Elérhetősége:
Salgótarjáni út 53/b
Tel.:
+36 1 261-2615
Fax:
+36 1 265-1664
E-mail:
pataky @pataky.hu
Története:
1. Az iskola arculata



1.1. Az iskola bemutatása, története

Iskolánk egy 1940-ben épült 12 évfolyamos gimnázium épületében alakult 1961-ben. Az ekkor beindított szakközépiskolai program egy jól működő középiskola hagyományaira és a gyorsan felfutó, lendületesen fejlődő elektronikai iparágra épült. A kezdetben két rádióműszerész osztállyal beindult képzés az eltelt 40 év során folyamatosan bővült, többször átalakult, követve az ipar és a javító-szolgáltató szféra változó igényeit.


Iskolánk mellett 1973-ban korszerű tanműhely épült, majd 1986-ban az egész négyszintes főépületet birtokba vettük. Az így kialakult otthonunk jó körülményeket biztosít a tanítási, nevelési és szakképzési munkához, mely a négy középiskolai és az arra épülő szakképző évfolyamokon folyik.

A 60-as évek vége óta részt veszünk a műszaki tanárképzésben. Jelenleg is több vezetőtanár közreműködésével végezzük ezt a tevékenységet. Az utóbbi években a BMF Kandó Kálmán Műszaki Főiskola mérnöktanár-képzésén kívül bekapcsolódtunk az ELTE informatika ill. a humán szakos főiskolai tanárképzésébe is. A fenntartó önkormányzat is támogatja ezt a munkánkat, és 1998-ban megkaptuk a Fővárosi Gyakorlóiskola státuszt.

Ez a folyamatos fejlődés és átgondolt iskolaépítési munka, mely az elmúlt évtizedekben folyt, meghozta gyümölcsét. Létrejött egy a hagyományaira, a jó eredményeire méltán büszke, országos hírű híradásipari-informatikai szakközépiskola.

1.2. Képzési kínálat

A megalakulása óta iskolánk fő szakmai profilja a híradástechnika volt. Ez az elméletigényes, robbanásszerűen változó terület mindig magas színvonalú igényes munkát követelt a tanulóktól, tanároktól egyaránt. Az oktatott szakmák vonzották és vonzzák ma is a tehetséges, érdeklődő diákokat, hiszen

a hatvanas években a rádiótechnika,

a hetvenes években a TV-technika,

a nyolcvanas években az audio - és videotechnika,

a kilencvenes évektől az informatika

mindig az érdeklődés középpontjában voltak.

Iskolánk élen járt a szakképzés folyamatos fejlesztésében, így több, a szakképzés tartalmát érintő változáson (1961., 1969., 1972., 1978., 1985., 1993.) keresztül alakult, fejlődött munkánk. A felsoroltak közül az utóbbi két évszám az 1985-ös a technikusképzés bevezetésében és az 1993-as a világbanki program beindításában úttörő szerepet vállaltunk. Nemcsak indítói, de kidolgozói is voltunk ezeknek a korszerűsítő változásoknak. Ugyanígy az új OKJ-ben szereplő híradásipari szakmák követelményrendszerét és központi programfüzeteinek kidolgozását is iskolánk tanárai végezték.

1998-tól az újabb világbanki program B komponensében támogatott iskolaként végezzük munkánkat. Az eltelt évtized sok reformján megedződve, a felgyorsult fejlődést követve felkészülten vártuk a kerettantervi rendelettel beköszöntő változásokat és az új kétszintű érettségit.

A fenti változások sikeres követését a tantestület fiatalos hozzáállása biztosította, így a tantervek gyors adaptációja, frissítése időben megtörtént. A fejlődés másik feltétele a tárgyi eszközök, a korszerű elektronikai és számítástechnikai háttér. A fentiek lehetővé tették, hogy az elektronikai tagozat mellett az informatikai szakmacsoport is sikeresen felnőjön. Mindezek az Alapító Okiratban foglaltaknak megfelelően és a fenntartóval egyetértésben, zökkenőmentesen történtek. Így iskolánkban az elkövetkező években továbbra is évfolyamonként két elektronikai és két informatikai osztály indítását tervezzük.

