Modell Divatiskola Iparművészeti, Ruha és Textilipari Szakközép- és Szakiskola

Elérhetősége:
Vág u. 12-14.
Telefon: + 36 1 351 05 14, +36 1 351 05 15
Mobil: +36 30 496 65 13
Központi fax:
+ 36 1 351 10 93
Gazdasági osztály fax:
+36 1 783 47 46
Email:
info@modelldivatiskola.hu
Története:
Ötven éves iskolánkban jelenleg a könnyűipari (ruha-, és textilipari) és humán (iparművészeti) szakmacsoportban folyik az oktatás, szakiskolai, szakközépiskolai és technikus szinteken. Tanévenként 800-1000 tanuló végzi tanulmányait nálunk

Két épületünk biztosítja az oktatás feltételeit. A 2 éve teljesen felújított iskola főépületben folyik az elméleti oktatás, a gyakorlati-szakmai képzés és a művészeti oktatás a legkorszerűbb körülmények között a 4 éve épült ötemeletes, tanműhelyünkben, valamint különböző cégeknél és kisvállalkozóknál. Ahol a ruhaipari oktatáshoz és a művészeti képzéshez korszerű alap- és speciális gépekkel, eszközökkel és berendezésekkel felszerelt varró- és modellező műhelyek, textilműhely, rajz-, formázó és tervező helyiségek, valamint a számítógépes tervezéshez szükséges informatika terem szolgálja a színvonalas szakmai oktatást, amelyet műszaki részleg egészít ki (csúcstechnológiát képviselő számítógépes-gyártáselőkészítő rendszer, méretes-, és konfekció szabászat).

A Budapesti Műszaki Egyetem és az Iparművészeti Egyetem Pedagógiai Tanszékeinek gyakorló iskolájaként részt veszünk a ruhaipari mérnöktanárok, műszaki oktatók valamint az iparművész tanárok képzésében.

Iskolánk története
A kerületünk egyik legrégibb iskoláját a Wesselényi utca 52.-ben építette fel a főváros. 1873-tól 1931-ig itt elemi népiskola és iparostanonc iskola működött. 1931­ben a Dobó Katalin Felsőkereskedelmi Leányiskola költözött a Wesselényi utcai épületbe. Ez a Felsőkereskedelmi Leányis­kola 1916-ban nyílt meg a VIII. ker.. Bezerédy utca elemi épületében, 349 növendékkel. Ugyanabban a tanévben indult az egyéves női kereskedelmi tanfolyam is, egy osztállyal. A főváros dr. Mártonffy Miklóst bízta meg a két intézet irányítá­sával.

iskolaregi.jpgA 130 éve épült
Wesselényi u. 52. szánt alatti iskola

Az 1920/21-es tanév volt az első, amelyben nagyobb fennakadás nélkül folyhatott a tanítás. Az iskola 1925-ben felvette a Dobó Katalin nevét. Az évek során ahogy nőtt az intézmény jó híre, úgy növekedett a tanu­lók létszáma. A Bezerédy utcai épület szűknek bizonyult a megnövekedett létszám befogadására. A főváros polgármestere ezért a 7. kerület Wesselényi utca 52. számú épületet jelölte ki az iskola új helyéül. Az ideköltözéssel egészségesebb, világosabb épületet nyert a Dobó Katalin Felsőkereskedelmi Leányiskola. Ezenkívül az alagsor célszerű kihasználása a tanári szoba, a könyvtár, a szertár helyiségeinek a kibővítését eredményezte. A felsőkereskedelmi iskola és a kereskedelmi tanfolyam egyre több osztály nyitásával odajutott, hogy a Wesselényi utcai épület is kicsi lett. Megoldást jelentett volna az iskolára történő emelet ráépítés, amelyre a főváros 150 000 pengőt irányzott elő 1940-ben. A közbejött második világháború, és a velejáró nehéz gazdasági helyzet meghiúsította a tervet. A tornaterem bővítése, megfelelőbbé tétele viszont megvalósult. Az intézet óriási sikerrel vett részt mind iskolaközi, mind országos tanulmányi versenyeken.

