volt a feladat. E feladatok próbára tették az érettségiz?ket, mert néhányukat javító vizsgálatra kellett utasítani.
Az 1928-29. tanévben az iskola vezetésében újabb változás történt. Barthos Indárt minisztériumi munkára rendeltek, helyét Szentgyörgyvári Artúr foglalta el. A már általa közzétett értesít?ben örömmel tudatja Pesterzsébet közönségével, hogy végre megindult az annyira óhajtott új iskola építése, s ennek megfelel?en az intézmény rövidesen új helyére költözhet. Erre azonban még 1929 októberéig várni kellett.
Az épület tetszet?sre sikeredett, a város legszebb középületének tartották. Homlokzatán aranyozott bet?k hirdették: �Kossuth Lajos Reálgimnázium.�
Pompásan felszerelték, de tornaterem nem készült hozzá, s a f?téssel is nagy problémák voltak. Ennek ellenére örömmel vettek birtokukba tanárok, diákok egyaránt a tágas tantermeket, el?adókat, szertárakat, rajztermeket. Az igazgató kényelmét szolgálta a négyszobás, külön lépcs?házzal rendelkez? lakás. A hivatalsegédek az alagsorban laktak.
Pesterzsébet város képvisel?-testülete még 1924-ben elhatározta, hogy az iskola dologi és személyi kiadásainak fedezéséhez 1925-t?l kezdve évi tízezer aranykoronával hozzájárul. E kötelezettségének azonban évekig nem tett eleget. Ráadásul hosszú id?n át késett a város és az állam közt a gimnáziumra vonatkozó jogi helyzet szabályozása. A hosszas huzavona után 1935. május 14-én létrejött szerz?dés jórészt újra megállapította a városnak már régebben vállalt kötelezettségeit, és kimondta, hogy a város az iskola épületét az ingatlannal együtt az államnak átadja használatra a gimnázium céljaira, s vállalja a tornaterem felépítését három éven belül. Ez azonban kés?bb sem készült el.
1933-ban Pesterzsébet rendezett tanácsú megyei város a Pestszenterzsébet nevet vette fel, így az intézet felirata újra változott:
�Pestszenterzsébeti magyar királyi állami Kossuth Lajos Reálgimnázium�.
Az 1934. évi XI. törvénycikk minden közép-iskolát gimnáziummá tett. Hóman Bálint miniszter ezen túlmen?en a nemzeti tárgyakat állította a tanítás középpontjába, s kifejezetten hangsúlyozta a nevelés els?dleges szerepét. Az új törvény szerint:
�l.§. A magyar középiskola feladata, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, a magyar nemzeti m?vel?dés szellemének megfelel? általános m?veltséghez juttassa, s az egyetemi és f?iskolai tanulmányokra képessé tegye... A középiskola a nemzeti életben vezet? szerepre hivatott értelmiség nevelésére szolgáló iskolafaj...�
Az új törvény szellemében folytatódott az oktatás, s hozzáteszem, folytatódik javarészt ma is, hisz e cikkely szavai napjainkban is eligazítóak a középfokú intézményekre.
1936-ban Szentgyörgyvári Artúrt a minisztériumba helyezték. Helyére Éltet? Ödön került, aki eddig a szentl?rinci új állami gimnázium megbízott igazgatója volt.
Az elkövetkezend? esztend?kben az oktatás egyre nehezebbé vált. Sorozatos áthelyezések, pályamódosítások - kés?bb pedig már a bevonulások miatt - a tanárok csak helyettesítésekkel, jelent?s túlórával tudták a kijelölt tananyagot elvégezni. Ráadásul egyre nyomasztóbb gondot jelentett az intézmény tanulóinak egészségi állapota (az 1938--as esztend?ben a tablóképen öt tanuló neve mellett látható az elhalálozást jelent? kereszt). A kor rányomta bélyegét az iskola hétköznapjaira is�
De a nehézségek, úgy látszik, megsokszorozták az intézet erejét, szelleme pedig a régi maradt. Ez utóbbiról olvashatunk 1939-ben:
�Hazafias szempontok irányították a mindenkori tanári testületet az összes tárgyak, els?sorban a nemzeti tárgyak (magyar, történelem, földrajz) tanítása alkalmával. Szent István birodalma lebeg itt minden tanár és diák szeme el?tt. Hiszünk valamennyien Magyarország feltámadásában�.
