Elérhetőség: Kossuth u. 35-37.


Telefon: 52/516-883
Fax: 52/516-861
E-mail: doczy(kukac)doczy.drk.hu
Történet: Jézus Krisztus missziói parancsa – „… tegyetek tanítványokká minden népeket…” (Mt. 28,19) – nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak és az iskolának is. A református iskola jó lehetõség arra, hogy segítse a szülõket és a gyülekezeteket valóra váltani a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik õt, „hogy ha majd felnõ, a konfirmáció alkalmával õ maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitérõl a gyülekezet elõtt”.

A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetõleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentõl kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni tanítványaikat.

Reformátoraink vallották, hogy nemcsak az egyénnek, hanem egész közösségeknek, népeknek is Istentõl rendelt küldetésük van. A református iskola ennek jegyében osztozott és osztozik a nemzeti sorskérdésekben. Ez azt is jelenti, hogy alapvetõnek tartjuk a nemzeti értékek, hagyományok tudatosítását és ápolását, a magyarságtudatra való folyamatos, a különbözõ évfolyamú diákok értési fokának megfelelõ nevelést. Nemcsak az erre különösen alkalmas szaktárgyi órákon – magyar nyelv és irodalom, történelem, ének, mûvészettörténet –, hanem minden más, órán és iskolán kívüli alkalmon, rendezvényen is.

Nemzeti ünnepeink méltó köszöntését ebbõl a szempontból is különösen hangsúlyosnak tartjuk, de más jellegû iskolai és iskolán kívüli megemlékezéseken is érvényesíteni igyekszünk ezt az alapelvünket. A hagyományteremtés és -ápolás részének tekintjük azt is, hogy saját teremtett értékeinket közvetítjük és népszerûsítjük azokban a kiadványokban, amelyek szorosan kapcsolódnak intézményünk életéhez, s amelyeket részben vagy egészében magunk készítünk (Debreceni Fõnix – a debreceni református ifjúság mûvelõdési lapja, Dóczy-évkönyv).

A hagyományápoláshoz, illetve -teremtéshez tartozik ugyanakkor iskolánkban az önképzõköri és a mûvészeti tevékenység is (természettudományos Varázskuckó, a néptáncoktatás, a színjátszókör, az iskolaújság-készítés, az iskolarádió adásainak szerkesztése) és a különbözõ szakkörök munkája.

„... nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülõ Istené.”

Pál apostolnak a rómaiakhoz írott levelébõl (9,16) választottuk e jelmondatunkat.

Gimnáziumunk, mint fõként debreceni diákokat tanító, 2002. szeptember 1-jétõl önálló református iskola, tudatosan vállalja városunk leendõ református értelmiségének oktatását és nevelését. A 6 évfolyamos képzés viszonylag kis mértékben vonzó a vidéki szülõk és gyerekek számára. Számítunk néhány közeli helységbõl bejáró tanulóra, bizonyos mértékben más vallásúakra, ugyanakkor tudjuk, hogy a debreceniek közül is fogják választani a négy évfolyamos gimnáziumot.

Mintegy 90 százalékban mégis egyelõre debreceni református családok gyermekei jelentkeznek hozzánk. Célunk éppen ezért (a szülõket is bevonva) Debrecen reformátusságának szellemi központjává lenni — fölvéve néhány százalékban a református egyháztól távol került, ugyanakkor oda visszakívánkozó szülõk gyerekeit is. Missziónkat – mely hivõ ember számára az evangélium hirdetése – az oktatáson keresztül szeretnénk megvalósítani, erõsítve ezzel egyházunkat. Mivel iskolánkban kisszámú a kollégista (internátusban lakó) tanuló, nevelési elveinket az oktatásban, illetve a tanítás utáni alkalmakon kell megvalósítanunk. Nem azt kérjük, hogy a szülõ legyen partner a nevelésben, hanem mi szeretnénk a szülõk mellett nevelõi partnerként tevékenykedni. Elsõdleges nevelõi feladata ugyanis véleményünk szerint a szülõnek van. Természetesen egymást is nevelik a diákok, és erõs pedagógusegyéniségek kellenek ahhoz, hogy a diáktársak „szûrõjén” keresztül az iskola véleménye is eljusson hozzájuk. Fontos a pedagógusok személyes példaadása.

A református szellemiség és a nemzeti identitástudat erõsítése, elsajátíttatása a célunk. A lemondást és a tûrést is ismerõ és vállaló puritán magatartásforma megismertetésén fáradozunk a Dóczi Leánynevelõ Intézet hagyományaihoz méltó módon. Ugyanakkor e jelen világból sem szeretnénk kivenni diákjainkat; nem követelünk fölösleges és idejét múlt dolgokat, hiszen akkor nem tudnak sikeresen eligazodni a társadalom útvesztõiben. Élni kell az iskolában is. Élni is tanítjuk és hagyjuk õket keresztyén ember módján.

Végsõ soron nevelési, oktatási célunk a sikereknek örülõ és értük Istennek hálát adó, a kudarcokat méltósággal elviselõ, harmonikus, magával és a környezetével békességre törekvõ személyiség formálása. Ennek érdekében az iskola elvárja, hogy diákjai a pedagógiai program alapelveivel azonosulva a gimnázium házirendjének szellemében éljenek és dolgozzanak. Mindehhez kéri és igényli a szülõk együttmûködõ támogatását.

LEGFONTOSABB NEVELÉSI ELVEINK

DEBRECEN REFORMÁTUS ÉRTELMISÉGÉNEK

JÓ RÉSZÉT MI SZERETNÉNK KÉPEZNI

Tanítványainkat az önmaguk iránti igényességre kívánjuk nevelni, rendre, önfegyelemre szoktatni. Ezt a célt szolgálja az iskolában kialakított külsõ-belsõ rend. Mivel valószínûen elsõsorban városi gyermekek választják iskolánkat, igyekszünk a városi szülõk igényeihez alkalmazkodni, pl. szünidõk, a tanítás rendje vonatkozásában. De nem szeretnénk kiszolgálni a szélsõséges divatok tekintetében sem a diákokat, sem a szülõket. Mûvelt, továbbtanulásra képes érettségizett tanulókat kívánunk kibocsátani az iskolából.

Debrecen református értelmiségének jó részét mi szeretnénk képezni középfokon.