Cím: Beregszász út 10.

Elérhetősége:
Központi telefonszámok:

246-1579
246-1580
246-2005

Igazgatói irodák:
246-1578

Fax szám:
246-1578
Email:
titkar@oveges.hu

Névadója:
„Legnagyobb boldogságom, ha másnak tudást és örömet nyújthatok.”
(Öveges József)

Emlékezés Öveges Józsefre, a fizika Nagy Varázslójára

1895. november 10-én a Zala megyei Páka községben született Öveges József. A családi hagyomány szerint õsei apai ágon legalább 200 évre visszamenõleg népiskolai tanítók voltak. Sokszor emlegette is élete folyamán, hogy tanítói „dinasztiából” származik. Elemi iskolai tanulmányait a Gyõr megyei Péren végezte, majd szülei nem kis áldozattal a gyõri bencés gimnáziumba adták, ahol az elsõ hat osztályt végezte el.

A négy testvér közül legidõsebb Öveges fiú õsei nyomán szintén vonzódott az oktató-nevelõ életpálya felé. Bár bencések között nevelkedett, 1912-ben, 17 éves korában a Piarista Tanítórendbe jelentkezett. A váci rendházban eltöltött noviciátusi év után a kecskeméti Piarista Gimnáziumban fejezte be középiskolai tanulmányait. Matematika-fizika szakos tanárjelöltként a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen hallgatott elõadásokat, tanára volt Eötvös Loránd is.

1920 júliusában pappá szentelték. Kezdõ tanárként Szegeden töltött 3 évet, majd Tatára helyezték, ahol megjelent elsõ könyvecskéje: Idõjóslás és idõhatározás címen. Hogy a megjelentetéshez szükséges 2000 elõfizetõt biztosítani tudja, efféle hirdetéseket tett közzé: „Adja el az esernyõjét, vegye meg Öveges József Idõjóslás címû könyvét.” Láthatóan a propaganda iránt is volt érzéke.

Gyakran együtt korcsolyázott a diáksággal a tó jegén, mégpedig reverendában. Már ekkor is folyton kísérletezett. Kitalálta a vitorlázó korcsolyázást. Két kereszbe tett cserkészbotra pokrócot feszített ki, a botok csomópontján befûzte a karját, és így manõverezve vitette magát a széllel.

Néhány év után a váci Piarista Gimnáziumba került, ahol 6 évet töltött. Ez a tapasztalatszerzés és a tanításban való elmélyülés korszaka volt.

Gyakorlótanár volt, amikor megbízásait kapta tankönyvírásra. Húsz éves eredményes tanári munka állt mögötte. Tankönyveiben mindig a legfrissebb ismereteket közölte. Az atomfizika kiemelt módon szerepel bennük, sok egyszerû kísérlettel. Helyet kapott az elektroncsõ, rádió, televízió elve, legalább olvasmányos formában.

Elsõsorban nem zseniket nevelt. Meggyõzõdése volt, hogy ma, amikor annyi mûszaki eszközt használunk az életben, azok fizikai alapjait is mindenki tisztán kell, hogy lássa. Alapvetõen kísérletezõ, bemutató tanár volt, az alaptörvényeknek sziklaszilárd tapasztalati alapot igyekezett teremteni. Az ismeretközlésben elsõ és legfontosabb lépésnek a tanítványok figyelmének felkeltését tartotta, s ezért igyekezett latba vetni személyiségének minden varázsát, feláldozva akár saját „komoly” megjelenését is. A háború alatt tönkrement, vagy legalábbis elhanyagolt fizikaszertárak korában utat mutatott, hogy lehet a legegyszerûbb eszközökkel is nagyszerû, meggyõzõ és a megértést elõsegítõ kísérleteket bemutatni. Egyetlen célja az volt, hogy hallgatói megtanuljanak rácsodálkozni a természet jelenségeire, és keressék az egyszerû magyarázatot.

1940-ben Budapestre helyezték. Az 1948-ban Kossuth-díjjal kitüntetett pedagógust késõbb az Állami Pedagógiai Fõiskola fizika tanszékének vezetésével bízták meg, ahol egészen 1955-ig mûködött.

