Cím: Konstantin tér 6.
Tel.: (+36) 27 / 502 - 480
E-mail:iskola@vpg.sulinet.hu
Története: "Miután szerencsésen befejeződtek az 1702. és 1703-ban Magyarország apostoli királyságában szított háborús zűrzavarok, a váci püspökséget megkapta 1714-ben Kollonits Zsigmond, aki az Istentől rábízott nyájról gondoskodni akarván, Vác városába a Kegyes Iskolákat bevezette, kijelölvén nekik ideiglenesen azon hely plébániájának irányítását."

1714-ben alapítja intézetünket gróf Kollonits Zsigmond váci megyéspüspök. Az alapító szerződés értelmében a piarista atyák megbízást kapnak:

* a plébánia vezetésére,
* elégséges és alkalmas helyet a templom, az iskola, az udvar és a kert, valamint egy 12 személyes rendház részére,
* a rendház a "legszentebb Szentháromság" tiszteletére létesül.

Ezenfelül kötelességük:

* hogy nem sérthetik az alapító jogait (tized, vám, mészárszék, italmérés),
* iskolaállítás az első alapismeretektől kezdődő oktatásra: a szónoklat, a számtan, az ének-zene tanítására,
* ha az egyházmegyének szükséges, az erkölcstan és a hitvita tanítása,
* a körmeneteken és az énekkarban való részvétel a székesegyházban,
* szentmise az alapítók lelkiüdvéért.

"Az új rendházban a piarista viceprovinciális rendeletére elfoglalják helyüket a következők:
elsőnek: P. Leonardus a S. Eustachio (Zajkányi Lénárd)
másodiknak: P. Adalbertus a S. Stephano áldozópap
őket követték: P. Christianus a S. Brunone és P. Emericus a S. Brunone.
A következő évben, 1715-ben, nevezik ki ide elöljárónak és a theologia moralis tanárának a teológusokhoz P. Joannes a S. Ladislaot..."

1807-ből maradt fönn a gimnázium első évkönyve, mely tartalmazza a tanulók és az őket tanító tanárok neveit. Eszerint ebben az évben 233 tanulója van az iskolának, akiket 9 csoportban tantanak az elsajátítandó tananyagnak megfelelően: arithmetistae, grammatistae, principistae, maiores parvistae, minores parvistae, coniugatistae, declinistae és legentes.

Például a grammatista osztály névsora a mai szokás szerinti összeállításban így alakul:
Berinkei Márton 14 éves Jánossy István 16 éves
Botka István 18 éves Jeszenszky Mihály 16 éves
Bozsik Mihály 13 éves Kecskeméti István 14 éves
Bruchacs János 13 éves Komáromy Ferenc 16 éves
Csáky Mihály 16 éves Krajckovics Ádám 17 éves
Dékány János 15 éves Kristoff Márton 16 éves
Diviky Bálint 15 éves Liptai Mihály 15 éves
Fábri János 17 éves Lőre István 18 éves
Gáll József 16 éves Marczkovics József 13 éves
Géczy Mihály 15 éves Mialtso Jakab 16 éves
Guttmonn Mátyás 15 éves Rajna György 18 éves
Inkács Pál 16 éves Skantik András 18 éves
Janik Pál 15 éves Szabó László 14 éves
Janikovics Antal 16 éves Szappanyos János 19 éves

Érdemes megfigyelni a neveket. Zömében 15-16 éves magyar fiúk. Az évkönyv mindjárt a legelső névsor végén feltünteti, hogy ebben az esztendőben két iskoladrámát is előadtak. Az egyiket Epikuroszról, a másikat a tanár vértanúról, Szent Kassziánról. Az alapítás után három évvel már megjelenik a váci iskoladráma, mely egyúttal vizsga is...

1719. november 1-től már nem a piaristák vezetik a plébániát, így anyagi alapjaik nagyrészt megszűnnek. A következő évben Berkes András nagyprépost, felszentelt püspök veszi át a Rómába távozott püspöktől az egyházmegye irányítását. Számtalan esetben mutatja meg a Rend iránti jóakaratát és szeretetét.

1725-ben Berkes András két telket is a piaristáknak ajándékoz, sőt fölajánlja saját házát is, csak egy állandó tartózkodási helyet tart fönn magának. Az épületet saját költségén iskolai célokra át is alakíttatja. Az építkezés ideje alatt visszahúzódik a ház kamrájába, ahol addig csak üres edényeket tároltak. Mindezt csak azért, hogy a piarista atyáknak (a saját házában!) a legkevésbé se legyen a terhére.

"Mindezekhez járul, hogy amikor a mieinknek szinte semmije sincs és ajtóról ajtóra járva kell koldulniok, időnként maga eteti őket a sajátjából, sőt elég gyakran, amikor a papoknak kell koldulniok (...) ő misézik a diákoknak, vagy tanítja a hittant a sekrestyében (...) mindezt vidáman és derült arckifejezéssel..."

