Elérhetőség: Széchenyi tér 18.

Telefonszám:
+36/74/451-424
+36/74/451-425
+36/74/550-000
Történet: 1945-ben az átalakuló iskolarendszer nagy eredménye az, hogy a gimnáziumok mellett létrehozták a szakközépiskolák széles hálózatát. Szükség volt erre, mert a gazdaságban szakemberhiány mutatkozott.
1945. szeptember 1-jén, a gimnázium tantestület tanévnyitó értekezletén Rózsa Sándor gimnáziumi igazgató előterjesztette nagyra törő tervét:
„A mai élet szükségessé teszi, hogy ifjúságunkat a gyakorlati életpálya felé irányítsuk. Egy gazdasági iskola létesítésének anyagi akadályai nincsenek. A köztársadalom és a politikai pártok nagy lelkesedéssel fogadták a kereskedelmi ág kiépítését e gazdag vidék kereskedelmi és gazdasági gócában”.
Szándéka szerint a kereskedelmi tagozatot október 1-jén egyelőre előkészítő szaktanfolyamként megindítják. A tantestület egyhangú lelkesedéssel a javaslat mellé állt, és „a kereskedelmi tagozat óráinak ellátását vállalta”.
Az értekezletről készült jegyzőkönyvben a vállalkozás sikere érdekében még a következő olvasható:
„Az igazgató attól a nemes céltól vezéreltetve, hogy szegény leánytanulók is felvehetők legyenek az iskola létszámába, egy leányotthont létesít az algimnáziumi épület két helyiségében, ahol a bentlakók a fiú-diákotthonnal azonos kötelességekkel és jogokkal folytathatják tanulmányaikat.”.
Az igazgató a mielőbbi megvalósítás érdekében kikerülte a felettes egyházi hatóságokat (gimnáziumi nagybizottság, egyházmegyei presbitérium, egyházmegyei közgyűlés, egyházkerületi közgyűlés), és az új tagozat engedélyezése érdekében az állami szervekhez fordult: A Magyar Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumtól (KKM) táviratilag kérte a működési engedélyt.
A Minisztérium 1945. szeptember 12-én kelt 30.631/1945. I. 1. számú álláspontját az Evangélikus Egyetemes Egyházi és Iskolai Felügyelő Úrhoz címezte, aki a levelet azonnal továbbította Bonyhádra:
„A koedukációs kereskedelmi középiskolai tagozat felállítására az elvi engedélyt megadom.”.
A gyors és kedvező döntés hatására - a tervezett előkészítő szaktanfolyam helyett - 1945. október 1-jén a kereskedelmi középiskola I. osztályában megkezdődött a tanrend szerinti szabályos tanítás, 27 tanulóval.
1947 szeptemberében az Evangélikus Kereskedelmi Középiskola- immár három évfolyama - a gimnázium épületéből a mai Bajcsy Zsilinszky utcába költözött át. A döntés célja: „a kereskedelmi iskola közgazdasági célkitűzéseinek sajátos egyéni stílusát kiépíthesse”.
Az államosítás után rövidesen átszervezték az országos iskolarendszer irányítását.
A VKM 1949. nyarán arról értesítette a bonyhádi kereskedelmi középiskolát, hogy a „vezetése alatt álló iskolát az 1949/50. iskolai évtől kezdve közgazdasági gimnáziummá szervezi át”.
1950 őszén az intézmény közgazdasági középiskolaként folytatja munkáját.
1952-ben a Népgazdasági Tanács a termelő szféra középkáder (könyvelő, statisztikus, tervező) állományának mielőbbi biztosítása érdekében a közgazdasági középiskolák számát országosan növelte, és a gyakorlati képzést szakosította (ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési, pénzügyi, statisztikusi tagozatokkal). Az immár technikumokká átszervezendő iskolákban a tanulmányi időt 3 évre tervezte, s e szaktechnikumokat az illetékes szakminisztériumok hatáskörébe utalta. A bonyhádi iskolát a Közgazdasági Technikum Mezőgazdasági Tagozat kategóriába sorolták. A hónapokig tartó átrendeződés azzal záródott, hogy az iskola az új profil ellenére mégsem került a Földművelésügyi Minisztériumhoz, és a képzési idő megmaradt 4 évesnek. A technikumi képzéssel előtérbe került az iskolánk a gyakorlattal való szorosabbá tétele. Ennek érdekében vezették be a heti egynapos gyakorlati oktatást 6 órában. Ez havonkénti váltakozással vállalatoknál, mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél jelentett foglalkozást.
