Levelezési cím: Munkácsy M. út 13.

Telefonszámok:

Eötvös épület: 49/540-096
Brassai épület: 49/542-180
Kollégium: 49/542-186
Fax szám: 49/540-097

E-mail cím: eotvos@tujvaros.hu
URL: http://www.eotvos-tuj.sulinet.hu
Történet:

Mielőtt iskolán alapításáról írnánk, szeretnénk röviden bemutatni városunkat. Tiszaújváros Miskolctól délkeletre, a Sajó torkolatánál a Tisza jobb partján fekszik. Vegyipari és energiatermelő központ a honfoglalás kori Tiszaszederkény határában.

Az új ipari bázis építése az ötvenes években kezdődött felhasználva a borsodi szenet, a közeli folyóvizet és a szabad munkaerőt.

1953 és 1959 között felépült a Tisza I. Hőerőmű, melynek első turbinája már 1957 augusztusában energiát termelt.
A később épülő Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) első gyáregységében, a Festékgyárban 1961-ben indult a termelés.
A Tiszai Kőolajipari Vállalat (TIFÓ) pedig 1979-ben kezdte működését. Eközben több kisebb vállalat, szövetkezet is alakult. Az ideköltözők számára lakásokat, üzleteket, óvodákat, iskolákat – várost kellett építeni. 1955-ben a TVK beruházásában építették az első lakóépületeket. Ma már szép számmal található a városban családi házas lakónegyed is, de a legutóbbi időkig a lakótelep-építkezés jellemezte a várost. Elmondható, hogy Tiszaújvárosban általában jó az ellátás, korszerű az úthálózat, fejlett a szolgáltatóipar. Bár a válság hatásai itt is érezhetők, nőtt a munkanélküliség, vállalatok, intézmények szűnnek meg. Tiszaszederkényt 1966. április 2.-án nyilvánították várossá, ez lett az ország 66. városa. 1970. április 22.-én Lenin születésének 100. évfordulóján vette fel a Leninváros nevet. Majd pedig 1991-től a helyi lakosság szavazása alapján neve Tiszaújváros lett.

Az Eötvös épület története

Iskolánk 1963-ban az akkori egyetlen újvárosi általános iskolában (jelenleg Lórántffy Zsuzsanna Általános Iskola) kezdte munkáját. Ekkor egy gimnáziumi és egy szakközépiskolai (műszerész) osztály indult. Egy tantestületben dolgoztak az általános és a középiskolai tanárok; az igazgató Bodnár Elemér volt, a középiskolai munkát igazgatóhelyettesként Olasz Gyula irányította.
Az iskolában nagy volt a zsúfoltság, a tanítás három műszakban folyt: délelőtt, délután és este (a dolgozók iskolájában).
Ezért 1966-ban új 12 tantermes épületbe költözött a középiskola, ahol 8 tanulócsoportban 281 tanuló kezdte az új tanévet.
Itt (a jelenlegi Kazinczy Ferenc Általános Iskolában) alakult meg az első önálló tantestület Bodnár János igazgató vezetésével.


Tagjai:

Balla Balázsné
Bazsó Jánosné
Bodnár János
Bodnár Jánosné
Buzás Bálint
Buzás Bálintné
Fazekas Miklós
Gáspár Gyula
Gáspár Gyuláné
Magyari Árpád
Magyari Árpádné
Olasz Gyula
Szalay Miklósné
Takács Józsefné
Tóth Ágnes
Tóth Imréné
Varga Józsefné
Virágh Miklósné

Még ebben az időben is egy gimnáziumi és egy szakközépiskolai osztály tanult egy évfolyamon, de az első műszerész osztályt a továbbiakban vegyész osztályok váltották fel. Ők először a TVK tanlaboratóriumában végezték a gyakorlatot, majd 1966-tól egy régi felvonulási épületben rendezték be az iskolai laboratóriumokat.
1967-ben nyílt meg a Középiskolai Diákotthon, első igazgatója Takács Józsefné volt. Ebben az évben érettségizett az első két osztály. A végzősök ballagtak mindkét iskolában. Később fokozatosan kialakult az iskolai ünnepségek, szerenád, ballagás rendje. Érettségi idején és nyáron az osztályok kirándulni mentek, építőtáborokban dolgoztak.
1969 szeptemberében elkészült iskolán jelenlegi főépülete 22 millió forint költséggel. A tanév elején a tantestület és a tanulók lelkesen dolgoztak, takarítottak, hogy a tanítás időben megkezdődhessen.
A tantermek, műhelyek, laboratóriumok berendezése is rájuk várt, de ebben sokat segítettek az üzemek ( főleg a TVK ) brigádjai is.

