Elérhetőség: Bartók Béla tér 2-4. OM azonosító: 030179 Tel: +36 (25) 510-600 Fax: +36 (25) 510-601 e-mail: posta@rosti.sulinet.hu Névadó: Rosti Pál 1830 november 29-én született Pesten, mégpedig egy olyan nagy múltú köznemesi családba, amelynek tagjai és ősei szép példáját mutatják a nemzetért hozott önkéntes áldozatvállalásnak. Egyik oldalági felmenőjét, Rosty Jánost a Martinovics-összeesküvésben való részvételéért előbb halálra, majd hét év börtönre ítélik. Katonák, művelt hivatalnokok, irodalmárok és felvilágosodott politikai gondolkodók alkotják a családi hátteret. Rosti Pál apja, az igen művelt Rosty Albert, egy ideig békés megye másodalispánja a közteherviselés politikai programjának szellemében önkéntesen adót fizet, jobbágyaival pedig örökváltsági szerződést köt. Két leánya, Agnes és Ilona, János nővérei a kor kiválóságaihoz, Eötvös Józsefhez és Trefort Ágostonhoz mennek feleségül. Ez a családi közeg alakítja ki az ifjúvá serkenő Rosti Pál műveltségigényét és nemzeti elkötelezettségű liberális demokrata szellemét, eltávolodását a feudális nemesi életformától. Középiskolai tanulmányairól nem sokat tudunk, egyik nevelője Vállas Antal akadémikus matematika professzor, földrajztudós az első magyarországi fotográfiák elkészítője, aki feltehetően nagy hatást gyakorolt Rosti Pál fotográfiai és geográfiai érdeklődésének kialakulására. Mire betölti 18. életévét, már pallérozott szellemű, nyelveken beszélő és kisportolt testű fiatalember. Részt vesz az 1848-49-es szabadságharcban Károlyi-huszárként több csatában és hadműveletben vesz részt. A bukás után sógorával Trefort Ágostonnal külföldre távozik és beiratkozik a Müncheni Egyetem természettudományi karára. Nagy álmai és ezét nagy tervei vannak. Dél-Amerikába készül földrajzi utazóként az ott élő népek kultúrájának tanulmányozására és leírására. Kitanulja Párizsban az akkor még rendkívüli felkészültséget igénylő fotográfiát, elmélyülten tanulmányozza a geográfiát és a néprajzot. Még alig 26 éves, amikor le Havre-ból elindul Amerikába, ahol közel két évet tölt. Előbb bejárja az Egyesült Államokat, és utazást tesz Kanadába. Észak­Amerikai élményeiről és tapasztalatairól jóval később közöl folytatásos beszámolót a Hazánk és a Külföld c. folyóirat hasábjain. Dél-Amerikai utazásra készült a nagy német természettudós, Humboldt útvonalát követve. Így jut el 1857 és 58 folyamán Havannába, Venezuelába és Mexikóba. A kalandokban, és veszélyekben bővelkedő útnak két nagyszerű eredménye van: " Úti emlékezetek Amerikából", melyen Rosti Pál hazatérte után három évig dolgozott és 1861­ben jelent meg Heckenast Gusztáv kiadásában. E gazdagon illusztrált könyvben Rosti Pál tudományos alapossággal és rendkívül sokoldalúan mutatja be a felkeresett országok természeti és társadalmi viszonyait, az itt élő népek kultúráját és gazdaságát, történelmét és politikai életét. A könyv megjelenésének évében Rosti Pál még igazán fiatal embe, épp csak betölti 31 évét, máris érett földrajz tudósnak mutatja szép magyarsággal megírt kötete. Az út másik nagy eredménye, az a negyvenhét darabból álló "Fényképi Gyűjtemény", amit a szerző saját maga készített el Dél-Amerikai útja során. Az akkor még alig két évtizedes találmány, a fotográfia kezdeti színvonalához viszonyítva Rosti képei meglepően részletgazdagok, tónusosak, spontánul fényképszerűek, olyannyira, hogy alkotójukat a magyar és egyetemes fotográfia legtehetségesebb úttörői közé emeli. Az "Úti emlékezetek .." és "Fényképi Gyűjtemény" meghozzák szerzőjük számára mind a közösség, mind a tudományos életelismerését. A Tudományos Akadémia 1861. december 20-án Rosti Pált tagjai közé választja, mint földrajzi írót. Bár tervei ellenére Rosti Pál nem jutott el többé Amerikába, azért itthon is aktív társadalmi és társasági életet élt. Egyik alapítója lett a Budapesti Hajósegyletnek, és egy pártját ritkító sportteljesítmény fűződik a nevéhez. Egy Angliában gyártott kishajóval az Ellidával vízen tette meg az utat Birly István barátjával Rotterdamtól Pestig a Rajna-Majna-Lajos-csatorna- Duna útvonalon. Emellett rengeteget tett Magyarország zenei életének fejlesztéséért úgyis mint zeneileg igen képzett műértő, úgyis mint Liszt Ferenc és R. Wagner barátja, hazai népszerűsítője, illetve a két nagy zeneszerző magyarországi útjának szervezője és támogatója. Rosti Pál életének utolsó éveit itt töltötte Pálhalmán a családi birtokon visszavonultságban, de nem elzárkózásban a világtól. Festett és festményeket gyűjtött, hosszabb rövidebb kirándulásokat tett, levelezett Liszttel, és részt vett a Dunapentelei Casino Társaság szervezésében. Állandó testedzéssel késleltette útja során szerzett betegségének elhatalmasodását. Fájdalmasan fiatalon, 44 évesen érte a halál. Rosti Pál itt nyugszik Dunaújvárosban. Egyszerű síremléke a régi temetőben áll. Egy utca és a városi fotóklub őrzi nevét. Iskolánk az első közintézmény, amely névadójául Rosti Pált választja. Legyünk rá büszkék.