Oktatási céljaink elkülönültek. A 9.-12. évfolyamon az érettségi megszerzése a cél, mellette a szakmai orientációnak és alapozásnak a mindössze a későbbi szakképzés előkészítése lett a feladata. A kétszintű érettségi bevezetésével előtérbe került a differenciált felkészítés, a fakultáció fontossága. Matematikából, angolból, elektronikából, informatikából és fizikából minden évben, nagy létszámban jelentkeznek tanulóink emelt szintű felkészítésre. Iskolánk emelt szintű vizsgaközpontként is kiveszi részét az érettségi vizsgák lebonyolításában.

A 13.-14. évfolyamon kizárólag az OKJ szakképesítés megszerzése a feladat. Tanulóink az alábbi szakmák közül választhatnak:

- híradásipari technikus,

- rádió- és hangtechnikai műszerész,

- televízió- és videotechnikai műszerész,

- műholdas- és kábeltelevíziós vételtechnikai műszerész,

- felsőfokú műszaki informatikus,

- felsőfokú rendszer informatikus,

- műszaki számítástechnikai technikus.

A fent felsoroltak a jelen felmérések szerint az elkövetkező években a keresett szakmák közé tartoznak. Természetesen a munkaerőpiaci helyzet, az ipar és a szolgáltatások igényei állandóan változnak. Ezeket a tendenciákat figyelemmel kísérjük, képzési szerkezetünket, kínálatunkat ezekhez a változásokhoz igazítjuk. Iskolánk jelenlegi tantermi, laboratóriumi és tanműhelyi kapacitása 16 középiskolai és 2-2 szakképző osztálynak ad helyet. Minden tanévben egy híradásipari technikus és egy rendszerinformatikus osztály indul az érettségizett diákjaink számára. A Képzés két éves és OKJ-s vizsgával zárul.

Az elmúlt évek során jelentős tapasztalatokat szereztünk a felnőtt oktatás körében is. Itt az informatikai továbbképzés és vizsgáztatás még hosszú évekig jelentős érdeklődésre tarthat számot.

Lehet, hogy a felvázolt szerkezeten az elkövetkezőkben változtatni kell, hisz semmi sem örök, de a reklámfogásból megalapozatlan ígéretekkel, felelőtlen vállalkozással mi nem kívánunk a piacon megjelenni. Csak megalapozott, feltételeiben korrekt képzést kívánunk elindítani. Csak ezzel lehet hosszú távon jó hírnévre szert tenni.

Napjainkban újra komoly átalakuláson esik át a magyarországi oktatás tartalma és formája egyaránt. A kerettantervek bevezetése során a szakközépiskolai nevelés-oktatás folyamatába beépülnek azok a problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek Magyarország európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskoláztatás kiterjedéséből, az egész életen át való tanulás igényéből adódnak. Egy sor kihívásra és kérdésre keresi a választ, a megoldást az ipar, az oktatás, a társadalom. A szülői igények, a fenntartói lehetőségek, a törvényi keretek lassan hosszú folyamatban találnak csak egymásra. Ehhez az útkereséshez az oktatásnak megfontolt, az új évezred elvárásainak megfelelő megoldási javaslattal kell hozzájárulnia. Úgy érezzük, ehhez megfelelő feltételekkel és tapasztalattal rendelkezünk, és pedagógiai programunk kiállja a jövő próbáját.



1.3. Képzési rendszer

Az alábbiakban áttekintjük az iskolai évfolyamok és szakok szerkezetét, az osztályok és a tanulócsoportok kialakítását.

Iskolánk szerkezete a hagyományos osztálykeretre épül. A 80-as években kialakult tiszta profilú szakképzés jól szolgálta az akkori ipari igényeket, hiszen szűk környezetünkben számos híradástechnikai vállalat működött. A 90-es évekre az elektronika súlypontja a híradástechnika mellett az informatikára, a számítástechnikára helyeződött. Ennek megfelelően indítottuk be 1995ben az informatika szakmacsoportot. Így a felfutás után az ezredfordulóra a következő optimális osztályszerkezet alakult ki:

Évfolyam


a.


b.


c.


d.

14.


Hírip. technikus


Rendszerinformatikus

13.


Hírip. technikus


Rendszerinformatikus






12.


elektro


elektro


info


info

11.


elektro


elektro


info


info

10.


elektro


elektro


info


info

9.


elektro


elektro


info


nyelvi előkészítő
(informatika)







nyelvi előkészítő





nyelvi előkészítő

Az így kialakult 22 osztály még elhelyezhető az iskola épületében és a tanműhelyében. A 9. évfolyamon induló osztályok létszáma átlag 34 fő.

A differenciált foglalkozások, a korrepetálások és a felzárkóztató munka eredményeként a 12. évfolyam végére az átlagos osztálylétszám 30 fő körüli. A szakképző évfolyamunkon (13.-14. év) 26-36 fős osztályokkal kívánunk indulni. Így a tanulói összlétszám 600 fő fölött van és ez várható hosszú távon is.

A csoportbontásban tanított tantárgyak esetén 15-18 fő vesz részt a tanórákon, az elektronikai laborokban hármas bontás révén 10-12 tanuló dolgozik egy tanár vezetésével. Differenciált csoportbontást alkalmazunk az idegen nyelv oktatás területén, míg az informatika és a szakmai gyakorlatok esetén a felosztás a névsor alapján történik. A 11. és 12. évfolyamon a közép és emeltszintű felkészítést biztosító osztály ill. csoportbesorolást a helyi tantervekben fogalmazzuk meg.

Tanteremszerkezet a következőképpen alakult. Az elmúlt évek gyakorlatát követve a 9.-től a 12. évfolyamig minden osztálynak saját tantermet kívánunk biztosítani. A tanulók itt hallgatják a közismereti és szakmai elméleti órákat. A tantermek mellett öltözőszekrényt is biztosítunk a tanulók számára. Reméljük, így sajátjuknak érzi szűkebb környezetüket, és jobban vigyáznak annak jó állapotára.

Osztálytermek 64. 67. 68. 100.

106. 112. 115. 116.

200. 201. 204. 207.

208. 210. 215. 216.

Az idegen nyelvórák csoportbontásait 3 db 18 fő befogadóképességű kis tanterem segíti.

Kis termek 007. 105. 203.

A közismereti és szakmai informatika oktatás céljára 4 db informatikai laboratóriumot alakítottunk ki.

Info laborok 108. 109. 110. 212.

CISCO labor M19.

Az elektronikai, méréstechnika és híradásipari gyakorlatok megtartását a tanműhely 8 műhelyterme biztosítja.

M8. M9. M10. általános elektronika laborok

M16. M17. M18. speciális hírtech. és digit laborok

M15. Számítógépes NYÁK labor

Antennaterasz és mérőszoba

A tornaterem mellett konditerem és sportpálya biztosítja a tanulók változatos testedzését. A két tornatermi öltöző felváltva áll az egymást követő órákon a tanulók rendelkezésére. Az öltöző blokkok felújítása, sportszertár illetve a testnevelő tanári szoba kialakítása a közel jövőben szükségessé válik.

Az oktató-nevelő munkát a következő helyiségek szolgálják még közvetlenül:

50. Könyvtár

63. Klubszoba

104. Stúdió

111. Térképtár

213. Biológia - földrajz szertár

206. Fizika szertár

209. Elektro szertár

107. és 211. Informatika szertár

A sort egy alagsori elektronikai klubhelyiség teszi teljessé. Ezen a szinten a közel jövőben több az oktatást is szolgáló helység kialakítását tervezzük. A tantermek állapota (a burkolat, a festés, a bútorzat) a folyamatos karbantartásoknak köszönhetően megfelelő ill. jó.



2. Az iskola környezete



2.1. Iskolánk helye a főváros közoktatási rendszerében

A fenntartó 1997-ben megfogalmazott közoktatás fejlesztési tervével összhangban iskolánk mint nagy múltú szakközépiskola elsősorban az igényes, széles profilú hosszabb képzési idejű OKJ szakmák oktatását vállalja fel. Mind a híradásipari technikus, mind a műszaki informatikus szakmák ebbe a körbe tartoznak. A fenntartó másik célkitűzése az idegen nyelvoktatás fejlesztése szintén találkozott korábbi elképzelésünkkel, hiszen régóta kiemelt óraszámmal / heti 5 óra / folyik iskolánkban az angol és német nyelv tanítása. Ezen a területen a továbblépést a nyelvi előkészítő osztályok indítása jelenti. Ennek sikerét az alapos előkészítő munkában, a személyi és tárgyi feltételek megteremtésében látjuk. Reméljük, az elkövetkezőkben ehhez a munkához is, elő tudjuk teremteni az anyagi hátteret, és megkapjuk a fenntartó támogatását is.

Iskolánk, mint Fővárosi Gyakorlóiskola a főiskolai tanárképzés és továbbképzés mellett bázis iskolaként hozzájárul az FPI módszertani fejlesztő és szakmai és pedagógiai munkájához.

Iskolánk a főváros X. kerületében, Kőbánya egyik csendes, a XX. század közepén épült lakótelepén áll. A Hungária körúthoz, a Kerepesi úthoz, a Liget térhez egyaránt közel van, jók a közlekedési lehetőségek. Ebből a kedvező fekvésből adódóan igyekszünk kapocsként működni a főváros és a kerületek, a főváros és vidék, a nagyvállalatok és a munkára készülő fiatalok, az általános iskolák és a főiskolák között.



2.2. Szociológiai környezet

A tanulók túlnyomó többsége 3,5-4,5 átlag körüli eredménnyel érkezik iskolánkba, céljuk a szakma megszerzése, ill. a továbbtanulás. Az iskola beiskolázási mutatói jók, a 6 évvel ezelőtti hullámvölgyhöz képest erősen növekvő tendenciát mutat, az utóbbi években a felvehető 136 helyre mintegy 350-500 diák jelentkezik, akik a minden irányra kiterjedő tájékoztató munkánknak köszönhetően tisztában vannak az iskola követelményrendszerével, lehetőségeivel.

A szülői háttér a mai magyar átlagnak megfelelően zömében szakmával, esetleg érettségivel rendelkezik, ennél magasabb fokú végzettséggel egy harmaduk rendelkezik. A szülőkben természetes igény gyermekeik iskoláztatása, de vagy a képzettségük, vagy az anyagi helyzetük nem teszi lehetővé, hogy gyermekeik számára az iskolában nyújtott ismereteken túl jelentős többletet biztosítsanak. Ezért különösen nagy a felelősségünk, hogy diákjaink minél nagyobb számban jussanak el az érettségi vizsgához, a szakma megszerzéséhez, felsőfokú végzettséghez.

Jól érzékelhető, hogy a gyerekekben, ebben az életkorban még ritka a stabil, kialakult értékrend. Rengeteg benyomás, hatás, formálja őket, ezért fontos, hogy a tanulás és a tudás elismert, pozitív értékként szerepeljen előttük. Hiszen a tudás, a munka jelenthet csak tisztességes alapot a sikeres érvényesüléshez. Ezt a folyamatot szeretnénk erősíteni pl. a tanulmányi eredmények, versenyhelyezések dicséretével, díjazásával is.



2.3. Gazdasági környezet

A 90-es évek elején kialakult gazdasági recesszió a szakképzés minden ágát érezhetően visszavetette. Egyszerre csökkent az ipar anyagi támogatása és a nagyarányú munkanélküliség eredményeként a szakképzés erkölcsi megbecsülése is. Ez a rövid távú folyamat napjainkra lassan lecseng. Az előre látó prognózisok már évek óta jelzik, hogy nőni fog a magasan kvalifikált szakemberek iránti kereslet. Itt a minimális szint az érettségi, a korszerű szaktudás, az idegen nyelv ismeret. Ezt a technikusi szintet célozzuk meg munkánk során. Tanulóink csak így tudnak sikeresen bekapcsolódni a gazdaság nemzetközi vérkeringésébe.

Ezért a szakképzésen spórolni rövidlátó gazdaságpolitika. Sajnos a fenntartó anyagi támogatása az elmúlt években nem javult és nem várható gyökeres változás sem. Így nehéz a képzés folyamatos fejlesztése, korszerűsítése. Erre kizárólag a szakképzési alap nyújt némi támogatást. Ezekre a pályázatokra, támogatásokra hosszú távon azonban nehéz tervezni. Reméljük egy új feladat orientált finanszírozási rendszer és a nagyobb állami kötelezettség vállalás javítani fog az iskola anyagi biztonságán.

2.4. Munkaerőpiaci környezet

A 90-es évek elején kialakult gazdasági válság eltemette az iskola korábbi stabil felvevő piacát és egyben támogatói körét, az elektronikai készülékgyártó ipart és jelentősen átalakult a szerviz hálózatok köre is. Az elmúlt évek során csak lassan sikerült egymásra találni az oktatásnak és a gazdasági szféra szereplőinek.

A szakképzést, az iskolát támogató cégek köre jelentősen átalakult. Megjelentek a külföldi nagyvállalatok (UPC, Microsoft, SIMENS) és néhány hazai távközlési cég (BCN Rendszerház, T Mobil, ORION-OKTOGON, Gelka System), akik felvállalták a híradásipari és az informatikai szakma támogatását. Ezzel egyidőben megfogalmazták elvárásaikat is végzett tanulóinkkal szemben. Ezek a következők:

- technikusi szint,

- korszerű elektronikai alapműveltség,

- naprakész informatikai műveltség,

- idegen nyelv tudás.

Ezek az igények egybeesnek iskolánk törekvéseivel, reméljük ez hosszú távú kölcsönös előnyökkel járó együttműködést eredményez. A végzett tanulóink elhelyezkedési mutatói igen jók, nincs regisztrált munkanélküli a híradásipari technikus vagy rendszerinformatikus végzettséggel rendelkezők között. Informatikai szakemberek iránt nagy a kereslet, még évekre ez a tendencia várható.



3. Az iskola tanulói közössége



3.1. A szülői háttér

Az elmúlt évek során az iskolát megkereső szülők igénye röviden így összegezhető: "Gyermekem kapjon érettségit és egy jó szakmát".

Ez a közös szándék persze széles palettán, különböző hangsúllyal, különböző egyéb kérésekkel egészül ki. Az iskolát felkereső szülők egy része már a 8. évfolyam során gondol gyermeke főiskolai, egyetemi továbbtanulására is. Rákérdeznek a továbbtanulási arányokra is. Bátran elmondhatjuk, hogy tanulóink 30-40%-a tanul tovább az érettségit követően főleg a műszaki felsőoktatásban. A szakmával kapcsolatban felmerülő kérdésekből hamar kitűnik, hogy a szülők közül sokan szintén szakmabeliek, sokszor ez motiválja az iskolaválasztást is. Egyre gyakoribb, hogy a korábban a Patakyban végzett szülő hozza újra ide gyermekét. A kérdésre, hogy miért, egyszerű a válasz "Jó iskola ez, jó a szakma is, de ha lehet több számítástechnikát, informatikát, több idegen nyelvet, mint amit mi tanultunk". Tisztában vannak tehát a kor követelményeivel, hiszen sokszor a saját bőrükön érzik hiányosságaikat.

A szülők a szülői értekezleteken és fogadó órákon is megfogalmaznak újabb kéréseket, igényeket. Fontosnak tartjuk, hogy ez ne csak az osztályfőnökökhöz, hanem a szaktanárokhoz és az iskolavezetőséghez is minél gyorsabban eljussanak, hogy kapcsolatunk közvetlen és hiteles legyen.



3.2. A tanulók lakóhely szerinti megoszlása

Országos beiskolázású iskolaként működünk, de diákjaink 70-80 %-a budapesti lakos. Legtöbb tanulónk a X. kerületben lakik, de sokan járnak a VII., VIII., IX., valamint a XVII., XVIII., XIX., XX. és XXIII. kerületből is. Alapvetően a főváros keleti és délpesti övezetéből jelentkeznek hozzánk a legtöbben. A vidékről bejáró tanulók aránya kb. 20 %. Ők elsősorban Pest megyéből, Budapest vonzáskörzetéből érkeznek.

Minden évfolyamon van néhány kollégistánk, ők elsősorban a Váci Mihály Kollégiumban laknak.

A viszonylag nagy területről érkező diákjaink átlag kétszer 50-60 percet töltenek utazással. Ezt figyelembe vesszük az iskolai programok szervezése során. Az elméleti órák 13.50-kor fejeződnek be, míg a délutánba csúszó gyakorlati foglalkozások legkésőbb 16.00 órakor zárulnak. A tanórán kívüli foglalkozások ütemezése során számolunk a vidékről bejárók kéréseivel is. Mivel emellett sok diákunk csak 15-16 óra felé ér haza, továbbra is javasoljuk és anyagilag is támogatjuk az iskolai diákétkeztetést.

3.3. Neveltségi szint

Iskolánk tanulóinak neveltségi szintje jó. Az iskolára az elfogadó-megengedő légkör a jellemző, így a különböző neveltségi szinttel érkező tanulók hamar alkalmazkodnak a körülményekhez. Könnyen beilleszkednek a diákközösségbe, elfogadják viselkedési normáinkat, szokásainkat, felveszik életritmusunkat, hamar otthon érzik magukat. Ezt a családias légkört érzékelik a hozzánk kívülről érkező vendégek is. Ilyen körülmények között kevés a fegyelmi probléma, kirívó fegyelmi vétség nem fordult elő.

Igyekszünk alacsony szinten tartani a hiányzások és késések számát. Ezen a területen csak a szülők együttműködésével tudunk sikeresen tevékenykedni. Az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy a vidékről érkező tanulóink fegyelmezettebbek, alkalmazkodó készek, szorgalmasabbak, látszik rajtuk a család, a szűkebb lakóközösség figyelő tekintete. Ez a megfigyelés tovább erősíti bennünk azt a hitet, hogy a nevelés elsődleges színtere a család, az iskola és a szülő közötti jó kommunikáció csak hasznos lehet a gyermek számára, ezért keressük a szülőkkel való kapcsolattartás hatékony formáit.



3.4. Pályaválasztási motiváció

Mint műszaki szakközépiskola nem meglepő, hogy a felvett diákok 95%-a fiú, ők jobban vonzódnak az elektronikához, az informatikához. Bár az általános elektronika iránti igény csökkent a speciális híradásipari ismeretek iránt érdeklődők nagyobb távolságból is meg keresnek, így a jelentkezők száma hosszútávon változatlan. Nagyobb gond az informatika felé kialakult robbanásszerű érdeklődés, melynek számos oka van. A munkaerő piaci kereslet, a magasabb anyagi keresetek, a szülői "jótanácsok", a tizenévesek játékkedve mind egy irányba hat. A pályaválasztás során azonban nem mindig veszik figyelembe a tanuló képességeit, gondolkodásmódját, szorgalmát, pedig tudomásul kell venni, nem mindenkiből lesz vagy lehet sikeres informatikust képezni. Így nagy a felelősségünk, hogy kit veszünk fel erre a tagozatra. A többszörös túljelentkezés biztosítja a gondos kiválasztás lehetőségét, reméljük jól döntünk a felvételük során.

3.5. Tanulási attitűd

Az iskola tanulmányi mutatói közül a négy évre vetített lemorzsolódás megnyugtató képet mutat, hiszen évekre visszamenően 6-8% körül mozog. A tanulási motiváció csökkenéséből adódik, hogy a tanulmányi átlagok az elmúlt 5-6 év során stagnáltak vagy kis mértékben visszaestek, ezt a folyamatot az elmúlt két évben sikerült megállítanunk. Az iskolarendszer szerkezeti változása (8 és 6 osztályos gimnáziumok megjelenése), a gimnáziumok elszívó hatása miatt a szakközépiskolába érkező tanulók tudásszintje alacsonyabb, a tanulmányi átlaguk mintegy 0,3-0,5-del esett vissza a tízenöt évvel előbbihez viszonyítva. Részben ez, részben a társadalomban még mindig tapasztalható értékválság okozza a tanulási kedv visszaesését. Az osztályok kialakításával igyekszünk homogén tanulócsoportokat létrehozni, hogy a hátránnyal indulók, vagy lemaradók is minél hamarabb bekapcsolódhassanak a szintjüknek megfelelő fejlesztő munkába. A korrepetálások, a differenciált egyéni foglalkozások mind azt a célt szolgálják, hogy minél eredményesebben, minél többen jussanak el az érettségiig. A tehetségek kibontakoztatására a lehetőségek széles palettája áll rendelkezésre, a csoportbontástól a versenyeken át a szakköri munkáig.