Ugyanebben az évben ő teszi le a piarista templom, piarista címerrel ellátott alapkövét.

1727-ben ugyancsak ő áldja meg a már használható szentélyt és a rendházat.

1732-ben a háztörténet már "házi és iskolai színházról" beszél, melyet kimeszelnek és fölékesítenek. A ház ezen részének díszes kapubejáratot készíttetnek faragott kövekből. Mindez az iskolai színjátszás jelentőségét mutatja.

1733-34-ben hatosztályossá bővül az intézet, megnyílik a retorikai és a poétikai osztály.

1736-ban újból négyosztályossá lesz az iskola, de bölcsészeti tanfolyammal.

1739-42-ig a pestisjárvány miatt szünetel a tanítás. Sokan elhagyják a várost. Az itt maradók lelkipásztori ellátását három pap vállalja magára, akik közül a ferences és a domonkos rendi szerzetesek rövidesen a ragály áldozataivá válnak. Az egymagára maradó káplán mellé; szegődik a szolgálatban P. Osztertak Benedek (a S. Joanne Nepomuceno) piarista atya, aki "a városban lelkipásztor nélkül maradt magyarokat és szlávokat a ragály tombolása idején lelki gondozásban részesítette; sőt a plébános nélkül maradt, pestisben megbetegedett kosdiakhoz és rádiakhoz is kiutazott. A városban az elkülönített kórházak megszűnvén a pestissel fertőzött kosdiakhoz ment, és ott is maradt, amíg ez a helység is meg nem tisztult."

1757. június 2-án foglalja el a váci püspöki széket - a város és a váci piarista iskola talán egyik legnagyobb jótevője - gróf Migazzi Kristóf. Amidőn elnyeri a bécsi érsekséget és a bíborosi méltóságot, minden erejével a két rábízott egyházmegye felvirágoztatásán dolgozik. 1761. hozza őt végleg Vácra, mint a váci egyházmegye örökös adminisztrátorát.

1762-ben a szegény származású nemesi ifjak részére megalapítja a Nemesi Ifjak Kollégiumát, melyben az oktató-nevelő munkát - a teljes bizalmát élvező - piaristákra bízza. 1762. november 15-én vonulnak be a Collegium Pauperum Nobilium-ba. Migazzi magának tartja fönn a kollégiumi felügyeletet. Elkészíti a kollégium működésének részletes szabályzatát, a "Leges Migazzianae"-t. Eszerint a tanítás célja a tiszta és elegáns latinság elsajátítása. A növendékeket a régi csoportbeosztás fölhasználásával három osztályba sorolja:

I.: minores, maiores és principisták;
II.: grammatisták és szintaxisták;
III.: poéták és rétorok.

A többi tárgyat szünet- és vasárnapokon mint rendkívüli tárgyakat tanulják.

Migazzi bíboros "hogy megvizsgálja, mekkora előhaladást tettek kollégiumának növendékei az auktorok magyarázásában, történelemben, franciában, földrajzban, jellemábrázolásban és a számtanban" meghívta a vizsgára "a váci kanonokokat és rendtársainkat, valamint különösen a bécsi Theresianum jezsuita rektorát társával együtt. ... Megkérdezte tőlük, hogyan vélekednek az ifjakról. A rektor fejbólintással helyeselte az ifjak előhaladását. Mondd - mondta rámosolyogva a püspök -, meg kell vallani, a ti bécsi tanítványaitok fényesebbek, az enyémek szegényebbek, de tanultabbak."

Migazzi bíborost váci tartózkodásakor többször fölkeresi a piarista tartományfőnök. A püspök nemcsak szívélyesen fogadja, hanem köszönetet mond neki a kitűnő és gondos tanárokért. Azonfölül kéri, hogy a tartományfőnök gondoskodjék francia nyelvet tanító tanárról. A kérés teljesítéseként kerül Vácra a piaristák egyik legműveltebbnek tartott tagja, Keszthelyi László.

Migazzi bíboros a rákövetkező évben - midőn visszatér Vácra - magasfokú elismerését e szavakkal fejezte ki: "Sokat tettetek..."
"...tanító szerzeteseink mind a kollégiumban, mind a Konviktusban azon fáradoztak, hogy ha jön a püspök, nála akadémiai és plautusi darabokkal szerezzenek érdemeket. ... pedig mielőtt a saját házába vitték volna, fiait látogatta meg és ahogy szokta, mindent megvizsgálván, helyben hagyott mindent..."

