Cím: Stefánia út 14.

A kezdetek
A 19. század ötvenes éveinek derekán indult meg Magyarországon a mozgalom a szakképzés megoldására, s a kiegyezést követő években újabb lendületet vett. A polgárság igényeit nem elégítette ki az ismeretek legszükségesebb alapjait adó népiskola, a klasszikus humán műveltséget nyújtó gimnázium, és az általános műveltséget nyújtó reáliskola.

1868-ban létrejöttek a polgári iskolák, amelyek a népiskola, és a középiskola közé eső művelődési igények kielégítését kívánták biztosítani.
1884-ben Budapest két kerületében engedélyezték polgári iskolával kapcsolatos közép kereskedelmi iskola felállítását.
1885. szeptember 10-én Szegeden is megnyitotta kapuit a közép kereskedelmi iskola. Fenntartója a város lett. Az első osztályt a mai központi egyetem épületében helyezték el.
1900. június 3-án nagyszabású ünnepség keretében avatták fel a Baumgartner Sándor tervezte Tisza-parti épületet.
1895-ben az iskola önállóvá vált, s mint felső kereskedelmi iskola működött tovább.
1899. szeptember 1-től az állam vette át Szeged városától az iskolát.

A kereskedelmi iskolák célja az volt, hogy a kereskedelmi pályára készülő diákok számára az általános műveltség mellett a megfelelő szakismereteket is biztosítsa. Ezt a célt szolgálta az iskola szerkezeti felépítése és a tanterv. A szakmai tárgyak között tanulták többek között a kereskedelem- és áruismeretet, kereskedelmi levelezést, könyvvitelt. Idegen nyelvként a német mellett francia nyelvet tanultak a diákok. Első osztályba azokat a tanulókat vették fel, akik a polgári iskola, a gimnázium, vagy a reáliskola első négy osztályát sikerrel elvégezték, vagy akik betöltötték a 14. életévüket, és sikeres felvételi vizsgát tettek.

A város új oktatási intézménye hamar népszerűvé vált a környéken, de tanultak itt más megyéből, sőt külföldről jött tanulók is. Nem volt könnyű elvégezni az iskolát, de éppen ez a szigor, és az iskola jól szervezett belső élete lehetett az egyik vonzerő, ami miatt a szülők ide íratták gyermeküket.

Az iskola hírnevét az itt tanító kiváló pedagógusok is megalapozták, akik közül sokan publikáltak, tankönyveket írtak. Az első világháború közeledtével a tanulólétszám csökkent, így az épületet 1914 júliusában katonai kórházzá alakították. A tanárok közül többen teljesítettek katonai szolgálatot, és a diákok közül is sokan vonultak be. Az első világháború befejeztével lezárult iskolánk fejlődésének első szakasza.
A két világháború között
Az első világháború után végbement gazdasági-társadalmi változások iskolánk éltében is nyomot hagytak. Ekkor váltunk 4 évfolyamúvá. Az új tanterv a korábbiakhoz hasonlóan hangsúlyozza a közismereti és szaktantárgyak egymásra épülését. Nevelés szempontjából kifejezésre jut a keresztény erkölcsi és nemzeti meggyőződésre nevelés gondolata. A középfokú kereskedelmi oktatás célja megváltozott. Magángazdasági képzést akar adni a tanulóknak, de nem elsősorban a szaktantárgyak magas óraszámban történő tanításával, hanem úgy, hogy a kívánt szemlélet minden tantárgy tanítását áthassa.

A gazdasági válság kibontakozásával a fogyatkozó számú érettségizettek egyre nehezebben tudtak elhelyezkedni, s csak elenyésző számban tanultak tovább. 1936-37-től az érettségizetteknek egyéves kereskedelmi tanfolyam indult.

A második világháború végéhez közeledve ismét katonai célokra vették igénybe iskolánkat. 1944. április 7-én egy német katonai alakulat költözött be az épületbe.
Magában az épületben a háború katasztrofális károkat nem okozott, a helyreállítás után az épület ismét használhatóvá vált oktatási célokra.
A II. világháború után
A háború után az iskola nagy anyagi gondokkal küzdött. Nem volt tüzelő, hiányoztak a tankönyvek, füzetek. Közös összefogással azonban áthidalták a nehéz időszakot, tüzelőt gyűjtöttek, fakitermelésben vettek részt, és még a náluk elesettebbeket is támogatták.
1949-ben az iskola közgazdasági gimnáziummá vált.
1952-ben közgazdasági technikum statisztika tagozat indult.

A felszabadulás után végbement nagy társadalmi változások nálunk abban mutatkoztak meg, hogy a létszám kétharmadát munkás-paraszt szülők gyerekei tették ki. Változás következett be a továbbtanulásban is, jóval több fiatal előtt nyílt meg a lehetőség felsőfokú tanintézetben való tanuláshoz.

1954-ben iskolánk épületében kapott helyt a Gépíró és Gyorsíró Iskola.
Az 1955-56-os tanévben iskolánk felvette Kőrösy József statisztikus nevét.

A szakközépiskola feladata ekkor korszerű általános műveltséget és középfokú szakmai képzést nyújtani.
A 70-es és 80-as évek
A közgazdasági szakközépiskolák 1972-ben életbe lépő új tanterve és óraterve alapján megváltoztak az iskolában tanulható ágazatok:

* számviteli,
* gazdálkodási,
* pénzügyi,
* számítástechnikai,
* külkereskedelmi ügyintéző,
* igazgatási ügyviteli,
* gép-gyorsíró,
* idegen nyelvi.


Az iskola életében 1979-ben újabb változás történt: a Rózsa Ferenc Szakközépiskolából a kereskedelmi szak átkerült hozzánk.
A legnagyobb gondot nem a tartalmi munka jelentette, hanem a hely hiánya, de rövid időn belül új termek építésével ez is megoldódott. Számos tantárgy megújult, jobban igazodva ezzel az igényekhez.
Korszerűsödött a géppark, a szertárak felszerelése.