- talajból kimosódó tápanyag egyrészt elvész, másrészt környezet szennyezést okoz
Szántás előtt ősszel a szervestrágyával együtt kell beleforgatni a talajba, de közvetlen vetés előtt is adhatjuk a sorba, ugyanis legnagyobb mennyiségben a csirázó növény ezt igényli. Utóbbi esetben érett trágyával vagy komposzttal keverjük össze, és 1dkg-t szórjunk 1 folyóméterre. A foszfor a talajban igen erősen kötődik, míg a nitrogén akár 1m-t is képes mozogni tenyészidőbem, addig a foszfor max. 5cm-t egész évben, ezért is fontos a gyökérmélységébe méllyen szántsuk bele és elég évente, de ritkábban is belejuttatni.
3. Káliumtartalmú műtrágyák
Kálium kálisó (KCL) és kénsavas káli, káliumszulfát alakjában kapható leginkább. Foszfáttrágyákhoz hasonlóan, az őszi szántással azokkal együtt munkáljuk bele a földbe, ugyanis ez is jól megkötődik a talajban. Ha elmaradt az őszi kiszórás, tavasszal inkább a KCL helyett inkább kissé drágább káliumszulfátot használjuk, mert sok növény pl. köszméte, szamóca, málna érzékeny a klórra. Káliumtartalmú műtrágyák 40-60%-os hatóanyagtartalmúak.
Jó káliumellátás hasznai
- képes fokozni a növények szárazságtűrését, mivel javítja a vízfelvételt és vízmegtartó
képességét
- nagy szerepe van a tömeggyarapodásban és a szénhidrát képzésben
- csökkenti a fagyveszélyt, ellensúlyozza a nitrogén hatását
- javítja a tartalék tápanyag raktározását
Túl adagolás esetén megnő a talaj sókoncentrációja, ami a növény kiszáradásához, lankadásához vezet, illetve a gyökér is károsodik ezáltal.