E nyilatkozat nem csupán az elszántságot mutatja, hanem jól érezhet?en utal a történelmi pillanatra is. (Kiegészítésként jegyzem meg, hogy az 1937-38-as tanévben minisztériumi rendeletre megkezd?dött az olasz nyelv oktatása. Az értesít? magyarázattal is szolgált:
�Különösen nekünk, magyaroknak fontos, hogy az olasz nép nyelvével minél alaposabban megismerkedjünk. Az a mély barátság, amely minket az olasz néppel összeköt, csak úgy fejleszthet?, mélyíthet? ki eredményes együttm?ködésre, ha ifjú nemzedékeink jelentékeny része már a középiskolában sajátítja el az olasz nyelvet.� A nyelvoktatás ezek szerint már akkor sem tudott teljesen függetlenedni a politikától.
Ugyanezen id?szak szinte hihetetlen teljesítményei közé tartozik, hogy dr. Somos Jen? irányításával az önképz?kör a �Magyar Irodalmi Ritkaságok� sorozatában megjelentette Riedl Frigyes egyetemi tanár el?adássorozatát Mikszáth Kálmánról. A kiadáshoz szükséges pénzt a kör tagjai és a felel?s diákok teremtették el?. A könyvtár állománya ugyanakkor 1938-ban már elérte a két-ezer darabot, javarészt szintén adományoknak, gy?jtéseknek köszönhet?en.
1940 ?szén nagyobb tatarozásokat végeztek az épületen, s végre kaviccsal feltöltötték az es? idején mindig víz alatt álló, következésképp használhatatlan udvart.
A II. világháború végképp feldúlta az iskola békés életét. A tanítás azonban csak 1944. április 1-jén szakadt meg. Kés?bb, amikor a városházát lebombázták, a hivatalok ideköltöztek, mivel az épület sértetlen maradt. Majd szovjet hadikórházat rendeztek be benne 1946 februárjáig, ezért 1945. március 5-én az Iskola utca 3. szám alatti rozoga házban (el?z?leg istállónak használták) indult meg a tanítás, s a Vas Gereben utcai laktanyában folytatódott - a gyorsan emelked? létszám miatt -1946. március 6-ig. Itt már négy tanteremben tanítottak egész napos rendben. Ekkor bízta meg a város vezet?sége György Endrét a gimnázium igazgatásával, aki 1945 júliusában már érettségi vizsgákat is tartatott.
A Török Flóris utcai épületbe költözve végre ismét megfelel? környezetben, s néhány év után már elég jól felszerelt iskolában folyhatott az oktató-nevel? munka.
1946-ban megindult a dolgozók gimnáziuma, ezért kés? estig tartottak az órák, s?t átmenetileg egy kereskedelmi szaktanfolyam, illetve egy közgazdasági középiskola is helyet kapott az épületben.
A nyolcosztályos általános iskola bevezetése után gimnáziumunk is áttért a négyosztályos középiskolai rendszerre, ezért a létszám rendkívül megfogyatkozott. 1948-49-ben 283 diák járt az intézetbe. (Utoljára az 1923/24. esztend?ben - hét osztállyal - volt ilyen kevés tanuló. Ez tette lehet?vé, hogy 1950-ben még a kerületi ipari technikumnak is helyet adjon.)
1948-ban hozták létre a diákok - tanárok vezetése nélkül - az iskolai énekkart, melynek szervez?je Máthé János volt, aki kés?bb a kerületi zeneiskola igazgatója lett.
1957 végén Donázi Ferenc került az igazgatói tisztségbe. A következ? év januárjában már levélben számolt be a F?városi Tanács oktatási osztályának a sz?kös körülményekr?l. A válasz rövidesen megérkezett, s rendkívül kedvez? volt: az épületet nyolc tanteremmel és tornateremmel fogják b?víteni. Kés?bb azonban változott a fenti elképzelés. A határozat úgy szólt, hogy maradjon a technikum a Török Flóris utcában, s kapjon új épületet a Kossuth. A döntést követ?en meglep? gyorsasággal - egy év alatt - 1963 augusztusára az Ady Endre utcában elkészült az új, megfelel?en felszerelt épület három tanm?hellyel, s?t 44 év várakozás után végre tornateremmel is.
