Katalizátor

Minek a kocsiba katalizátor?

Néhány évtizeddel ezelőtt az autók még rengeteg káros anyagot bocsátottak ki magukból. Az környezetvédelmi normák szigorítása miatt szükség volt a katalizátorokra, mert ezek ugyanis megtisztítják az autók kipufogógázát bizonyos kémiai reakciókat beindítva. A katalizátorra tehát elsősorban a környezetvédelem miatt van szükség.

A hibás katalizátor pótlását nem érdemes halogatni, különösen akkor, ha éppen aktuális egy műszaki vizsga. A katalizátor nélkül az autó az előírtnál sokkal több káros anyagot bocsát ki, emiatt garantált a bukás.

A katalizátor az autók kipufogógázát teszi tisztábbá. Egy modern autó ráadásul el sem indul normálisan katalizátor nélkül.

Mennyibe kerül?

A katalizátor nem olcsó mulatság, ha cserélni kell, szerencsésebb helyzetben vannak azok, akiknek régi autójuk van. Euro 3-as normáig jó eséllyel használhatók univerzális katalizátorok, amelyek cserével együtt is kijönnek 30-40 ezer forintból. A modern autók modern katalizátorai többnyire egyedi, csak adott modellhez használható darabok, amelyeket olykor a kipufogó-leömlővel együtt kell cserélni, nem ritkán több százezer forintért.

A modern autókban a katalizátor cseréjét nem lehet megúszni vagy sokáig halogatni, hiba esetén ugyanis a motorvezérlés vészüzemmódba kapcsol, alaposan visszavett teljesítménnyel. A katalizátor ezzel együtt nem mumus, egy rendszeresen karbantartott és odafigyeléssel ápolt autóban több százezer kilométert is kibír az eredeti gyári darab.

Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, a szigorúbb emissziós normának megfelelő, elsősorban dízel autókba egy ideje részecsekeszűrőt is beépítenek, amely főleg rövid utakon hajlamos eltömődni. Ezen felül a nitrogén-oxid-kibocsátást további szűrőberendezésekkel igyekeznek csökkenteni, rendszerint AdBlue (karbamidoldat) hozzáadásával, ami viszont az autópályán gyakran használt kocsikban fogy gyorsan.

Mit csinál a katalizátor?

A katalizátornak főleg a különösen mérgező szén-monoxidot és nitrogén-oxidokat kell semlegesítenie. Leggyakrabban hőálló magnézium-alumínium-szilikátból készült kerámiatesteket alkalmaznak hordozóként, több ezer kis csatornával, amelyeken a kipufogógáz átáramlik.

A keramikus hordozótestet alumínium-oxid réteggel vonják be, amely a felületet több ezerszeresére növeli. Erre már felvihető a katalitikus réteg, amely ródiumból és platinából áll. A platina meggyorsítja a szénhidrogének és a szén-monoxid oxidációját, a ródium pedig a nitrogén-oxidok átalakítását segíti (a sok értékes nemesfém és persze a magas gyári ár miatt fordulnak elő katalizátorlopások is). A modern, három gázkomponensre ható katalizátorok a nitrogén-oxidokat nitrogénre és oxigénre, a szénhidrogéneket és szén-monoxidot pedig vízzé és szén-dioxiddá alakítják. A káros anyagok átalakítása csak 250 Celsius-fok felett kezdődik, az ideális hőmérséklet 400-800 fok között van.

Mi van, ha elromlik?

A katalizátor működését különböző szenzorok és a lambda-szonda segítik. Noha a legtöbb autó a katalizátorhibát legfeljebb check engine-felirattal tudja jelezni, a modernebbekben külön lámpája is van az alkatrésznek.

Az eltömődést vagy a hibás működést a motorerő csökkenése, illetve a fogyasztás növekedése is jelezheti, mert az eltömődött járatokon nehezebben jut át a kipufogógáz. Hibát jelezhet az is, ha állandóan zörgést hallunk az autó alja felől, ez a mag megolvadása miatt következhet be.

A katalizátor működése

Tovább