1762-ben állítja össze Tapolcsányi Gergely tartomány-főnök Vácott Kőszeghy Szaniszló házfőnök, DesericzkyInce és Léday Lénárd piarista atyák közreműködésével a piarista iskolák tanulmányi rendjét, mely természetesen a váci iskola életére is hatással van. Ez a tanulmányi rend lesz az alapja az első Ratio Educationisnak

1764. Migazzi bíboros gondossága és szervező módszere annyira eredményes volt a magyar ifjúság nevelésében, hogy Pest Vármegye vezetői is szükségesnek tartották, hogy köszönetet mondjanak ezért. A püspök meghatódott a magyar lélek háláján, és könnyezni kezdett. "Az ifjúság gondos nevelését mieinkre bízva eltávozott Bécsbe." Méltán büszke munkája eredményére. Ennek tudatában hívja meg Mária Terézia királynőt és családját egy váci látogatásra. A királynő elfogadja a meghívást, és augusztusban érkezik Vácra kíséretével együtt, hogy megtekintse a város értékeit - köztük az ifjúságot.

1764. augusztus 28-án látogatja meg Mária Terézia királynő intézetünket. Megtekint egy Plautus darabot is a diákok előadásában. Erre az alkalomra készül a rendház második ékes bejárata . A királynő a látogatás nyomán egyetért kegyeltje véleményével és egy újabb intézményt hív életre adományával: a Theresianum-ot. Ennek vezetését szintén a piaristákra bízza.

1767. november 2-án kezdődik meg a tanítás a Theresianumban. Helye először a püspöki palota épülete , majd a Duna parton egészen új épületet emelnek erre a célra, melyben 1777-ben indul meg a tanítás. Igazgatói és lelkes munkatársai rövidesen az ország első helyen álló nevelőintézetei közé emelik.

1777. évi tanterv szerint ötosztályossá lesz az iskola.

1782-ben gróf Migazzi Kristóf bécsi érsek adományából átépítik a gimnázium Konstantin tér felőli homlokzatát.

Intézményeink - és több más intézmény - többszörösen mutatkozó eredményei felhívják a bécsi udvar figyelmét az ország igazi értékeire. A politikai hatalom megteszi az első lépéseket, hogy ezeket birtokba vehesse. Az egyéni kezdeményezések kora után elérkezik az állami beavatkozás kora, mely az iskolát a politika eszközének tekinti. Minthogy ez a szembenállás elvi ellentétből fakadt, az állandó támadásokból eredő veszélyeztetettség helyzetébe taszította - sok más intézménnyel együtt - a piaristákat.

1784-ben II. József feloszlatja a Theresianum-ot annak ellenére, hogy a kereslet egyre inkább növekedik iránta. II. József az eddigi anyagi alap használata helyett a tandíjfizetést írja elő, és ezzel ügyesen megtizedeli a tanulólétszámot. Más rendeleteivel az erkölcsi alap hitelességét kérdőjelezi meg, az egyházi ügyekbe való beleszólásaival az egyházi szervezet széthullását célozza. A legszembetűnőbb változást katonai terveinek valóra váltása okozza Vácott.

1785. június 17-én királyi biztosok jelennek meg, és kaszárnyának foglalják le a rendházat és a templomot a törökök ellen tervezett hadjárat előkészítéseként. A királyi biztosok a domonkosokat arra kényszerítik, hogy egy nap leforgása alatt távozzanak a városból, a piaristákat pedig arra, hogy összes felszerelésükkel a helyükbe költözzenek. Az egy évre tervezett és ígért igénybevétel tizenegy éven át tart.

1796-ban térhetnek csak vissza a piaristák a saját épületükbe, de akkor is csak nagy küzdelmek árán. A visszatérést segíti a tanulólétszám újbóli növekedése és egyes vármegyék (Pest, Nógrád, Hont, Bars) intézkedései gyermekeik oktatásának előmozdítása érdekében. Laffcsák János váci kanonok 600 forintot ad az intézet helyreállítására.

1798-ban József nádor utazásai során ellátogat Vácra is. Ez alkalommal Szablik István piarista léggömb felbocsátásával teszi emlékezetessé az eseményt. 1798. augusztus 3-án a nádor "ebéd előtt megnézte a székesegyházat és a püspöki palotát, melynek térségében Szablik István - a fizika tanára által készített léggömböt, melynek átmérője két láb volt - felszállás közben élvezettel megnézte..." Az eseményt úgy is tekinthetjük, hogy a II. József által szétrombolt iskolarendszer helyébe egy új lép, melyben a fizika oktatása jelentősebb szerepet kap. A piaristák ezt felismerik, és máris felhasználják a benne rejlő lehetőségeket. Szablik István tanítványait, a jövendő piarista fizikatanárokat Pestre viszi, és bemutatja őket az egyetem fizika professzorának, aki új kísérleteket mutat be nekik.

1806-ban jelenik meg az új oktatási törvény, a második Ratio Educationis, melynek értelmében ismét hatosztályos lett a gimnázium az addigi öt helyett.

1809. szeptember 10-től 1810. június 18-ig a napóleoni háborúk miatt ismét lefoglalják az intézetet hadikórháznak. Az osztályok a városban különböző helyeken és a volt domonkosrendi cellákban nyernek elhelyezést ezidő alatt. Az ezzel járó rombolás költségei is a piaristákat terheli. A visszaköltözés után a tanítás rendesen folyik, csak a magyar nyelv hangsúlyozottabb tanítása miatt érik kisebb-nagyobb támadások az iskolát.