Az ünnepélyes iskolaavatást 1970 március 21-én tartották, az iskola ekkor felvette Kun Béla nevét. Ettől kezdve Kun Béla Gimnázium és Ipari Szakközépiskola volt az intézmény hivatalos elnevezése. Ebben a tanévben kezdődött a gépész képzés, két osztály beindításával. A szakmai elméleti tantárgyakat gépészmérnökök, a gyakorlatokat technikus tanárok vezették, a nyári termelési gyakorlatokat a TVK gépgyárában végezték a tanulók. A szakoktatást a kezdetektől az üzemek szakember szükséglete határozta meg, így az eltelt évek során általános vegyészeket, géplakatosokat, esztergályosokat, erőműgépészeket, általános gépszerelő és karbantartókat képeztek. A vállalatok tanulmányi ösztöndíjakat alapítottak, segítettek a tanulmányi kirándulások, sportrendezvények szervezésében és lebonyolításában. A tanulókat pedig vonzotta a jó elhelyezkedés lehetősége. Az iskola szakköröket, felvételi előkészítőket szervezett, tanfolyamok és különböző foglalkozások indultak a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására. Ezek eredménye lett, hogy a felvételi statisztika nagyon szépen alakult, az egyetemekre és főiskolákra jelentkezettek 60-70 %-át felvették. A hetvenes évek elején befejeződött a laboratóriumok, műhelyek berendezése és a sportudvar kiépítése.
1972 novemberében átadták az iskola 6000 kötetes könyvtárát, - ma több mint 20.000 dokumentum (könyv, hang- és CD lemez, kazetta, stb.) található ugyanitt. A "hőskorszakhoz" tartozott a dolgozók esti gimnáziumi tagozatának beindítása, melynek keretében 1978-ig 177 felnőtt szerzett érettségi bizonyítványt.

II. Eredmények, sikerek

1969-ben az új, nagy épületben lehetővé vált, hogy két gimnáziumi, két gépész és egy vegyész osztályt szervezzenek. Ettől kezdve évente öt osztály indult. Az osztályok létszáma 25 - 30 fő, az iskolai létszám évi 500 fő körül alakult. Az érettségi anyakönyvek szerint bukás ritkán történt, tanítványaink jó eredménnyel végeztek. Sokan tanultak tovább, nem csak a gimnazisták, hanem a szakközépiskolások is, ők főleg gépész-, illetve vegyészmérnöki karokon. Évről évre egyre több tanulónk szerepelt sikeresen a megyei és az országos tanulmányi versenyeken. Az iskolai fordulók után sokan bejutottak a megyei, nem kevesen az országos döntőkbe.
1977 óta rendezi iskolánk az Irinyi János Kémiaverseny megyei fordulóját a vegyész munkaközösség és a kémiatanárok közreműködésével.
1981-ben a diákotthont iskolánkhoz csatolták, 1990-ig egy tantestületben dolgoztunk. Korábbi jó együttműködésünk baráti kapcsolattá vált, amit a szétválás után is megőríztünk.

III. Új név, új tervek

1988. augusztus 31-én jubileumi tanévnyitó ünnepséget tartottunk az iskola alapításának 25. évfordulója alkalmából. Felavattuk a jubileumi emlékfalat, kitüntetéseket, emlékplaketteket vettek át az alapító tantestületi tagok. 1990 júniusában megszületett a tanárok és tanulók döntése: iskolánk felveszi a kiváló író, reformpolitikus, miniszter Eötvös József nevét. Életéről, tevékenységéről kis emlékkiállítást rendeztek a történelemtanárok az első emeleti folyosón. Szeptember 28-án megjelent újságunk, az Eötvözet első száma. Bali Istvánné, Bene Csaba, Kelemen Lajosné, Szalayné Meskó Kinga - az első szerkesztőség tagjai - segítették a diákok munkáját. Később Kecső Imre, Erdélyi Lajos, majd Halászi Aladár irányították a szerkesztést.
Ez a tanévünk meglehetősen "zajosra" sikerült. Az iskola vezetése elhatározta egy új szint építését az "A" szárny tetejére, ezt a tervet a városi tanács anyagilag támogatta. Akkoriban nagyon nehéz volt az állandó kopácsolás és egyéb "munkazaj" mellett tanítani, de az eredmény megérte. Hét darab kisebb tantermet alakítottak itt ki, azóta ez lett a nyelvi szint, itt tartják az angol, német és francia órákat.