Az 1952/53-as tanév az iskola bővülését jelentette a Gépíró-és Gyorsíró Iskola beindításával.
1958-ban indult meg a középiskolai oktatás reformjának előkészülete. Alapvető változást az 1961. évi III. tv. hozott, mely kimondta, hogy a középfokú oktatási intézmények új típusa a szakközépiskolák lesznek. Lényeges változás az 1965. évi 24. sz. törvényerejű rendelet alapján következett be.
1965 -től Közgazdasági Szakközépiskola A közgazdasági szakközépiskolai képzés új koncepciójának lényege abban állt, hogy az általános és az erre épülő, egy ágazatra irányuló oktatás valósuljon meg. A belépő új szakközépiskolai osztályok általános irányú képzést adtak, ipari, kereskedelmi, pénzügyi és gyorsíró- és gépíró ágazattal.
Az 1972. évi új tantervek, illetve óratervek változást hoztak az oktatásban. Az új tantervi utasítás a közgazdasági szak funkcióinak megfelelően, illetve a munkakörök szakmai követelményeihez alkalmazkodóan hat ágazatban írja elő a szakmai képzés megvalósítását, melyből három a bonyhádi szakközépiskolában is működik:
„A” osztály számviteli gazdálkodási ágazat, ipari és mezőgazdasági gyakorlattal,
a képesítés: képesített könyvelő, vállalati tervező és statisztikus
„B” osztály pénzügyi ágazat
a képesítés: képesített könyvelő, pénzügyi ügyintéző
„C” osztály igazgatási-ügyviteli ágazat
a képesítés: jegyzőkönyvvezető gyorsíró, gépíró, igazgatási ügyintéző
A változás természetesen új tantárgyak tanítását is jelentette: igazgatási ismeretek, termeléstechnika, ügyvitel-és számítástechnika, üzemgazdasági és ügyvitel-szervezési ismeretek.
Az elmélet és a gyakorlat elmélyítését szolgálta a II.(10.) és III. (11.) osztály elvégzése utáni nyári összefüggő szakmai gyakorlat az ipari vállalatoknál, mg-i termelőszövetkezeteknél, pénzintézeteknél.
A szakképzés jogi hátterét az 1993-ban elfogadott – és azóta többször módosított –LXXVI: tv. tartalmazza. A szakképzésről szóló törvény megjelenésével egyidejűleg kiadásra került az intézményrendszert és szakastruktúra fejlődését ma is döntően befolyásoló 7/1993.(XII.30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről. 1993-at követően sor került az OKJ felülvizsgálatára és az új szerkezetű OKJ a szakképesítéseket négy szakterületre (humán, műszaki, gazdasági-szolgáltatási, agrár) és 21 szakmacsoportba sorolta. Új eleme lett a jegyzéknek, hogy egyes szakképesítések megszerzéséhez elegendő a 12 évfolyam elvégzése, nem szükséges az érettségi vizsga.
A beiskolázás három szakmacsoportba történik:
A választható szakmacsoportok:

1. közgazdasági szakmacsoport,
2. ügyviteli szakmacsoport,
3. informatikai szakmacsoport



A képzés az intézmény Közgazdasági Szakközépiskola jellegéből adódóan, „két fő részre” bontható.
Az „első szakaszban” a 9-12.évfolyamon általános műveltséget megszilárdító, elmélyítő középfokú nevelő-oktató munka folyik, melynek végén a tanulók közép, vagy emeltszintű érettségit tesznek.
