Cím: Kondor Béla sétány. 10

Történet: 1945 előtt intézményes keretek között Pestszentlőrincen nem volt felnőttoktatás. A továbbtanulni vágyó felnőttek magánvizsgát tehettek a lőrinci gimnáziumban. 1945-ben a Vallás és Közoktatási Minisztérium rendeletet adott ki a felnőttoktatás, a dolgozók iskoláinak megszervezésére, mind az alapfokú, mind a felsőfokú oktatási intézményekben. A rendelet alapján 1945-ben a Pestszentlőrinci Állami Gimnáziumban is megindult a felnőttoktatás szervezése.
Levelező tagozat épülete

A dolgozók iskolája 1946. március 4-én tartotta alakuló értekezletét. Első igazgatója, Dr. Tóth Tivadar tartotta az ünnepélyes megnyitót. Az ide jelentkezőknek felvételi vizsgát kellett tenniük, valamint állandó munkahellyel kellett rendelkezniük. Így 15 tanuló nyert felvételt, részben „humánus”, részben „reális” tagozaton. A Dolgozók Iskolája az akkor működő nappali gimnázium Wlassics Gyula utcai épületében nyert elhelyezést. A tanítás délután 16 órától 20 óráig tartott. A megnyitót 1946, március 11-én tartották. Az iskola első költségvetése 27340000 pengő volt. A tanítás heti 27 órában történt. Tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, latin, német- vagy angol nyelv, gazdasági ismeretek, műalkotások ismerete, természetrajz, vegytan, mennyiségtan, hittan. A tanítás egész évben megszakítás nélkül folyt. Az „őszi”év (az induló osztály kivételével) augusztus 1-jétől, január végéig, a „nyári” év február 1-jétol, július végéig tartott. Így intenzív tanulással félévenként lehetett elvégezni egy-egy osztályt. Mivel igen nagy erőfeszítést jelent a folyamatos tanulás-tanítás, ezért a tanulók létszáma igen lecsökken, így az elnéptelenedés miatt 1949 februárjában a dolgozók gimnáziuma megszűnik.

Csak az 1961/62-es tanévtől engedélyezik újból a Dolgozók Iskolája indítását, általános iskolás tagozattal. Így tizenegy év megszakítás után, újra indul az esti gimnáziumi oktatás Pestszentlőrincen. Az oktatás heti három napon (hétfő, szerda, péntek) heti 15-16 órában folyt. Akkor ez az iskolatípus tette lehetővé, hogy a kialakult társadalmi átrétegződésnek megfelelően, pótolja a hiányzó szakembereket, és lehetőséget adjon azoknak a felnőtt korú dolgozóknak, akik felhasználva az akkori kedvezményeket (munkaidő-csökkentés, tanulmányi szabadság) vállalták a tanulást. A kedvezmények ellenére is igen nagy volt a lemorzsolódás. Ennek ellenére négy év elteltével 141 volt a hallgatói létszám. Az első osztályból 17 tanuló tett eredményes érettségi vizsgát a beiratkozott 28 hallgatóból.

Az 1966/67-es tanévben az esti tagozat mellett megindítják az egynapos levelező oktatást. Mivel a hallgatók száma egyre nő, 1974-ben az iskola átkerül a Steimmetz Miklós (ma Hunyadi Mátyás a neve) gimnázium épületébe, ahol ma is működik.

Egyre több tanuló jelentkezett a gimnáziumba, és egyre több azoknak a száma, akik tovább tanultak.

Az 1989/90-es tanévben a dolgozók gimnáziumában is érezhető volt az a társadalmunkat átható nagy változás, amelynek következtében a dolgozó felnőttek elsősorban nem a továbbtanulási problémáikkal foglalkoztak.
A távoktató tagozat épülete

Az 1991/92-ben induló tanévtől újra előtérbe került a középiskolai végzettség fontossága. Megváltoztak a társadalmi elvárások és igények. A szakképesítés mellett egy-egy állás betöltéséhez szükség volt az érettségi bizonyítványra is. Újabb munkaterületek alakultak ki, melyekhez csak a középiskolai végzettségen keresztül vezetett az út. Más esetekben a munkahely- munkakör megtartásának feltétele az érettségi. Megnövekedett a hallgatói létszám, egyre több fiatal hallgató jelentkezett át a nappali tagozatokról az esti-levelező tagozatra. Ezért az oktató munka mellett rendkívüli nevelői feladatokat is meg kellett oldjon a tantestület. A napjainkban folyó felnőttoktatás - bár a régi szerkezeti felépítés szerint működik - új célkitűzéseket, feladatokat kell megvalósítson.