1993. március 31-én és április 1-én mi is megrendeztük az első Eötvös napokat, melynek keretében kissé felfrissítettük a hagyományos fordított- és sportnapot. Vendégeink is voltak szép számmal: itt volt dr. Barsi Ernő Eötvös-kutató, a budapesti Eötvös József Gimnázium, és a gyáli Eötvös József Közgazdasági Szakközépiskola tanárai és tanulói. Azóta hagyománnyá vált iskolánkban az Eötvös napok megrendezése két évenként.
Az iskolai sport élet felpezsdítése volt a következő nagyszabású akciónk.

1994. november 11-én szép ünnepély keretében adták át iskolánk új tornacsarnokát. A létesítmény bekerülési költsége meghaladta a 60 millió forintot. Felépült belőle egy 18x30 m-es csarnok, egy 52 m2 -es kondicionáló terem, öltözők és egy szabadtéri kézilabdapálya.

1991-ben kezdődött el iskolánkban a gépész-, majd 1993-ban a környezetvédelmi technikus képzés (ezekben az években tettek először technikus képesítő vizsgát az első tanulók).
A gimnáziumi oktatás területén 1992 szeptemberében indult meg a hatosztályos oktatás.

1996. szeptember 1-én kezdtük el a világbanki rendszerű oktatást a gépészet a gépészet/fémtechnika és a közgazdasági szakmacsoportban.

1998 szeptember 11-én 35 éves jubileumi ünnepséget rendeztünk az iskola tornacsarnokában, melynek keretében hallgatói fogadalomtételre is sor került. Ekkor indult ugyanis iskolánkban az Akkreditált Iskolai rendszerű Felsőfokú Szakképzés a Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen azóta képzünk vegyipari-gépészmérnök asszisztenseket. A képzés beindítása előtt, még az oktatási programok kidolgozását is megelőzően a képzés megszervezésére, anyagi finanszírozására egy konzorciumot hoztunk létre, melynek tagjai a következő szervezetek:

- Budapesti Műszaki Egyetem
- Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium
- Tiszai Vegyi Kombinát Rt.
- AES Tiszai Erőmű Rt.
- MOL Rt. Tiszai Olajfinomító
- Tiszaújváros Önkormányzata



A Brassai épület rövid története

I. A kezdetek:

Városunkban a szakmunkásképzés kezdete egybeesik a terület iparosításának megindulásával. Elsőként 1958-ban 15 fő érettségizett tanulót iskolázott be a Tiszai Erőmű Vállalat hőtechnikai műszerész szakmára. A gyakorlati oktatás a vállalat tanműhelyében, az elméleti képzés Miskolcon a 116. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben folyt.

Az 1959/60-as tanévre már az alábbi szakmákra is felvettek és képeztek tanulókat: lakatos (26 fő), esztergályos (6 fő), motortekercselő (8 fő), villanyszerelő ( 12 fő). Az elméleti oktatást a 100. sz., 101. sz. és a 116. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetek biztosították Miskolcon.

Jelentős előrelépés történt 1961 szeptember 1-én, amikor a Munkaügyi Minisztérium Szakoktatási Főosztálya engedélyezte a fiókiskola létrehozását a Tiszai Erőmű Vállalat területén. Az 1961/62-es tanévben az iskolának már 135 tanulója, 1 tanára és 6 szakoktatója volt.