1930-ban rendezték meg a "Kereskedelmi Iskolai tanulók országos tehetségversenyé"-t, amelyen a Dobó Katalin Felsőkereskedelmi Leányiskolát négy növendéke képviselte. Hárman közülük győztesen kerültek ki a versenyből. 1937-ben tartották utoljára ezt a versenyt, amelynek a jutalom és dicséret mellett velejárója volt az álláshoz jutás is.

Gyors- és gépírási versenyeken 1928 óta a legjobb női kereskedelmi iskolai és a legjobb kereskedelmi szaktanfolyami csoport cím védői voltak. A Gyakorló Gyorsírók Társasága által alapított Kónya Manó örökös vándordíj elnyerése "az ország gyorsírás szempontjából első iskolája" címmel járt. 1933-ban először, 1937-től pedig állandóan a "Dobó Katicák" szerezték meg ezt a vándordíjat. Ezenkívül tulajdonukban volt a Magyar Gyorsírók Országos Jubileumi vándordíja, a Dr. Traeger Ernő vándordíj, amely 1940-ben végleg az iskoláé lett. Védői voltak a Hajnik Károly-féle vándordíjnak, a szaktanfolyam pedig a Létay Etelka vándordíjnak. Gépírás terén a legjobb leányiskola címet szintén a Dobó Kata Felsőkereskedelmi Leányiskola szerezte meg. Természetesen a díjak hátterében olyan kiváló tanárok voltak, mint Ladányi Lenke és Szabados Paula.

A Dobó Katalin Sportkör szintén eredményesen működött. A középiskolai leányok tornaversenyeire kiírt valamennyi vándordíj az iskola tulajdonába került. A Sportkör kiemelkedően jó munkája az intézményt az ország legjobb tornásziskolájává tette. A Dobó Katalin Sportkör tagjai közül került ki a berlini olimpiai tornászcsapat két kiváló tagja, a többszörös válogatott Mészáros Gabriella és Madary Ilona. Kövi Mária, az iskola IV./b osztályos tanulója pedig hazánk 1940. és 1941. évi ifjúsági bajnoka volt. A torna mellett atlétikában és vívásban is kitűnően szerepeltek. Tanáruk, Budai Anna 1928­ban tagja volt annak a magyar női csapatnak, amelyik először vett részt olimpián, Amszterdamban. 1936-ban már az összes hazai női versenyző vezetőjeként és az olimpiai tornaversenyek versenybírójaként vett részt a berlini olimpián.

Fontosnak tartotta az iskola a tanulók külföldi tanulmányútjait is. Évente egyszer, a húsvéti szünidőben szervezték meg ezeket az utakat. A szegény, de tehetséges tanulók utaztatását az intézmény kirándulási alapja tette lehetővé. 1924-ben Itália legszebb városait látogatták meg. A következő évben Bécs, Párizs, Zürich, Innsbruck volt az útirányuk. Felkeresték Londont, meglátogatták Németországot, és tanulmányozták a Balkán-félszigetet. 1931-ben már a nehezedő gazdasági körülmények nem tették lehetővé a tanulmányutak folytatását. Ám a megismert jó barátokat nem kellett nélkülözniük, mivel pl. a Cataniai Közgazdasági Egyetem hallgatóinak egy csoportja is felkereste az iskolát.

A Felsőkereskedelmi Leányiskola elnevezése 1940-ben "Kereskedelmi Leányközépiskola"-ra változott. Az iskolát ekkor már 17 éve dr. Komáromi Károly igazgató vezette. A második világháború éveiben sok szörnyűség történt az épületben. Ma emléktábla tudósít a történtekről. A tanítás 1945 márciusában kezdődött újra. Az államosítással a legendás Kereskedelmi Leányközépiskola befejezte működését. Ezt követően 14 szakmát oktattak az épületben.

Az 1958/59-es tanévben a Munkaügyi Minisztérium 15. sz. Vámos Ilona Szakmunkásképző Intézete költözött a Wesselényi utca 52.-be. A ruhaipari szakmunkásképző intézetet Kovács Istvánné vezette. 1969-ig nappali szakközépiskolai oktatás is folyt az iskolában.

