Elérhetőség: Cím: Csapó u. 29-35.
Telefon: Fax:


titkárság:
porta:
tanári: 52/503-264 (központ)
52/503-260 (központ)
52/503-263 52/503-269
Történet: Az 1950/51-es tanévben a korábbi Leány Ipari Iskola helyén 11 hónapos épületátalakítás után kezdte meg működését Debrecenben a Vegyipari Technikum, az ország hatodik ilyen intézmé- nyeként. Az iskola felügyeleti szerve a Nehézipari Minisztérium volt, s a tárca s az akkori okta- táspolitika fontosnak tartotta a vegyészképzés színvonalát. Azt az elvet vallották, hogy a mo- dern gépek, jó műszerek soha nem lehetnek drágák, s az iskolát a kor színvonalának meg- felelően szerelték fel. Néha előbb voltak meg bizonyos berendezéseink, mint a Kossuth Lajos Tudományegyetemnek.
Az iskola régi szárnya


Ujvárosi Imre
iskolánk első igazgatója A kor lehetőségeihez mért jó felszereltség azonban azt is jelentette, hogy a laboratóriumi eszközök egy részét helyben készítették az iskola oktatói és tanulói. Ehhez érteni kellett az üvegtechnikusi munkához, s nagy lele- ményességgel az iskola tanárai és diákjai más tárgyakból készítettek lombikokat és desztilláló készülékeket. Sok térképet és technológiai ábrát is házilag állítottak elő. A felszerelés kiegészítésében üzemek, kórházak, klinikák és szanatóriumok is segítettek. Idővel olyan sok eszközzel rendelkezett az intézmény, hogy tizenkét teljes vegytani felszerelést ajándékozhatott vidéki általános iskoláknak.

1950-től 1953-ig a Vegyipari Techni- kumban nem volt felvételi vizsga. A be- iskolázás minden évben sikeres volt, bár sok olyan hátrányos helyzetű tanuló járt ide, aki a középiskolát rendkívül ala- csony tudásszintről kezdte. Olykor az általános iskolai tananyag pótlásával indultak meg a középiskolai tanulmá- nyok, s a felzárkóztatásra szorulók osz- tályzásakor más mércét kellett alkal- mazni. Az első tanévek tanulmányi át- lageredménye 2,6-2,9 között ingadozott (1999/2000-ben 3,26), 1954-ben vi- szont már a 410 tanulónak 30%-a ért el jó és jeles eredményt. Ezek a kiváló diá- kok rendszerint továbbtanultak, belőlük lett a vegyipari műszaki értelmiség. A nagy vegyipari vállalatok és kémiai kutatóintézetek vezetői és munkatársai között ma is sokan vannak volt vegyiparisták. Az 50-es évek végére - Ujvárosi Imre igazgatása alatt, aki ala- pítástól 1973-ig volt az intézmény veze- tője - már az ország egyik legrangosabb vegyipari technikumának számítottunk.
Laboratóriumi gyakorlat

Diákok és tanárok a bontási munkákban


Az iskola új szárnya 1962-ben napirendre került az épület bő- vítése. A Csapó utcán szanálták a bő- vítésre alkalmas telket, a bontási mun- kákban 1966-ban diákok és tanárok is részt vettek. 1967-re lettek kész a Csapó utcai új épület tervei, az építkezés három és fél évig tartott, és 1971-ben kez- dődött meg az oktatás az újonnan épült szárnyban. Közben 1964-ben tértünk át a szaktanterem-rendszerre, ami köszönhe- tően néhány szakmaszerető kollégának és munkaközösségnek, a mai napig fennáll.

Az iskola keresetté vált, 1959-60-ban több, mint négyszeres volt a túljelentkezés. 1964-ig a bukási arány 10-15%-os volt, 1964-ben mindössze 5,4%. (Az ezred- fordulón 25%!) A diákok sokkal egészségesebbek voltak, a mulasztási átlag a 60-as években 40 óra/fő/év volt, ma ennek a duplája.

Az intézmény feladata működésének első két évtizedében a vegyipari üzemek technikusellátása volt, az ide jelentkezők közül sokan minél hamarabb szerettek volna dolgozni, kenyérkereső foglalkozáshoz jutni.

Nagyon sajátos volt az 50-es, 60-as évek diákélete. Tanu- lóink sok fizikai munkát is végeztek. Gyűjtöttek csereboga- rat, vadgesztenyét, fémet, papírt és rongyot, valamint ősz- szel rendszerint egy hét mezőgazdasági munkára mentek. Emellett a lelkes diákok nyári építőtáborokban is dolgoz- hattak. Ez utóbbi egy ideig a továbbtanulásnak is feltétele volt. Nagyon sok évfordulós ünnepség és megemlékezés tarkította a hétköznapokat. Diákjaink egyensapkát (tá- nyérsapkát) hordtak. Az iskola világában sokkal nagyobb volt a szigor. Engedély nélküli szórakozásért például nevelő- testületi intés is járhatott, sőt egy alkalommal, 1960-ban,
Sapkajelvény
egy tanuló rendkívül csúnya írását szabotázsnak minősítette a tantestület. A 60-as évek érdekessége volt, hogy az országos takarékossági mozgalomban hat évig végeztünk a megyében az első helyen.

Mai szemmel irigylésre méltó az iskola első két évtizedének, a hőskor működésének rendje és eredményessége. Sok legendásan nagy tanáregyéniség dolgozott itt, akik egy-egy tantárgy tanítását kellett, hogy elindítsák és magas színvonalra fejlesszék.