A háborús nehézségek anyagi vonatkozásban is mutatkoznak, de nem marad el a nehézségekkel küzdők segítése sem. Az iskola fűtését a tüzelőfára való pénzgyűjtés útján biztosítják. A fűtési díjat "november első napjaitól kell befizetni... kivételt képeznek a szegényebbek és az árvák, névszerint: Sánta István, Bielek János, ..." Akik tehát rászorulnak, kevesebbet fizetnek, vagy ha magukra vállalják egyes feladatok rendszeres végzését, akkor semmit. Az utóbbiak közé tartoznak a kredenciálisok, vagyis azok a rászoruló, szorgalmas diákok, akik a rendházban laknak, és bizonyos szolgálatokat látnak el a ház életében.

A mozgalmas idők más feladatok elé is állítják a piaristákat. Jellemző például a következő diáknak az esete, mégha egy-két évtizeddel későbbi datálású is az alábbi levél. A felvételre jelentkező diák a piarista gimnáziumtól kapja meg a talán az életét megmentő segítséget. Az igazgató a következő levéllel fordul a jelentkező diák apjához:

" A váci Gimnázium Igazgatója Czinkó Andrásnak üdvözletét küldi.
Uraságod fia, Czinkó András, 1805. november 24-én Jászberényből, ahol valamennyi ideig betegen feküdt, Vácra jött legyengülten, pénz nélkül, ruha nélkül, könyvek nélkül, és iskolai bizonyítvány nélkül. Könyveivel és bizonyítványával együtt ellopták minden ruháját, és azon kívül ami rajta volt. Betegségtől, éhségtől és a hidegtől gyötörve alig tudott beszélni, mégis azt kérte, hogy vegyem fel az iskolába. Megkönyörültem rajta remélvén, hogy jól viselkedik. Nem volt senki akivel haza küldhettem volna, ebben a cudar időben féltem őt elküldeni, hogy el ne pusztuljon az úton. Szereztem neki szállást 10 forintért, amiért fűtést, világítást és mosást kap. Élelmét kegyelemből megkapja, de ebben a drágaságban alig szed össze elegendő kenyeret, sőt Uraságod ha nem mint fiát, hanem idegent látná meg lesoványodottan, sápadtan, csonttá aszottan, kihullanának a könnyei. Gondoljon arra, hogy n az apja és mihamarább elsősorban fehérneműt és valami élelmet küldjön neki; aztán szállásadónőjét, ha nem is írásban, legalább hírvivő útján biztosítsa, hogy a 10 forintot szívesen megfizeti időben.
Közben én gondját viselem a fiúnak és nem hagyom, hogy az éhségtől vagy a ruhátlanságtól elpusztuljon. Remélem, nagyon hamar megkapom az Ön válaszát, mert hiszem, hogy Ön, az apja, nem fogja megengedni, hogy ennek a fiúnak szeretetében és segítségében bárki is fölülmúlja.

Vác, 1895. november 27-én Bolla Márton igazgató"

1831. évi országos kolerajárványt erősen megérezi az intézet.

1839-ben létesül a váci Fizikai Szertár annak nyomán, hogy az 1830-as rendi káptalan felhívja a közösségek figyelmét a fizikaoktatás korszerűsítésére. A rendi központ 227 forint értékben szerez be villanymotort és a magyaróvári házfőnök adományából gondoskodik a további beszerzések fedezetéről. Később is jelentős adományokkal biztosítják a fejlődés lehetőségét.

1842-ben az ország belső politikai nyugtalansága eljut a váci diáksághoz is. Amikor 1842. július végén befejezvén a tanévet a gimnazistákat hazaküldik, a líceum diákjai belekeverednek a város belső zavargásaiba, aminek következtében néhányukat "a városházára vitték, megverték, aztán elengedték. Ezzel helyreállt a rend."

1848. június 17-én hirtelen megszakad a tanítás. A szabadságharc zászlaja alá áll sok diák, piarista kispap és tanár. A váci piarista rendház lesz a rendben kibontakozó forradalmi lelkesedés gyújtópontja, majd a visszarendeződés után az újrakezdés színtere.
A váci csaták idején elnéptelenedik a rendház. Egyes tanárok Cselőtén húzzák meg magukat. A gimnázium épülete két éven át hadikórháza lesz az orosz és osztrák sebesülteknek.

1850-ben indul meg ismét a tanítás, az új oktatási rendszer szerint négy osztállyal.

1870-ben nyílik meg az ötödik, 1871-ben a hatodik osztály.