Idõközben népszerûsítõ természettudományos témájú könyveket írt. 1951-ben jelent meg A legújabb kor fizikája, melyben sikeres kísérletet tett arra, hogy a legmodernebb fizikai fogalmakat – mint az atomenergia, radioaktivitás, kozmikus sugárzás, relativitáselmélet, anyag-hullám dualizmus – a nem szakemberekkel is megismertesse, s amennyire lehetséges, meg is értesse. További könyvei az Élõ fizika, a Játékos fizikai kísérletek és még sorolhatnánk. Annyi könyvet írt, és azok annyi kiadást és oly nagy példányszámot értek el, amire se azelõtt, se azóta nincs példa a magyar nyelvû természettudományos ismeretterjesztõ irodalomban.

Kezdõ tanár kora óta szívesen tartott elõadásokat a különféle egyesületekben. 1945 után vált – a rádió révén – országosan is ismert elõadóvá. 60 éves is elmúlt, amikor nálunk megindultak a TV-elõadások. Már a próbaadáson szerepelt. Hamarosan kiderült, hogy ez az õ legigazibb mûködési területe. Televíziós szerepléseivel lett igazán közismert és kedvelt egyéniség az egész országban. Jó fizikus, jó tanár és jó elõadó volt, de színésznek sem akárki. 1979 szeptemberében hunyt el.


Születésének centenáriumán a TIT Stúdió 1995. november 9-én emlékülést tartott. A megnyitó beszédet Juhász Nagy Ágnes, a TIT Stúdió igazgatónõje tartotta, majd dr. Dank Viktor egyetemi tanár, a Magyar Természettudományos Társulat elnöke beszédét hallhattuk Emlékezem Öveges Józsefre címmel, melyben a Tanár Úrral való személyes találkozásait idézte fel.

Az emlékülés elsõ felében láthattunk még lenyûgözõ eredeti Öveges-kísérleteket dr. Sas Elemér Kossuth-díjas egyetemi docens bemutatásában. Hogyan lehet megkülönböztetni a nyers és fõtt tojást, hogyan lehet gyufafejekkel Cartesius-búvárt készíteni, miért nem esik ki a ping-pong labda a tölcsérbõl, ha belefújunk; ezekre, és még sok hasonló kérdésre kaphattunk választ.

A délelõtti program befejezéseként az ELTE Oktatástechnikai Tanszék közremûködésével készülõ CD-ROM került bemutatásra, mely tartalmazza Öveges József 3-4 könyvét és számos róla készült videofelvételt.

Rövid ebéd szünet után dr. Abonyi Iván tudományos fõmunkatárs folytatta az elõadássorozatot egyéni, formabontó stílusú beszédével, mellyel mintegy megidézte Öveges tanár úr szellemét. Karizmatikus pedagógusnak nevezte õt, aki azzal a sajátos megközelítéssel, mellyel hõn szeretett szaktárgyához, a fizikához fordult, egy pedagógia új-hullámot indított el.

Folytatásként Simonffy Géza újságíró, Öveges József egykori tanítványa visszaemlékezését hallhattuk, melybõl a tanár úr egy tanóráját és sok személyes vonását ismerhettük meg. Például, hogy kalapját mindig már a tanteremajtóból felhajította a fogasra és az sohasem tévesztett célt.

Ezt követõen a Budapesti Piarista Gimnázium növendékei mutattak be újabb Öveges-kísérleteket Nyeste Pál tanár úr vezetésével.

Az emlékülés befejezéseként Görbe László piarista igazgató nyitotta meg a tanár úr ötlete alapján elkészült Fizikai jelenség bemutató kiállítást.

Öveges tanár úr nagy álma, a tudományos játszóház életében nem valósulhatott meg. A nép számára létesített Tudományos Varieté vagy modernebb nevén a Csodák Palotája, ahol minden gyerek saját kezével érezheti a játékos tudomány különös bizsergését, Öveges József egyedülálló szakmai zsenialitásának emlékét hivatott megõrizni.

Írta: Vass Ágnes

"Az oktatás célja nem az, hogy befejezett tudást adjon, hanem az, hogy szilárd alapot teremtsen a továbbhaladásra."