Az 1964/65-ös tanévtől beindították a hegesztő és a csőszerelő szakmák képzését is. A gyakorlati oktatás feltételeit továbbra is a Tiszai Erőmű Vállalat biztosította két jól felszerelt tanműhelyében.
A Tiszai Vegyi Kombinát területén 1966 szeptemberében indult be a 30 férőhelyes lakatos alapképzésre felszerelt vállalati tanműhely. Ebben a tanévben a Tiszai Erőmű Vállalat területén felszámolták a tanteremként használt felvonulási épületet. A vállalat vezetősége nagy anyagi ráfordítással az energiatermelő főépület mellett két előadó termet alakított ki az elméleti oktatás további biztosítása érdekében. A létszám növekedése azonban szükségessé tette, hogy az 1967/68-as tanévben már a délutáni oktatást is bevezessük.
Iskolánk életében az első jelentős változást az 1970/71-es tanév első hónapja jelentette. Ekkor ugyanis a leninvárosi tanműhely öt helyiségét osztályteremként használtuk, és a gyakorlati képzést továbbra is a vállalati tanműhelyekben folytattuk.

1970. szeptember elsején a főhivatású tanárok száma 5 fő. Ekkor nevezik ki a függetlenített igazgatót is. A Tiszai Vegyi Kombinát vegyipari szakmunkás-utánpótlását a kazincbarcikai 105. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet biztosította. A tanulók gyakorlati oktatását a Tiszai Vegyi Kombinát területén, elméleti képzését Kazincbarcikán oldották meg. 1970 szeptember elsejétől az új intézet várható megnyitása indokolttá tette, hogy a vegyész tanulók elméleti oktatását városunkban szervezzék meg. A tanév első két hónapjában a 112 fős vegyész csoport a 105. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet fiókiskolájának tanulója. Az elméleti oktatás is a Tiszai Vegyi Kombinát területén folyt óraadók és a 105-ös intézet állományába tartozó szakoktatók közreműködésével.

1970 október elsejére kialakultak a két fiókiskola összevonásának feltételei. Az 1971/72-es tanévet 18 osztállyal (556 fővel) indítottuk, a tanműhely öt tantermében délelőtt és délután is folyt a tanítás.
A következő nagy változást az 1972-es tanév hozta. Január elsejével ugyanis intézetünket a Munkaügyi Minisztérium önálló intézetté nyilvánította, ekkor kaptuk a 106. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet nevet.

II. Eredmények, sikerek

Az intézet önállóvá válásának első tanévéről az igazgató a tanévzáró értekezleten kijelentette, hogy "a közösségi szellem jó irányban fejlődik, a tantestület hangulata lelkes, bizakodó." A következő tanévben a megyei esztergályos szakmai versenyen iskolánk tanulója negyedik helyezést ért el. Az Országjáró Diákok (ODK) megyei találkozóján csapatunk a második helyezést érdemelte ki A vegyész tanulók kémia versenyének megyei fordulóján versenyzőnk első, az országos döntőn harmadik lett.

Az 1977/78-as tanévben kezdte meg működését az intézet diákotthona. Szeptember első napjaiban 97 tanuló (39 leány és 58 fiú) költözött be a diákotthonba.

Újabb változást hozott a következő (1978/79-es) tanév is ekkor indult ugyanis az általános iskolát végzett diákok számára az irányítástechnikai műszerész szakközépiskolai osztály.

IV. A közelmúlt történései

Intézményünk a jelenlegi formában 2000. július 01-e óta működik. Történ ugyanis, hogy Tiszaújváros Önkormányzata 2000. februárban úgy határozott, hogy a jelzett időponttól középfokú oktatási intézményeit összevonja. Az összevonás következtében megszűnt mint önálló intézmény a korábbi Eötvös József Gimnázium és Ipari Szakközépiskola, a Brassay Sámuel Szakközépiskola és Szakmunkásképző valamint az Apáczay Csere János Középiskolai Kollégium. Az összevonást követően a közös intézmény a Középiskola és Kollégium nevet kapta, központi telephelye pedig az addigi Eötvös József Gimnázium és Ipari Szakközépiskola épülete lett.

Így szeptember elsejétől az iskola összes tanulói létszáma 1803 fő 58 osztályban, a pedagógus létszám pedig 132 fő.

2001. április végétől újabb változás következett, intézményünk tanári karának és tanuló ifjúságának közös akarata alapján új nevet kaptunk, így ez időtől az iskola neve: Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium.