Weboldal készítés, Google optimalizálás, SEO
/

E-mail:

Jelszó:

Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskola

(Somogyzsitfa) Csatlakozom

Az iskoláról

Cím: Ady Endre u.8.
Tel: +36 85 312-051
Fax: +36 85 314-774
E-mail: szechenyiszki@gmail.com
Története: 1963 májusában az akkori igazgató Ott György megbízást kapott ifjúsági szakmunkásképző iskola megszervezésére. Az iskola helyszíneként Szőcsénypusztát és Öreglakot jelölték meg. Szőcsénypuszta mellett szólt a Véssey kastély, és a kúriát körülvevő gyönyörű erdő, ami az Észak-somogyi Állami Erdőgazdaság Szőcsénypuszta Erdészetének kezelésében volt. Az erdészeti hivatal mellett működött a mezőgazdasági üzemág, amely a szérűskertet és a melléképületeket hasznosította.
A beinduló iskola csak a kastélyt vehette birtokába, egy bentlakó erdésszel. A kastély nyugati szárnyában alakították ki az osztálytermet, a tanulók hálószobáit és a gazdasági irodát. A keleti szárnyban kapott helyet a szolgálati lakás. A tatarozási, átalakítási munkálatokkal együtt vezették be a villanyt. A víz bevezetéséhez egyenlőre nem volt pénz. Az egész iskola vízszükségletét egy ásott kút látta el, melyből kézi erővel húzták fel a vizet. A költségek elszámolását a Keszthelyi Mezőgazdasági Szakiskola költségvetésén keresztül végezték.
Az iskola egy telefonnal – amit az erdészettől kapott -, egy ráklábú asztallal, egy székkel és egy kölcsönkapott írógéppel rendelkezett. Az induláshoz szükséges berendezéseket Pilisvörösvár, Debrecen- Pallag, Vép, Sárvár, Szentlőrinc, Kaposvár, Barcs- Középrigóc szakközépiskoláinak feleslegessé vált készleteiből kapták.

Az oktató-nevelő munkát három főállású tanár és négy fő óraadó látta el. A konyhai és kisegítő személyzet a községből jelentkezett, létszámuk öt fő, munkájukat egy gazdasági vezető irányította. 1963. június 11-én Ott György igazgató 30 tanulóval beindította az iskolát. A tanulni vágyó ifjakat az Állami Erdőgazdaságok toborozták és iskolázták be. Az iskolában három hónapig elméleti oktatásban részesültek a tanulók, a 7 hónapos gyakorlati időt a küldő erdőgazdaságoknál kellett eltölteniük. Az elméleti oktatás alatt a szakmai tárgyakhoz gyakorlat is tartozott heti 2-2 órában. Az iskola csak az első évfolyamos hallgatókat oktatta, második évfolyamra a Sárvári Mező- és Erdőgazdasági Gépészképző Szakmunkás Iskolához kerültek. A szakmunkásvizsga és az anyakönyvezésük is ott történt 1969-ig. 1963 szeptemberében már indult a második turnus 35 fővel. 1964 januárjában már két osztályos turnus indulhatott. Ebben az évben kezdődött a szolgálati lakások építése, valamint a kastélyban lévő iroda tanteremmé alakítása. Szeptemberre elkészült a turnusos képzés reformja, ami öt hónapos bentlakásos elméleti és öt hónapos üzemi gyakorlati képzést jelentett. 1965. február 1-jével két párhuzamos osztállyal kezdte meg az iskola a turnusos képzést. Egy fő főállású oktatóval bővült a dolgozók létszáma. A turnusos képzésben tanműhelyi gyakorlatokra is szükség volt. A „parádés istálló” folyamatos átvételével megkezdődött a tanműhelyek kialakítása, ami 1967-től már teljesen az oktatói munkát szolgálta.
Település rövid története
Somogyzsitfa egykor a Bő nemzetség birtoka volt, majd az 1200-as évek végétől a Laki Thuz, a Létay és a Sárközi családé lett. Az 1254-es oklevelekben Szőcsénypuszta Zeuchen alakban fordul elő. 1449-től a Szőcsényiek az egyik birtokos család. 1550-ben elpusztult helységként említik, ekkor Alya Mátyás földesúr rendelkezett fölötte. Az 1550-es években, amikor a település Zékel Ferenc tulajdonába került, indult meg a már meglévő templom körül a vár építése. 1569 és 1571 között Giulio Turckho olasz származású hadimérnök pontos rajzokat készített a dunántúli végvárvonal erősségeiről. Rajzán a szőcsényi vár a Setchen nevet viseli. Némely kutató szerint 1591-ben került török kézre. A XVII. sz. végén a Jankovich család, a XVIII. sz. elején a Festetics család, majd az esztergomi főkáptalan a tulajdonos.1750-ben Jankovich István átalakíttatta a templomot Szent Vendel kápolnává. A XIX. sz. közepén gróf Széchenyi Pál tulajdonába került. Széchenyi Pál vagyonát 1864-ben felosztotta fiai között, így lett gróf Széchenyi Tódoré Zsitfa, a hozzátartozó Szőcsénypusztával és Létával. A fiatal gróf a birtokból Zsitfát és Szőcsénypusztát néhány év múlva eladta Véssey Sándornak. 1872-ben már a Véssey család a legnagyobb földesúr a településen. Az eklektikus stílusú kastélyt Véssey Sándor építtette 1891-ben. A kastélyt egy 14 ha területű különleges fákból álló park öleli körül.

Törzsökös Somogy vármegyei család, mely Vése helységről vette családi nevét. A család két őse 1283-ban IV. László királytól kapott adományt Vésse helységre. Véssey Sándor a hitbizomány kialakításával biztosította a birtok oszthatatlanságát és első szülött leszármazottjának, Véssey Lajosnak az öröklést. A századforduló idején megépült a kastély Szőcsénypusztán. A kastély építőmestere Csomós Gyula volt. A kastély körül angolkertet és ahhoz kapcsolódóan parkerdőt létesítettek. A temetőhöz vezető út 1897-ben készült el. A sétaút buxusokkal szegélyezett és a hely felöli oldalon az omlás veszélye miatt téglamellvéddel megerősített. A temetőt és az utat Véssey Sándor lányáról, Margitról nevezték el. A birtok felvirágzott, a vármegye legjobb gazdaságai közé számított. Véssey Sándor halála után 1912. novemberében iktatták be birtokosnak fiát, Véssey Lajost. A Szőcsénypusztán megépített eklektikus kastélyhoz dél-nyugatról és dél-keletről kavicsos feljáró út vezetett. Az épülethez angolkert kapcsolódott. A kert kiépítésénél a századforduló kertészeti gyakorlatának legkedveltebb növényfajaival találkozhatunk. A változatosan használt lombhullató és örökzöld növényekkel tették változatossá a kert képét. A parkból, a parádéskocsi-szín mellől két út indult. Az egyik Marcaliba, a másik a Várhegy kápolnájához vezetett fel. A Szent Vendel kápolna előtti tisztáson állították fel - a parádéskocsis emlékére – Gábor arkangyal szobrát. 1933-ban Véssey Lajos felesége, Somssich Margit terveztette meg Csomós Gyula építőmesterrel a kápolna új oltárát. Az oltárt Vizler Nándor asztalosmester készítette el borovi fenyőből. Az oltárt 1934-ben a kápolna tatarozása után helyezték el. Szintén a tatarozás után készült el a főoltár képe, mely szőcsényi erdőrészletet ábrázol. A birtok 1945-ig volt Véssey Lajos tulajdonában.