Elérhetőség:
Tanoda tér 1.
Tel.: 369-3388
Fax: 399-2093
E-mail: info@mail.kkg.hu
Története:
A Könyves Kálmán Gimnázium múltja elválaszthatatlan Újpest történetétől.
image

Újpest életét földesúri elhatározás indította el. Károlyi István gróf 1831. január 1-től lehetővé tette, hogy káposztásmegyeri portáján a “fertályokra” osztott földből bárki telket bérelhessen szőlőültetés céljából. Az első házat Mildenberger Márton építette 1832-ben.

A kezdetben Újmegyer gyarmatnak nevezett település községgé szervezése 1840-ben történt meg.

A korlátozott önrendelkezés birtokába jutott mezogazdasági település merész ívben föléje nőtt feudális adottságainak, és néhány évtized alatt, a század végére az akkori Magyarországon Budapest, Temesvár és Pozsony után a negyedik legnagyobb ipari várossá fejlődött. Ennek a gyors fellendülésnek magyarázatát elsősorban földrajzi tényezokben találjuk meg. A fejlődés csakhamar elodázhatatlan követelményeket támasztott a művelődés területén is. A boldogulás egyik előfeltétele az iskolázás lett. Nem sokkal a községgé szervezés után, 1841-ben a “gyarmat” már tárgyalja az “oskola elrendelését és a tanító felfogadását”. Ettől kezdve az iskolaállítás állandó és sokszor nyugtalanító gond.

A lakosság lélekszáma áradásszeruen nő. 1832-ben még csak 12 ember él a településen, a kiegyezés körüli években már hatezer. A századfordulón eléri a 41858-at.

Kezdetben a vallásfelekezetek indítanak elemi iskolát, 1869-ben a község létesít elemi iskolát, felekezet nélküli jelleggel. 1882-ben polgári leány-, 1889-ben polgári fiú-iskola létesül.
image

Újpest lakossága a népesség növekedésével egyidejűleg hangsúlyozottan ipari társadalommá alakul át.Következésképpen az általános műveltség igényén kívül hamarosan jelentkezik a szakmai képzettség szükségessége is. Korán, már 1864-ben megszervezik az újpesti iparos tanoncok vasárnapi iskoláját. 1895-ben faipari szakiskola nyílik, a mai Fa- és Fémipari Szakközépiskola őse. Újpest középiskolásai ebben az időben Pestre jártak tanulni. A közlekedést lehetővé tette az 1866-ban a Kálvin tér és Újpest között létesített lóvasút.

Mindezek ellenére a pesti iskolák telítettsége miatt szükség volt egy helyi gimnázium felállítására. Többszöri kísérletezés után 1905. július 29.-én határozatilag kimondta a gimnázium létesítését a községi képviselő-testület. Ugyanezen év szeptember 4.-én meg is nyíltak az iskola kapui. Teljes kifejlődése az 1911/12. tanévben fejeződött be, nyolcosztályos fogimnáziummá vált. A főgimnázium elnevezés megkülönböztetésül volt használatos. Az országban ugyanis több helyütt csak az alsó négy osztály működött. Ezek voltak az ún. kis vagy algimnáziumok. Ma az általános iskolák V-VIII. osztályainak felel meg. A főgimnázium megjelölés jelezte, hogy az iskola érettségi bizonyítványt nyújt, birtoklása a katonaságnál karpaszomány viselésére jogosít, ez pedig egy évre csökkenti a kötelezo katonai szolgálatot.
image

A főgimnázium szó használata tehát mintegy rangot jelentett, öntudatot is kifejezett. Újpest lakosságának büszkesége iskolájára jogos volt, mert mindössze háromnegyed évszázados fejlődés után valósított meg olyan iskolát, amilyennel az országban több, sokszázéves település rendelkezett.
image

Az első igazgató Klima Lajos lett, Mildenberger Mártonnak, Újpest alapító telepesének és első hegyközségi bírájának dédunokája.

Az első tanári testületből csak egyetlen nevet emeljünk ki. Az első énektanár Erkel Sándor karnagy lett, Erkel Ferenc unokája. Nevének történelmi súlya jelképi erővel idézi mindazoknak a kiváló tanáregyéniségeknek emlékét, akiknek munkája a letelt háromnegyed évszázad folyamán művelodésbeli rangot és társadalmi megbecsülést szerzett az intézetnek.
Iskolánkban tanított 1911-12-ben Babits Mihály, a híres költő is. Újpesti élményeit Kártyavár című regényében fogalmazta meg.
Iskolánk mai otthonába a Wenetziáner utcai épületből 1914-ben, az első világháború évében települt át. A tervező műépítészek, Tory Emil és Pogány Móric az épület klasszicizáló jellegével a belül folyó művelődési munka klasszikus tartalmát és szellemét akarták kifejezésre juttatni. A homlokzat timpanonszerűen kiképzett felső részére csillogó mozaik kövekből kirakva felkerült a történelmi magyar címer.
Az újpesti gimnázium belehelyezkedése az őt körülvevő társdalomba tehát harmonikus volt. A huszonötéves fennálláskor az évvégi értesítőben megjelent méltató cikk ezt így fejezi ki:

“25 év alatt iskolánk a város minden hozzáfűzött reményét és vágyát megvalósította. Városunk társadalmi, kulturális és szociális életének fontos tényezője lett.”

1945 után az iskolaügy területén az új korszak egész iskolarendszerünket érintő változásokkal kezdődött. Az általános iskolák bevezetésével (1945, 1946) alsó- és középfokú iskolázásunk teljes szerkezeti felépítése átszerveződött. A legnagyobb szervezeti változáson a középiskola esett át, elvesztette alsó négy osztályát.

A Dolgozók Gimnáziumának megszervezését a tanári testület teljes lendülettel végezte el (1947). Létesítését Újpest munkástelepülés jellege tette szükségessé. 1962/63-ban épületen belül önálló iskolává alakult. Új kezdeményezésre is sor került: 1955-ben megépült az iskola csillagvizsgálója.
image

1956 fegyveres harcaiban a gimnázium épülete ágyúlövésektől tetemes károkat szenvedett.

A helyreállítás egyúttal továbbépüléssé szélesedett a hatóságok, a társadalom és az iskola összefogása révén. Az épület a Tavasz utcai oldalán toldást kapott. Az új szárny három hivatalsegédi lakást és egy tanteremtöbbletet eredményezett. Az utóbbiban ma a könyvtár foglal helyet. Az alagsorban, a volt hivatalsegédi lakások helyén ebédlő és három politechnikai műhely létesült. A hatvanas évek elején elkészült a sportudvar, és megtörtént az iskolaudvar parkosítása is.

Az iskola utóbbi 20 éve az állandó reformok jegyében telt el. A hetvenes években megjelent a helyi tervezés igénye, beindult a fakultációs rendszer.

1983-ban bevezették az ötnapos munkahetet, ezzel a tanulók leterheltsége igen megnőtt.

Újabb változásokat hozott a magyar iskolaügy életében az oktatási törvény elfogadása 1986-ban.
A 80-as években a tagozatos osztályok számának növelése szolgálta az oktatás tartalmi fejlesztését. 1994-ben bevezettük a 6 évfolyamos képzést. Azóta évfolyamonként két osztályban 4-, kettőben pedig 6 évfolyamos rendszerben folyik az oktató-nevelő munka.
Az 1997-98-as tanélvben elkészült az iskola Pedagógiai programja. Ebben nevelőmunkánk alapértékeként a humánumot, a toleranciát lés a tudás tiszteletét jelöltük meg. Oktatás területén kiemelt fontosságú az anyanyelvi és idegen nyelvi képzés mellett az informatikai valamint a matematikai és a természettudományos ismeretek tanítása.
Nevelőmunkánk szerves részét képezik a szabadidős programok. Rendkívül népszerűek táboraink, amelyben évről-évre tanítványainknak kb. a fele vesz részt. Vizi-, sí-, csillagász-, zenei-, irodalmi színpadi-, téli- és gólyatáboraink sikerének záloga, hogy tantestületünk elkötelezett a táborok működtetése mellett.

image

1999-ben nevelőtestületünk a szülők közösségével együtt a gimnázium fennállásának 100. évfordulója tiszteletére kezdeményezte az épület felújítását. Két tanterem valamint két szaktanterem (angol és földrajz), a díszterem, az előtér felújítása jelezte a szándék komolyságát. Ezt követően 2002 és 2006 között Újpest önkormányzata nagyon jelentős anyagi áldozattal kívül-belül felújította a gimnáziumot.
A 2004-2005-ös tanévben egész éves ünnepségsorozattal köszöntöttük a centenáriumot. Ez alkalommal a 100 éves Könyves Kálmán Gimnázium tantestületét a fenntartó „Újpest Gyermekeiért Díj”-ban részesítette.
A 2008-2009-es tanévben átdolgoztuk az egyes szaktárgyak tanterveit a kétszintű érettségi vizsgarendszer követelményeivel összhangban.
Mindennapi munkánk meghatározó részének tekintjük az állandó szakmai fejlesztést, amelyet az iskola minőségirányítási programjában foglaltuk össze.