Váry Gellért írja a Historia Domusban, melyet 1877-től már magyar nyelven vezet:

"Az áramlat, mely hazánk földén az 1861-ki év óta fölülkerekedett egyáltalán olyszerű, mely a papságnak tevékenységét a közélet minden teréről leszorítani iparkodik. E törekvésnek misem világosabb bizonyítéka, mint az országgyűlés alsó házának azon törvényjavaslata, miszerint még egyéb polgári állás nem ellenkezik avval, hogy valaki képviselő lehessen a szerzetesség avval teljesen összeegyeztethetlen. A fölső ház már ejtette e már-már törvénynyé válandó czikken azon módosítást, hogy kivéve az öt tanítórendnek tagjait."

A váci piarista iskolának létéért kell küzdenie, ehhez nagy erőfeszítésre van szüksége minden téren. Ugyancsak a Historia Domusból:

"De hiába! a szélsőségig hajtott követelés bálványa lett az időszaknak, melyben e sorok írvák, s annak ha valaki meg akart felelni, mi egyéb következménye lett rá nézve, mint lelki és testi erőinek avagy élete idejének oly mértékben való igénybe vétele, hogy a fölüdítésre úgyszólván már majd gondolni sem lehetett. Valóban a tanulmányok sokasága és terjedelme ólomsúlyúvá nehezítette már a tanítás ügyét mind a tanítók, mind a tanulókra nézve."

1871. A váci Gimnázium tevékenységének körét kiszélesítik. Egyes tantárgyakból nyíltkörű előadás sorozatot indítanak a gimnázium tanárai bárki érdeklődő számára ingyen:

"A nagygymasium tanári testülete azon hitben, hogy sokaknak hasznos szolgálatot teend, hazafiúi készséggel áldozá fel szabad óráit a beálló téli hónapokban a felnőttek oktatására. Az előadásokban minden felnőtt egyén polgári állás- nem és vallás különbségre való tekintet nélkül ingyen vehet részt; - mire nézve 1871. évi november hó 9-én tisztelettel felhívta a város t. cz. fiait és leányait, hogy a tartandó előadásokban minél nagyobb számmal résztvenni szíveskedjenek. Az előadások a nagy-gymnasiumi épület egyik tantermében következő rendben fognak tartatni: vasárnap délelőtt 10-11-ig polgári számvetésből, 11-12-ig természetrajzból, délután 4-5-ig természettan és vegytanból, ügyirati irálytanból 5-6-ig, végre szombaton esti 6-7-ig földrajzból."

1873-ban ismét kolerajárvány zavarja meg a tanítás menetét. A piaristák segítőkészsége nem áll meg az iskola falainál. Elkészítik a gyógyszert, és ingyen adják mindenkinek. A Historia Domus erről így tudósít:

"Miután az epemirigy májustól kezdve már harmadik hónapja, hogy városunkban erősen dühöng, a mi házunk is az emberbaráti szeretettől indíttatva, a kolera elleni gyógyszert nagyon értékbe megcsináltatta, és minden díj nélkül a jelen járványban szenvedők között kiosztatja, kik a közlött utasítás szerint a gyógyszert azonnal használták, azok közül tudtunkra eddig egy sem halt meg. A kolerának gyógymódja következő: Egy itce borszeszbe három lat kámfor felolvasztván (spiritus vini camfora saturatus) abba keverni kell hat drachma liquor anodinus mineral Hoffmanni-t, és kilenc csepp Laudani puris-t, s ezen vegyítékből a gyengébb-korú betegnek 15 cseppet, a korossaknak 24-25. Törött, darabka cukorra csepegtetvén minden 10 percben beadni, utána haladéktalan egy finzsával, jó meleg fenyőmag, vagy ennek nem léttére, bodza és kámomilla virágból készített theát megitatni, s jól betakart betegnek hasa, keze, és lábára megmelegített zab borogatást használni, melyek a beteget üdvös izzadságba hozván, megszűnik a hányszékelés és görcs, s ezzel a kolera ereje is megtöretik."

1876. Öntudattal figyelnek föl a kor piaristái arra, hogy koncertet először a váci piaristák tartanak, mégpedig tanárok szereplésével. Mögötte ott volt a jótékonykodás is: az árvízkárosultak megsegítése.

"Voltak ugyan már ének és zenebéli előadások a tanuló ifjúság részéről a kegyesrend különféle gymnasiumaiban, a tanévi zárünnepélyek alkalmával de hangverseny (concert), melyben maguk a tanárok szerepeltek, csak 76-ban Váczon történt először. Hogy ilyesféle a régibb időkben nem teremhetett, s hogy már 76-ban végbe mehetett, annak oka azon neveltetésben rejlett, melyben a rend ezidő szerinti újabb tagjai részesültek."

1880-ban lehet nyolc osztályossá az intézet Petróczy László kartali plébános alapítványából. Megnyílik a hetedik és a nyolcadik osztály.

1881-ben tartanak először érettségi vizsgákat.

A kifejlődő gimnázium anyagi gondjain nagyon sokat segít a piaristából lett új váci püspök: Schuster Konstantin (1877-1899) Kétszer volt a váci rendház tagja: 1835/36-ban itt volt studens, 1841-től 1843-ig pedig a grammatica tanára.

