Elérhetőség: Ikva u. 70. 96/429-033
Történet: 1885. december 11-én született Selmecbányán. Illaván járt elemi iskolába. Budapesten érettségizett a katolikus főgimnáziumban 1903-ban, majd 1907-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett a József Műegyetemen. Ezután Zipernowsky professzor mellé került tanársegédnek az elektrotechnikai tanszékre. 1910-ben tanulmányutat tett Németországba, Angliába, Belgiumba és az Egyesült Államokba. Hazatérte után folyamatosan oktatott a József Műegyetemen. 1912-től a II. Gépszerkezettani Tanszék adjunktusaként tevékenykedett, majd 1930-ban kinevezték műegyetemi nyilvános rendes tanárnak a III. Gépszerkezettani Tanszékre. A tanszéket később Vízgépek Tanszékének (http://www.hds.bme.hu) nevezték el.

A tanszéket Bánki Donát alapította 1899-ben, a tanszék neve Hidraulikai és Hidrogépek Tanszék volt. Elsõ professzora Bánki Donát volt, akinek nevét határturbinájának elméleti kidolgozása tette ismertté. A kiváló konstruktőr feltaláló (porlasztó, motorok) Bánki 1922-ben hunyt el és csak 1930-ban került professzor a Tanszék élére Pattantyús Ábrahám Géza személyében, aki a műszaki felsőoktatásnak Magyarországon máig is legnevesebb mérnökpedagógusa volt.

1956-ban bekövetkezett haláláig számos könyvvel gazdagította a magyar műszaki irodalmat, azonkívül kiterjesztette a tanszék tudományos kutatási profilját a pneumatikus anyagszállítás, kétfázisú áramlások irányába.

Pattantyús-Ábrahám Géza mérnökgenerációk nevelője, a "Pattantyús-iskola" megteremtője volt. Számos tankönyvet írt, legjelentősebb a Gépek üzemtana, amely tizennégy kiadást ért meg.

Tudományos munkáját a gyakorlattal való szoros kapcsolat jellemezte. A dugattyús szivattyúk légüstjének méretezésére kidolgozott eljárását az egész világon Pattantyús-módszerként ismerik. 1952-ben Kossuth-díjat kapott. Nagyon szerette a humort, ő volt az egyik fővédnöke az 1939-es Vicinális Dugóhúzó című vidám egyetemi kötetnek.(1)

Pattantyús-Ábrahám Gézáról, a Műegyetem legendás professzoráról számos anekdota kering:

Az utcán posztoló rendőr arra lesz figyelmes, hogy késő este, a Műegyetem kerítésén sorra másznak át hallgatóforma fiatalemberek. A rendőr kérdésére mindegyik így védekezik:

— A Patyi bácsinál vizsgáztam.

Amikor úgy éjfél felé egy idős úr is igyekszik kifelé a kerítésen át, a rendőr dühösen rászól:

— Remélem, nem azt akarja mondani, hogy maga is a Patyi bácsinál vizsgázott.
— Nem kérem, én vagyok a Patyi bácsi.