1975-ben Tamás Györgyné vette át az intézet vezetését. Az iskolában akkor és jelenleg is több mint 1100 diákot tanítottak, délelőtt és délután. A szakközépiskola az 1988/89-es tanévben újra indult. Az 1992/93-as tanévtől technikusképzés épül a szakközépiskolára. Ekkor az iskola neve Vámos Ilona Ruhaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet lett. 1995/96-os tanévtől Modell Divatiskola Ruhaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző-re változott. A névváltozást tükrözi az iskola megtervezett arculata, amelynek az emblémája a névjegykártyától, a tanulók belépőkártyáján keresztül, az iskola zászlójáig, gépírólapjáig mindenhol egységesen jelenik meg. A külsőségekben megnyilvánuló egységes arculat összhangban van a képzés korszerűségével.

A Modell Divatiskola hazánk legnagyobb ruhaipari intézménye. Mindazt tanítják az iskolában, ami felöleli a ruhaipar teljes tevékenységi területét, vagyis a modellek tervezését, szerkesztését, modellezését, a készítés technológiáját, a piackutatást és az értékesítést.

Az intézményben nőiruha-készítő, férfiruha-készítő, kalapos, és sapkakészítő, valamint fehérnemű-készítő szakmák sajátíthatók el. Az általános iskolai végzettségűek háromévi-, az érettségizettek kétévi tanulás után tehetnek szakképesítő vizsgát a felsorolt szakmákból. A szakmunkásvizsgával rendelkező fiatalok két év alatt megszerezhetik az érettségi bizonyítványt.

tanulokregi.jpg

A négyéves szakközépiskola elvégzése érettségivel zárul. Ezután kétéves technikusképzésben vehetnek részt a hallgatók, mely modellező, technológus és marketing szakirányú végzettséget ad.

A technikus hallgatóknak mozgáskultúrát is tanítanak, hiszen a záróvizsgára "megálmodott" tervet meg is kell valósítani és "kifutópályán" be is kell mutatniuk. Ennek az ünnepi alkalomnak a helyszíne a Vigadó. Itt adja át az iskola igazgatója a technikusi oklevelet a Technikus Minősítő Vizsgabizottság elnökével a végzős hallgatóknak. A divatbemutatón a tanulók saját remekművüket viselik. E nagyszabású eseményen nemcsak a hozzátartozók népes tábora, hanem a sajtó mellett a ruhaipari szakma képviselői is jelen vannak.

Az oktatásban óraadó tanárként jelentős cégek jól felkészült szakemberei is részt vesznek. Általuk került az iskola a svájci-magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal kapcsolatba. A Modell Divatiskola munkája elismeréseként, a marketing végzettségű technikusok az oklevélhez az Alapítvány nemzetközi vállalkozói igazolványát is megkapják.

Az iskola 1998-tól a Budapesti Műszaki Egyetem gyakorlóiskolájaként működik. Egy nemzetközi pályázat elnyerése révén részt vesz az Európai Minőségbiztosítási Rendszer (EFQM) munkájában. Ez a részvétel nagyon komoly követelményeket támaszt az iskolával szemben, de az európai felzárkózáshoz feltétlenül szükségesnek tartják.

Már 15 éve partnerkapcsolata van a németországi Koblenz-i iskolával. Szakmai kapcsolatok több más külföldi iskolához is fűzik.

2007. évben a szintén hosszú múltra visszatekintő Bőrfeldolgozóipari Szakközépiskola és Szakiskolát a Fővárosi Közgyűlés beintegrálta a Modell Divatiskolába. Ezt követően a könnyűipar Bőripari képzésének a központjává váltunk Budapest és vonzáskörzetében
2008. évben a patináns Wesselényi utcai épületünkből a teljesen felújított 13. kerület Vág u. 12-14 szám alatti új főépületbe költöztünk.

2008. évtől a Modell Divatiskola a Modell TISZK (térségi integrált szakképző központ) vezető iskolájává vált