1893-ban az intézet már szűknek bizonyul a tanulók befogadására. Sem rajz-, sem tornaterme nincs. Schuster Konstantin váci megyéspüspök 43 ezer forint költséggel új szárnyépületet és benne torna- és rajztermet építtet.
Ekkoriban a főgimnáziumban az egyházmegye papjai közül többen is tanítanak. Ez a tény, valamint a püspökség anyagi támogatása kérdésessé teszi az intézet piarista jellegét. A rend csak hosszas vita és küzdelem árán tudja megtartani saját kezelésében az iskolát.

1896-ban ünnepeli az ország a honfoglalás millenniumát. Kiállításon mutatják be ekkor többek között az oktatás helyzetét is. Bár 15 ezer kötetes az iskola könyvtára, mégis a fizikai eszközöket tartják bemutatásra érdemesnek. Nem csoda, hiszen még 1697-ben készült szemléltető eszköz is akad közötte. A kiállítás bírálóbizottsága kiállítási érem odaítélésével jutalmazza a váci piaristákat.
A XX. század első évtizede nem annyira iskolai, mint országos politikai és egyetemes rendi szempontból mozgalmas. Az egyházellenes politikai erők tevékenységének megerősödése az ellenállás megerősödését váltja ki. Nemzetközi szempontból az egyház belső rendjének megszilárdítására tett intézkedések érzékenyen érintik az úgyis állandó támadásnak kitett magyar piarista rendet. Jelentékeny erők mutatkoznak a piarista érdekeket védők sorában is, így egységes és erős marad a rend.
Az első világháború kitörése és lefolyása azonban mind anyagi, mind szellemi téren állandó gyengülés okoz.
A tanárokat időnként behívják katonának, őket helyettesíteni kell. A férfilakosság katonai bevonulása miatt nagyon le kell csökkenteni a karbantartásokat és építkezéseket, vásárlásokra pedig alig lehet gondolni.

1919. A háború végeztével kitör a forradalom, majd a Tanácsköztársaság rendszere a maga diktatúrájával és terrorral az iskolai életet a saját szolgálatába akarja állítani, az egyházi tevékenységet pedig nagyfokban korlátozza.

A váci piarista gimnázium új vezetőt kap, életét pedig kizárólag az állami törvények alapján szabályozzák. A gimnázium nevéből törlik a Kegyes-Tanítórendi szót. Az intézmény új neve: Váci Főgimnázium. Élére "iskolavezető"-t állítanak Divényi Gyula, kilépett piarista személyében, akit később a rend már nem fogad vissza tagjai sorába. Egy írás ebből a korból:

"A VÁCZI KEGYES-TANÍTÓRENDI FŐGIMNÁZIUM IGAZGATÓSÁGA

Igazolvány

Alulírott a váczi főgimnázium vezetőtanítója hivatalosan igazolom, hogy Agárdy Gyula, aki a váczi főgimnáziumnak volt 1918-19 tanévben rendes tanára, a tanácsköztársaság rendelete szerint megkívánt kilépési nyilatkozatot nem írta alá és így tanári állását elveszítette, a csehektől megszállott területről való, Nyitra m. és haza kíván utazni.

Kelt Váczon 1919. július 15-én Divényi Gyula iskolavezető"

A Tanácsköztársaság és rendszerének megszűnte után új életet kell kezdeni rendi és iskolai téren egyaránt. Az egyházellenesség politikája korának egy lélegzetvételnyi szünetét jelenti a két világháború közötti időszak. Anyagilag lerongyolódott, kicsivé vált országban próbálja a váci Piarista Gimnázium is folytatni a tanító és léleknevelő munkát. Az elmúlt idő tapasztalatai nem elkeseredettséget, hanem inkább tettvágyat eredményeznek.

A háború által sújtott családok megsegítését szolgálja a Hadiárva konviktus, amelynek élére Rassovszky Kálmán piarista kerül. Ezt a későbbiekben is a piaristák vezetik.

A trianoni békekötéssel kapcsolatban felállított Határmegállapító Bizottság részére a gimnáziumból akarnak egyes városi elöljárók három tantermet átadni. Szerencsére inkább a tanítás folyhat tovább azokban...

1922-től az iskolai élet állandóan jelenlévő részévé lesz a cserkészcsapat. A 192. sz. Erdősi Imre Cserkészcsapat a II. világháborút követő időkig fennáll. A "branyiszkói hős" piarista tanár neve jelzi a nevelési és a keresztény célokat, melyeket mind az évi munkában, mind a nyári táborok idején férfias lelkesedéssel és fiatalos nagyot akarással gyakorolnak a tagok.

1924-ben kerül sor a csapatzászló elkészítésére, majd felavatására.

1923-ban a végzett diákok alapítják meg az országban elsőként a Váci Piarista Diákszövetséget. Céljuk: a piarista rendhez való hűséges ragaszkodás, a hazaszeretet, vallásosság és összetartozás ápolása, valamint az iskola a jelenlegi és volt diákjainak erkölcsi és anyagi támogatása. Iparkodnak az életben is megvalósítani a rég elhagyott iskola nevelési elveit. Neves diáktársaikra is emlékeznek 1941-ben, amikor az új gimnáziumi épület dísztermében Dr. Sebes Ferenc, Dr. Kisparti János és Dr. Tragor Ignác képeit leplezik le ünnepélyes közgyűlésükön.

1932-ben hosszú tárgyalások után rendeződnek a gimnázium függő és közjogi kérdései, minek értelmében a gimnázium egyedüli fenntartója a Magyar Kegyestanítórend, míg a váci Püspökség és Vác Város anyagi hozzájárulásukkal az intézet jótevői.

1940. április 24-én kezdődhet meg az új gimnáziumi épület építése az előző évi jóváhagyott költségvetés alapján kiutalt összegből és a rend hozzájárulásából. Az új gimnáziumi épület tervezője Hültl Dezső műegyetemi tanár, és Huber Miklós építészmérnök.

1941. szeptember 7-én kerül sor az új épület megáldására. Az ünnepi szentmise celebránsa Zimányi Gyula tartományfőnök, az épület megáldását Dr. Kovács Vince püspök végzi.

Az 1940/41-es tanévben indul meg a váci Piarista Gimnázium diáklapja: "A mi lapunk". E lapszerkesztői tevékenység később még bővül is, hiszen bekapcsolódnak a budapesti, majd a tatai Piarista Gimnázium diákjai is. A lap a szerkesztők bevallott célja szerint "hű tükörképe a gimnázium szellemi életének. Iparkodnak megbecsülni megbecsülésüknek hangot is adni, "ami múlt, de egyúttal szent, ami érték és ami valóban magyar".

1943/44-es tanévben kezdi meg működését a Váci Piarista Diákotthon, mivel a Szent József fiúnevelő intézet és a Jeszenszky intézet már szűknek bizonyul.

A háborús évek egyre közelebb hozzák a békés viszonyok megszűnésének idejét egyúttal az egyházellenes politika érvényesülését is.

1944. december 8-án veszik birtokukba Vácot az orosz csapatok. Előzőleg még szabályosan megkezdődik szeptember elején az iskolai munka, bár ezt az állandósuló légiriadók egyre lehetetlenebbé teszik. A front közeledik. A bejáró tanulók többször nem jelennek meg. A vidéki szülők közül egyre többen viszik haza gyermekeiket. Október 29-én beáll a kényszerszünet.

1945. február 1-én indulhat meg ismét a tanítás. A gimnázium épülete még hadikórház, ezért a rendházban rendez be az iskola két szükségtantermet. Két-két osztályt összevonva, délelőtt és délután felváltva tanítanak. Április elején, amikor a tanulólétszám 200 fölé emelkedik, már minden osztálynak külön kezdődik a tanítás. A hónap végére visszakerül a régi épület is. A háborús mozgások a tanári kar változásaiban is megmutatkoznak, de tanárhiányról nem lehet panaszkodni.

Az új rendszer új iskolapolitikát folytat. Megszünteti a nyolcosztályos gimnáziumot. Így iskolánk négyosztályos gimnáziummá sorvad. Az addigi alsós diákok pedig bekerülnek a nyolcosztályos általános iskolai rendszerbe.

1946. március 5-én megnyitja kapuit a dolgozók gimnáziuma.

A keretek megváltozása tehát a legyengítés után jön a halálos döfés:

1948. júniusában az egyházi iskolák államosítása.

A piaristák megtanulták az 1919-ben feladott történelmi leckét: egyetlen váci piarista tanár sem vállal állami szolgálatot addig, amíg két év múlva a szerzetesrendek feloszlatása is meg nem történik.

1948-50. között már az államosított iskolában folyik a tanítás, az állam által kinevezett tanárok által. A piarista szerzetesek eltávolítása alól csak a hitoktatást végző Ludmány Antal kap még egy évig fölmentést.

1950. augusztus 31-én felsőbb utasításra az állami gimnázium a Sztáron Sándor nevet veszi föl.

1951/52-es tanévben az államosított intézetben megnyílik az első gépipari technikumi osztály.

1952-ben az állami Sztáron Sándor gimnázium átköltözik az időközben államosítás alá kerülő Papnevelő Intézet épületébe. A hajdani piarista épületegyüttes teljesen a gépipari technikum kezelésébe kerül, mely időközben Lőwy Sándor nevét veszi föl.

1989-ben az akkori Sztáron Sándor, jelenleg Madách Imre Gimnázium vezetősége úgy dönt, hogy fölvállalja az addig megtagadott piarista eredetet és a gimnáziumot a hajdani iskola 275 éves jogutódának tekinti.

1991 után fogadja be a Boronkay György Műszaki Középiskola a Gábor Dénes Műszaki Főiskola első évfolyamát.

1993-ban az intézet nevet változtat. Egykori tanára, Boronkay György nevét veszi föl.

1995-ben indul a Boronkay György Műszaki Középiskola első gimnáziumi osztálya.

1991. szeptemberében nyitja meg újra kapuit Vácott az új Piarista Gimnázium a szétszóratás és a megpróbáltatások hosszú évei után a megmaradtak és az újak erejéből. Az újraindításban résztvevő rendtagok névsora: Kőváry Károly igazgató, Pázmándy György házfőnök, Vereb Zsolt igazgatóhelyettes (egy évvel később), Dr. Jelenits István (akkor tartományfőnök), Ludmány Antal (a 48 előtti iskola tanára!), Molnár István és Dr. Nemes György. Aztán évről-évre szinte termenként kerül visszaadásra a rendházi épület.

1995. június 14-én 47 évi szünet után kezdődik az újraindulás utáni első szóbeli érettségi vizsga.

1997. szeptember, a Sulinet program keretében kaptunk 7+1 db. számítógépet (Pentium MMX + PII) és egy 64 kbps-os Internet kapcsolatot. A Lazarus Lovagrend közvetítésével (4 db) és saját keretből vettünk még 3 db 486-ost, így felavattuk új számítógéptermünket.

1998. szeptember, felavattuk teljesen új tornacsarnokunkat és elkészült az iskola honlapja.

1999. szeptember : új igazgatónk Nyeste Pál Sch.P. (Kőváry atya továbbra is itt tanít), igazgatóhelyettes: Papp Benedek (Vereb Zsoltot Nagykanizsára küldi a rend, igazgatónak)

2001. március : pályázaton nyert pénzből elkészült a második informatika termünk.

2001. szeptember : 3 db koedukált kilencedikes osztály indul!!
Osztályok: 9.abc (eddig koedukált), 10.ab, 11.ab, és 12.ab. Az osztályok száma így 9-re növekszik.
Új igazgatóhelyettes: Nagy Attila Sch.P. (Papp Benedek helyett)

2002. szeptember : Újraindul a nyolcosztályos gimnázium egyetlen osztállyal és vele párhuzamosan, ismét 3 db kilencedikes osztály indul.
Osztályok: 5.a (eddig nyolc évfolyamos), 9.abc, 10.abc (eddig koedukált), 11.ab és 12.ab. Az osztályok száma így 11-re növekszik.
Második igazgatóhelyettes: Gutbrod András

2003. szeptember : Visszakapjuk a Boronkay szárnyat és megkezdődik a felújítás. Az emeleti részen 4 osztályt és 2 nyelvi termet alakítunk ki ideiglenesen.
Új igazgatóhelyettes: Albert András Sch.P. (Nagy Attilát Pestre küldi a rend ig.h.-nek)
Osztályok: 5.a, 6.a (eddig nyolc évfolyamos), 9.abc, 10.abc, 11.abc (eddig koedukált) és 12.ab. Az osztályok száma így 13-ra, a létszám pedig 390-re növekszik.

2004. február 16-tól már csak a régi/új bejáratot használjuk. 18-tól próbafőzés, majd 23-tól beindult az új konyha!

2004. szeptember : Elindul a nyelvi előkészítős képzés. A felújítás folytatódik, 4 db osztálytermet, kémia előadó termet, 2 db informatika termet, új tanárit és igazgatóit alakítunk ki.
Osztályok: 5.a, 6.a, 7.a (eddig nyolc évfolyamos), 9.ab, 10.abc, 11.abc, 12.abc (eddig négy évfolyamos) és a 9.c (nyelvi előkészítős). Az osztályok száma így 15-re, a létszám pedig 470-re növekszik.

2005. szeptember : Szeptember eljére elkészült az új fiúkollégium (27 tanuló részére), az új könyvtár és a kistornaterem felett 3 db osztályterem.
Osztályok: 5-8.a (eddig nyolc évfolyamos), 9.ab, 10.ab, 11.abc, 12.abc (eddig négy évfolyamos) és 9.c, 10.c (nyelvi előkészítősök). Az osztályok száma így 16-ra, a létszám pedig 520-ra növekedett. Elindult a 13. évfolyamon a szoftverüzemeltető képzés.

2006. szeptember : Osztályok: 5-9.a (eddig nyolc évfolyamos), 9.b, 10.ab, 11.ab, 12.abc (eddig négy évfolyamos) és 9-11.c (nyelvi előkészítősök), 13. évfolyamon folytatódott a szoftverüzemeltető képzés. Az osztályok száma így 16, a létszám pedig 527.

2007. szeptember : Osztályok: 5-10.a (eddig nyolc évfolyamos), 9.b, 10.b, 11.ab, 12.ab (eddig négy évfolyamos) és 9-12.c (nyelvi előkészítősök), 13. évfolyamon folytatódott a szoftverüzemeltető képzés. Az osztályok száma így 16, a létszám pedig 517.