Elérhetőség
Az iskola egyedi azonosítója: 027421
Címe: 48-as tér 2.
Telefon: 72/513-260
Fax: 72/312-139
E-mail: zkmsz@zipernowsky.hu
Akkreditációs lajstromszám: 0621
Történet: Az évszázad első évtizedeinek iparfejlesztési törekvései szükségessé tették, hogy egyes vidéki városokban, az ipari szükségleteknek megfelelően, a tanonciskoláknál fejlettebb szervezetű és tanműhellyel ellátott "ipari szakiskolákat" létesítsenek. A szervezést a Kereskedelmi Minisztérium Iparoktatási Osztálya végezte. A kereskedelmi miniszter 1912. évi 29696.sz. rendeletével Fémipari Szakiskola felállítását rendelte el Pécsett is.

Az intézet ideiglenes elhelyezésérol Pécs Szabad Királyi Város gondoskodott a Rákóczi út és Légszeszgyár utca sarkán álló Littke-kaszárnya nevu épületben.

A földszinti részben két műhely helyiség és művezetői szoba, emeletén pedig két tanterem, egy tanári szoba és az igazgatói iroda állott az iskola rendelkezésére. Az elso tanévet 34.802,- korona költségvetéssel, egy igazgató, két tanár és két művezeto irányításával 39 tanuló kezdte meg, amellyel elkezdődött a pécsi középfokú ipari oktatás története. Az első tanév a szervezési kérdések és a felszerelésekben előállott torlódások miatt késve kezdődött: az elméleti oktatás október 1-jén, a műhelyoktatás pedig december 3-án. Az iskola 1912-13-as elso tanévéről kiadott évkönyv X. fejezetéből megismerhetjük az iskola célkitűzését: "A Pécsi Mátyás Király Állami Fémipari Szakiskola célja, hogy rendszeres műhelyi gyakorlat tanításával, szakszerű elméleti és rajzoktatással oly gyakorlatilag és elméletileg képzett iparos-segédeket neveljen, akik az iskola műhelyeiben elsajátított mesterségüket korszerűen művelni és továbbfejleszteni tudják."
Mint a későbbiekben is világosan kiderül: az iskola muködésében az alapvető szempont az volt, hogy az iskolában kiképzett tanulók az ipari munkában ismerjék fel és szeressék meg hivatásukat.

Az iskola négy évfolyamosnak indult, évenként 11 havi szorgalmi idővel. A negyedik évfolyam végeztével a tanulók írásbeli, rajz és műhelyvizsgát tettek a Kereskedelmi Miniszter által jóváhagyott vizsgabizottság előtt. Eredményes elméleti és műhelyvizsga után a tanulók "végbizonyítvány"-t kaptak, amely munkakönyv váltására és 2 évi segédi működés után az ipari, gép-, épület-, műlakatos és a kovács szakma önálló űzésére jogosította.

Az emberi erőforrások fejlesztése
- világbanki program -

A körülöttünk zajló gazdasági-társadalmi változások már az 1980-as években felvetették a szakképzés korszerűsítésének szükségességét. A korábbi szakképzési rendszer többségében a nagyipari tömegtermelés igényeire épült és szűk szakmai specializációt nyújtott. E merev szerkezetű, helyenként elavult ismeretet adó, régi gépekkel, eszközökkel és felszerelésekkel rendelkező szakképzés már nem felelt meg a piacgazdaságra való átállás követelményeinek, a korszerű műszaki technikával dolgozó, minőségi termelésre váltó gazdaság igényeinek.

A szakképzés egészének megújítása érdekében a széleskörű előkészítő munkálatok a nyolcvanas évek végén kezdődtek el magyar- és külföldi szakértők bevonásával. E program hat területen kívánta felgyorsítani az emberi erőforrások fejlesztését:

# munkaügyi információs és foglalkoztatási szolgáltatások
# felnőttoktatás és átképzés
# ifjúsági szakképzés
# felsőoktatás és kutatás
# idegen nyelvi képzés
# a tudományos és technológiai kutatás hátterének fejlesztése

Mivel e nagy volumenű fejlesztési program finanszírozásához nem volt elégséges hazai erőforrás, a Magyar Köztársaság a Világbanktól 150 millió USD kölcsönt vett fel, 1991-96 években történő felhasználással. Ebből a hitelből az ifjúsági szakképzési projekt közel egy negyedet (36 millió USD-t) tett ki. Az ifjúsági szakképzés projekt célja: olyan érettségit adó középfokú szakképzés modelljének a kifejlesztése, amely széles körű, konvertálható szakmai alapozást nyújt a felsofokú képzéshez, a gyors, munkaerő-piaci irányultságú szakképzéshez, az életpályán többször szükséges szakmaváltáshoz. Természetesen ez a program a szakképzés egészének megújítását nem vállalhatta fel, lehetővé tette azonban a szakképzés egyes kiemelt területein a korszerűsítést, amely alapja lehetett a rendszer teljes megújításának.

Iskolánk kapcsolódása a világbanki programba

A modelliskolák kiválasztása több lépcsőben történt. Az első nyílt pályázatot 1991 februárjában írta ki a Munkaügyi Minisztérium (a továbbiakban MÜM) a szakközépiskolák számára. A pályázati felhívásra 188 iskola pályázata érkezett be. Ezek közül a MÜM Szakképzési Főosztály által kinevezett bizottság 61 szakközépiskolát választott ki. A pályázati feltételeknek megfelelve iskolánk a város egyetlen iskolájaként bekerült e 61-es keretbe. Az egyes szakmák közös alapjait elemezve alakult ki a 13 szakmacsoport, amelyből hármat; gépészet/fémtechnika, elektronika/elektrotechnika és az informatika szakmacsoport indítását tervezetük. 1991. november 6-án és 1993. szeptember 28-án a MÜM szerződést kötött az iskolákkal és az iskolafenntartókkal. A szerződés mindhárom "fél" kötelezettségeit rögzítette. Iskolánk vállalta, hogy felmenő rendszerben évente indít új osztályokat. Így 1993 őszétol egy gépészet/fémtechnika és egy elektronika/elektrotechnika osztályt, majd 1995 őszétől kettő informatika osztályt indított.

Az ifjúsági szakképzési programhoz való csatlakozás iskolánkat intenzív fejlődési pályára állította. Tucatnyi tanárunknak lehetősége nyílott arra, hogy Nyugat-Európa szakképzését és iparát tanulmányozza. A fejlesztésben részt vevők a következo országokba jutottak el: Ausztria, Németország, Dánia, Hollandia, Anglia, Belgium. Olaszország, Spanyolország, Franciaország. E tanulmányutakon szerzett tapasztalatok mind a tanterv készítésben, mind az oktatásban jól hasznosíthatók voltak.

Bonyolult pályázati, tenderezési eljárás során iskolánk 420 ezer dollár értékű; a számítástechnika, elektrotechnika, gépészet, a fizika, matematika, biológia, földrajz, idegen nyelv, történelem tantárgyak tanításában jól felhasználható szemléltető- és oktatási eszközöket kapott. Különösen a számítástechnika és informatika fejlődésében jelentett nagy lépést a beérkező több mint 60 számítógép és tartozékai. Az eszközök elhelyezése igényelte a műhelyek és laboratóriumok megújítását. Ezekben az években (1992-96) 18 korszerű eszközökkel felszerelt műhely, laboratórium, számítástechnika, informatika szaktanterem létesült.

E program elindítása nagy pezsgést hozott iskolánk életébe. Az elkészített új tanterveket és a beérkező új eszközöket alkalmazó pedagógusokat tanfolyamok, továbbképzések keretében meg kellett tanítani a korszerű elektrotechnika, a PLC technika, a CAD/CAM, a számjegyvezérlésű technika, a robottechnika, az SMD technika, az informatika oktatására és a számítástechnika széleskörű alkalmazására. A műszaki rajz tanításához kialakított új rajzgépekkel felszerelt rajzterem a szertárral és kettő gyakorló tanteremmel minden igényt kielégít. Lehetőség nyílt a multimédia alkalmazására és az angol nyelvű fizika tanításának kísérleti bevezetésére. Az ország középiskolái közül elsőként rendelkeztünk X25-ös végponttal, majd hamarosan az Internet hálózathoz és a pécsi egyetemi számítógépes hálózathoz is csatlakozhattunk. A jelenlegi hálózatba kötött, közel 250 számítógépből álló rendszer a régió iskolái közül a legjobb feltételeket és lehetőségeket biztosítja a tanulók számára.


Zipernowsky Károly


Budapesten járt iskolába, mivel a szülei 1854-ben átköltöztek Bécsből. Néhány évig Kecskeméten gyógyszerészként tevékenykedett, majd Budapesten tanult gépészmérnöknek. Tanulmányai során már vonzotta a műszerészet, előadásai által rajongóinak száma is megnőtt. Mechwart András a Ganz-gyár akkori vezetője látta benne a tehetőséget, és így 1878. augusztusában megbízta a Ganz és Társa villamos osztályának megszervezésével. Az ő feladata volt, hogy kifejlessze az erősáramú villamosipart Magyarországon. A Monarchiában ez volt az első villamossági gyár. Eleinte hat szakmunkással dolgozott. Egyenáramú dinamókat és ívlámpákat gyártottak. Sikerült modern lámpákat készítenie, amelyekkel versenyre kelhetett a Nyugattal. Figyelme később a váltakozó áram alkalmazása felé fordult. Ezért váltakozó áramú világító berendezések gyártásához kezdett. Így élen járt anélkül, hogy az egyenáramú termékek fejlesztését elhanyagolta volna. Kísérleteit 1880-ban piacra került többpolusú áramfejlesztő gépekkel végezte. Több egyenáramú világítóberendezést alkottak, így akár estig lehetett csépelni.1884 végéig kb.150 váltakozó áramú villanytelepet helyezett üzembe a Ganz -gyár. Egyik óriási alkotása egy 150 LE-s gőzvilágítógép. Ez kb. harminc évig a Keleti pályaudvart világította. Zipernowsky és Déri 1882-83-ban kifejlesztettek egy öngerjesztésű, váltakozó áramú generátortípust, amelyet önmuködő szabályozásra alkalmas műszerrel láttak el. Ezekben az években a műszaki emberek sokat foglalkoztak a "villamos fény osztásának" kérdésével; miként lehetne egy generátorról több ívlámpát táplálni. Zipernowsky, Déri és Bláthy Ottó dicsősége, hogy a villamos energiát nagy távolságra is olcsóbban lehet szállítani. 1884-ben kezdtek kísérletezni a vasmagos indukciós tekerccsel, és rövid időn belül kidolgozták az új áramelosztási rendszerüket. A cég elismerését megalapozó új rendszer: a transzformátor volt. A párhuzamos kapcsolás ötlete Zipernowskyé volt, a kísérleteket azonban Déri végezte. Bláthy a vasmagra vonatkozó javaslatával járult hozzá a sikerhez. 1893-ban a Budapesti Műegyetemen önálló erősáramú tanszéket hoztak létre, és Zipernowskyt hívták meg tanárnak. Ugyanebben az esztendőben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1905-ben pedig a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke lett. 1924-tol nyugdíjas.Iskolánk az 1955/56-os tanév őszén vette fel Zipernowsky Károly nevét