A „második részben” a 13-14. évfolyamokon a szakképesítés megszerzésére felkészítő oktatás történik, melyet a diákok szakmai vizsgával zárnak. A tananyag tartalma elsősorban a szakképzésre, a munkatevékenységre és az ezekhez szükséges tudás megszerzésére irányul.
Az iskolarendszerű szakképzés keretein belül 1998-ban új elemként jelent meg az akkreditált rendszerű felsőfokú szakképzés. Iskolánk a Dunaújvárosi Főiskolával 2002-ben kötött megállapodás szerint négy felsőfokú szakképesítés – számviteli szakügyintéző, pénzügyi szakügyintéző, banki szakügyintéző és idegenforgalmi szakügyintéző - oktatására kapott engedélyt, melyből jelenleg a számviteli szakügyintézői szakképesítésre történik felkészítés.
A kerettanterv adta lehetőségen belül megszervezzük a gyakorlati oktatást. Szakmai gyakorlati képzés folyik a tanirodában, a számítógéptermekben, ahol a diákok gépírást, levelezést, gépkönyvelést, szövegszerkesztést, programozást tanulnak, ill. a szaktantermekben, ahol bizonylatokat állítanak ki, adót, járulékokat számolnak. Így igyekszünk megalapozni az érettségi utáni szakképzést, ill. növelni a tanulók motivációját.
A szakmai évfolyamokon tanévenként egy alkalommal tanulóink egy, illetve négyhetes szakmai gyakorlaton vesznek részt az iskolán kívül vállalkozásoknál, pénzintézeteknél, önkormányzatoknál.
Egyéves képzés keretében készítjük fel tanulóinkat a középfokú OKJ-s szakképesítésre, melynek során pénzügyi-számviteli ügyintézői, illetve ügyintéző-titkár szakképesítést kapnak.
Kétéves képzés során felsőfokú OKJ-s képesítést nyújtunk, számviteli szakügyintéző szakon. A képzés a Dunaújvárosi Főiskola által megadott, akkreditált óraterv szerint történik 4 féléven keresztül
Az oktatás tárgyi feltételi az elmúlt évtizedekben - a vállalkozások és pénzintézetek szakképzési hozzájárulásaiból – sokat javultak. Ma 112 számítógép segíti az oktatást, melyek 5 korszerű PC teremben, egy 16 fős tanirodában és a kollégium számítástechnikai szaktermében vannak elhelyezve.

Felnőttoktatás: A levelező (esti) tagozatos képzés a nappali tagozatos oktatás az 1969/70-es tanévvel megszűnt és csak az 1974/75-ös tanévben indult újra. Az 1975/76-os tanévtől az iskola levelező tagozata bővült a Szakmunkások Szakközépiskolája tagozatával. Ugyancsak népszerű lett egy másik iskolatípus is a levelező tagozaton, az érettségizettek 2 éves kiegészítő tagozata. Ma már egyik iskolatípus sem működik.
Az igények és elvárások alapján indult újra a négy éves közgazdasági szakközépiskolai, ipari tagozatos képzés. Öt év beiskolázása után azonban folyamatosan megszűnt. (1980/81. tanév)
Új oktatási feladatot jelentett a szakmunkások szakközépiskolája. Szakmával rendelkezők jelentkezhettek e képzési formára, általános műveltségük növelése érdekében, bizonyítván ezt az érettségi vizsga letételével. E képzési forma az 1975/76-os tanévben vette kezdetét, és ha jól tudom Tolna megyében egyedül itt folyt megszakítások nélkül.
Az 1976/77-es tanévben új feladatot - nem is könnyűt - jelentett, hogy a fennálló rendelkezések értelmében iskolánkhoz csatolták az érettségizettek, kétéves, pénzügyi tagozatos, levelezős képzést. Addig ez a képzés Szekszárdon történt iskolai szervezeti keretek nélkül, majd a Szekszárdi Kereskedelmi Szakközépiskolában. (Érdekesség, hogy ekkor ennek a képzésnek Simontornyán volt kihelyezett osztálya.) Ez az oktatási forma is időtállónak bizonyult intézményünkben, bár közben több évig ipari tagozatos formában történt az oktatás.)
Napjainkban az iskolarendszerű általános műveltséget nyújtó, illetve szakképesítést adó felnőttképzés levelező/esti tagozaton történik.
A szakképzés esti tagozatos képzés keretében történik. Tananyaga tartalmában megegyezik a nappali-képzés tartalmával, az óraszám annak 30%-a.

Kollégium: A Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola kollégiuma ideálisan szép helyen található, a Perczel-kúriát övező park közepén, a Perczel utca 44. szám alatt.
Jelenleg két épület áll a diákok rendelkezésére: a Perczel-kastély, és a kollégium „új” épülete.
A kastély - a műemléki vizsgálatok szerint -, az 1780-as években épült, majd az 1800-as évek elején átalakították. Külső formája azóta változatlan. Jelenleg hálószobák, könyvár, nevelői szoba, tanterem, mosdó található benne.
A leánydiákotthon Bonyhádon 1946 májusában alakult (előtte csak fiúinternátus működött). Rózsa Sándor, a gimnázium akkori igazgatója hozta létre 25 leánytanuló részére. Az 1948. szeptember 1-jén tartott tanévnyitó értekezleten hangzott el a javaslat:
„Az igazgató attól a nemes céltól vezéreltetve, hogy szegény leánytanulók is felvehetők legyenek az iskola létszámába, egy leányotthont létesít az algimnáziumi épület két helyiségében, ahol a bentlakók a fiú-diákotthonnal azonos kötelességekkel és jogokkal folytathatják tanulmányaikat.”
A volt algimnázium (a mai Bajcsy-Zsilinszky utca 38. szám alatti épületének udvari szárnyában) közös igazgatásban volt a fiú-diákotthonnal és az Evangélikus Leányinternátus nevet viselte. Ekkor már (1945-től) kereskedelmi középiskolai osztály is létesült a gimnáziumon belül, így a diákotthon lakói a gimnázium és főleg a kereskedelmi iskola tanulói voltak.
1948-ban országszerte lezajlott a diákotthonok államosítása, Bonyhádon ez júniusban történt meg. Az államosítások után Állami Fiú és Leánytanuló Otthonnak nevezték az intézményt. Továbbra is a régi helyén működött, továbbra is közös igazgatás alatt.
1948-ban megalakultak az ifjúsági önkormányzatokra épülő NÉKOSZ-kollégiumok (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége). Ehhez a mozgalomhoz csatlakozott Bonyhád is a Szendrey Júlia NÉKOSZ Leánykollégium létrehozásával. Az új nevű, új felépítésű kollégium a Kossuth Lajos utca végén, az államosított Zulauf-házban működött.
1949-ben a különféle társadalmi szervek által fenntartott diákotthonokat egyesítették, és a NÉKOSZ-mozgalom által létesített kollégiumokat is beolvasztották az egységes, államilag fenntartott és irányított diákotthonok rendszerébe.
Ez Bonyhádon is így történt. 1948-50 között viharos korszakát élte az államosítással átalakított iskolarendszer és a hozzá kapcsolódó - Bonyhádon több épületben egyszerre működő - középiskolai diákotthonok rendszere.
Az egyesített diákotthont a mostani Vörösmarty Általános Iskola központi épületének földszintes udvari szárnyában helyezték el. Az épületet - 1906-tól - a Szent Vince Szeretett Leányai (Irgalmas Nővérek) szerzetesrendje birtokolta. Miután a szerzetesrendet feloszlatták, államosították az épületet, s kiutalták a diákotthon részére. (Az 1980-as években lebontották, helyén ma a Vörösmarty Általános Iskola új emeletes szárnya áll.)
1951-ben új korszak kezdődött a diákotthon életében. Az államosított Perczel-kastélyt jelölték ki otthonául, ahol hetven gimnazista és kereskedelmi középiskolás leánytanulót helyeztek el. Az épület utcafrontján emléktábla őrzi, hogy itt született Perczel Mór, a 48-as forradalom neves tábornoka. Az 1955-ben elhelyezett emléktábla felirata:
„E házban született és dolgozott a haza javára Perczel Mór tábornok. Emlékét kegyelettel őrzi az Állami Perczel Mór Közgazdasági Technikum tanári testülete és ifjúsága.”
Ebben az időben még csak az utcai épület állt a diákok rendelkezésére. Itt voltak a hálószobák, a tantermek, a konyha, az ebédlő, az igazgatói lakás, a nevelőtanári ügyeletes szoba. A hálók zsúfoltak voltak, emeletes ágyakkal rendezték be őket.
1957-ben új épületrész létesült az utcai fronton, amely egy kollégium-bővítés (konyha, ebédlő) be nem fejezett maradványa, később nevelői lakások, ma raktár.
1961-ben a sokirányú, gondos nevelőmunka eredményeképpen kollégiummá avatták az intézményt, s ekkor vette fel a Martos Flóra Középiskolai Leánykollégium nevet.
A folyamatosan növekvő tanulólétszám sürgette új kollégiumi férőhelyek létesítését. 1976-ban adták át a diákoknak a park volt gyümölcsösének helyére épült új kollégiumot, mely a létszám száz fővel való növelését tette lehetővé.
A kétemeletes épületben 3 és 5 ágyas hálószobák, mosdók, vasalószoba, betegszoba található.
A kollégium önálló intézményként az 1978/79-es tanévig működött. A következő tanévben összevonták az iskolával Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium néven.
A kollégium szakmailag önálló egység. Feladata a tanulók humánus légkörben folyó nevelése, személyiségük fejlesztése, képességeik, érdeklődésük megfelelő irányú kibontakozatása, iskolai tanulmányaik segítése, sportolási, művelődési és önképzési lehetőségeik biztosítása. Felkészült pedagógusok segítik az itt lakó diákok iskolai felkészülését, gondoskodnak szabadidejük hasznos eltöltéséről.
Iskolai hagyományok: Az első iskolanap 1953. november 14-én volt, ekkor vette fel az iskola Bonyhád város szülöttének Perczel Mór honvédtábornoknak a nevét, s egyben a tábornok születésnapját az„iskola napjá”-vá nyilvánították. Ezen az első iskolanapon került avatásra Perczel Mór és Vörösmarty Mihály emlékét őrző iskolazászló, s ekkor került leleplezésre Perczel Mór arcképe, valamint az ozorai csata emlékét felelevenítő „Ozorai csata” című nagyméretű olajfestmény is. Mindhárom mű az akkor Bonyhádon élő és tanító Palkó József festőművész és tanár alkotása.
Az iskola alapításának 25. évfordulója tiszteletére alapították a Perczel Mór emlékérmet azon végzős diákok kitüntetésére, akik a 4 éves szakközépiskolai tanulmányaik során kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Sajnos ez a hagyomány a későbbi években nem folytatódott, de a 2003/04-es tanévben az iskola Perczel Alapítványának kuratóriuma kezdeményezte ennek a régi hagyománynak a felelevenítését és ennek eredményeként a tanév végén a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő tanulók Perczel emlékérmet, kaptak.
Az intézmény volt öregdiákjának (Tevely Balázs 1962-ben érettségizett) kezdeményezésére (végakaratát özvegye, osztálytársai, osztályfőnöke: Dr. Pfeiffer Mária és az iskola alapítványa, és az iskola vezetése teljesítette) 2003. május 24-én emléktáblát avattunk az iskola elhunyt diákjainak emlékére.

Iskolánk 2005-ben nagyszabású ünnepséget tartott fennállásának 60. évfordulója tiszteletére. Felejthetetlen élményt nyújtott az "öregdiákok" találkozója, a kép- és emléktárgy kiállítás, az emlékterem avatás, az ünnepi műsor, valamint a diákok és a dolgozók, részvételével az ünnepi élőkép megalkotása. 2008. július 1-től a fenntartói megállapodást követően iskolánk tagintézménye lett a Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma intézménynek, Térségi Integrált Szakképző Központnak (TISZK).