Még az 1959/60-as tanévben bevezették a gyakorlati foglakozást, majd a koedukált oktatást. (A lányok megjelenését nagy vita el?zte meg a tantestületen belül is.) A gyakorlati órák keretében az iskola üzemekkel kötött szerz?dést, ahol tanulóink hetente négy-öt órát töltöttek el tanári kísérettel.
Szinte hihetetlen, de a 60-as évek végére a 12 tantermes iskola is sz?knek bizonyult a diákok elhelyezésére. (22 osztály - 750 diák) Ezen kabinetrendszer? oktatással. majd szükségtantermek-kel segített az igazgatóság.
�A nevel?-oktató munka fokozatosan korszer?södött. A szakosított tanterv? oktatás bevezetése (német - orosz nyelvi, matematikai tagozat), a német nyelvi és világnézeti kísérleti oktatás, az iskola több tanárának vezet? tanári megbízatása, a német nemzetiségi osztályok megindítása (1973), s az érettségi vizsgák jó eredményei: mind a kit?zött cél sikeres megvalósítását bizonyítják.� - olvashatjuk az 1979-es jubileumi évkönyvben.
A német tanítási nyelv? nemzetiségi gimnáziumi osztályokat az Eötvös József Gimnáziumból helyezték át iskolánkba, s ezzel az általános képzés egy új, sajátosabb képzési formával egészült ki. A tanulók külön tanterv szerint tanulták a német nyelvet és irodalmat, továbbá német nyelven folyt már az els? osztálytól kezdve a történelem, a földrajz, az ének-zene és a negyedik osztályban a világnézetünk alapjai tárgy tanítása.
�A tagozat célja nemcsak az elfelejtett anyanyelv alapos elsajátítása és az érettségi bizonyítvánnyal együtt a középfokú vagy fels?fokú nyelvvizsga megszerzése. Célja a nemzetiségi tudat kialakítása, fejlesztése, a Magyarországon él? német nemzetiség kultúrájának, hagyományainak felkutatása, ápolása továbbadása� - írta Lunczer Teréz nemzetiségi tagozatvezet? 1989-ben.
A képzés beindítása már dr. Thomann Márton igazgató nevéhez f?z?dik (1971 ?szén lett iskolánk új vezet?je), csakúgy, mint az 1979/80. tanévben bevezetésre kerül? fakultatív oktatási rendszer, valamint a több mint húsz éven át megjelen?, a kerület négy középiskoláját összefogó, színvonalas újság, az Erzsébeti Diák.
A nyolcvanas évekt?l kezdve még további változások is történtek a gimnázium bels? szerkezetében. Az öt osztályból immáron két osztály volt nemzetiségi, emellett - talán a régi hagyományokat felelevenítend? - emelt szinten is folyt az angol, német és orosz nyelv tanítása. Újdonságként gyakorlati fakultációk is megjelentek (államigazgatás és idegenvezetés). Az iskolai élet színesebbé tételét szolgálták a még mostanában is zajló
Kossuth-napok, amelyeken híres vendégek tartottak el?adásokat (többségükben volt Kossuth-diákok), s az egész diákságot megmozgató sportversenyek, játékok, m?vészeti el?adások szerepeltek.
Dr. Thomann Márton nyugdíjba vonulása után 1986-ban Babos Judit lett intézményünk igazgatója.
Hivatali idejének öt esztendeje alatt vált ki iskolánkból, és alapított önálló gimnáziumot a német nemzetiségi tagozat. Az így támadt ?rt a német - magyar két tannyelv? oktatás beindításával töltöttük be.
Az évtized végének változásai iskolánkat is elérték. Demokratikus, korszer? szemlélet? intézmény megteremtésén fáradozunk. Err?l írt Horváth Gábor igazgató úr (? 1991 óta áll az iskola élén) az iskolánk 75 éves jubileumára megjelent évkönyvben (honlapunkon ez is olvasható majd).