3.6. Továbbtanulás

A magasabb korosztálynál, főként a szakképző évfolyamon már jól érzékelhető a tanulási kedv növekedése, ők már megértik, hogy milyen fontos számukra az érettségi bizonyítvány, a szakma megszerzése és a továbbtanulás. Tudatosul bennük, hogy az érettségi általánossá válásával csak a főiskolai, egyetemi diploma jelenthet előnyt számukra. A 12. évfolyamról mintegy a tanulók 30%-a, a 14. évfolyamról pedig további 20%-a tanul tovább. Diákjaink túlnyomó többsége a műszaki felsőoktatás felé orientálódik, hiszen az elsajátított szakmai ismeret jó alapot jelent a diploma megszerzéséhez. A továbbtanulók mintegy 70%-a a BMGE-t és a BMF KKMF-t ill, NIK-t választja, de többen tanulnak egyéb műszaki felsőoktatási intézményekben is. Így jelentkeznek tanulóink a Bánki Donát vagy a Gábor Dénes főiskolára vagy a vidéki felsőfokú intézményekbe. A világbanki képzésben megerősödött általános műveltségnek köszönhetően minden évben van jelentkezőnk az ELTE tanárszakaira, a TTK-ra vagy a bölcsészettudományi karra.

Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink kellően tájékozottak legyenek a továbbtanulás adta lehetőségekről, a felsőoktatás követelményeiről, és megalapozott munka után, megalapozott döntést követően eredményesen fejezzék be magasabb szintű tanulmányaikat is.

3.7. Diákönkormányzat

Az iskola tanulóinak érdekképviseletét a Diákönkormányzat (DÖK) látja el. A DÖK tagjai az osztályok által delegált képviselők, akik a vezetőiket évente, a tanév elején választják meg. Minden tanulónak joga, hogy választó és választható legyen. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Munkájukat támogatja a diákmozgalmat segítő tanár, aki a diákokkal együtt eljárhat a DÖK képviseletében. A tanulók vélemény nyilvánításának egyik legfontosabb fóruma a diákparlament, melyet az első félévben, ősszel tartunk meg. A DÖK független az iskola irányításától, önállóan dönt a saját működéséről és az iskola által a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról.

Az iskolai diákönkormányzat működéséhez használhatja a klubszobát, valamint feladatainak ellátásához szükséges irodai hátteret / fénymásoló, telefon, fax, Internet/.

Az iskola vezetés egyeztet a DÖK-kel a pedagógiai programról, az SZMSZ-ben szereplő házirendről, tanév helyi rendjéről, a tanítási időn kívüli programokról, a vizsgák időpontjáról, az estleges megfigyelői részvételről, a szalagavató bálról és a jelentősebb, a diákéletet érintő eseményekről. Ezek közül kiemelkedik a sportnap és a Pataky Kuka. Támogatjuk a tanulói kezdeményezésen alapuló iskolarádió és diákújság működését, hiszen ezek teszik teljessé és emlékezetessé a középiskolai diák éveket.

4. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere



4.1. Kapcsolat a fenntartóval

Iskolánk fenntartója a Fővárosi Önkormányzat mely az Alapító Okiratban megfogalmazott feladatok szellemében irányítja a munkánkat.

Részlet a fenntartó által 2001. március 19-én kiadott alapító okiratból:

2.2. Az intézmény tevékenységei



2.2.1. Az intézmény alaptevékenységei



Az intézmény tevékenységi körébe a KSH TEÁOR szerint a következők tartoznak:

55.51 Munkahelyi étkezés

70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

80.21 Általános középfokú oktatás

80.22 Szakmai középfokú oktatás



Az intézmény szakágazati besorolása:

802100 Általános középfokú oktatás



Az intézmény alap szakfeladata:

80217-7 Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás



Az intézmény további szakfeladatai:

55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés

55241-1 Munkahelyi vendéglátás

75176-8 Intézményi vagyon működtetése

80219-9 Szakközépiskolai felnőttoktatás

80224-1 Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás

80226-3 Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás

80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás

80541-0 Pedagógiai szakmai szolgáltatás



A Budapesti Műszaki Főiskolával kötött szerződés alapján oktatási-nevelési, módszertani feladatok ellátása műszaki pedagógusképzés területén, közreműködés a Fővárosi Pedagógiai Intézettel kötött megállapodás szerint a szakmacsoporthoz kapcsolódó pedagógiai, módszerinti és szaktárgyi szaktanácsadási, pedagógus továbbképzési feladatok ellátásában.



A jóváhagyott pedagógiai, szakmai program szerint az évfolyamok száma:

középiskolai évfolyamokon: 4 (9-12)

középiskolai évfolyamokon nyelvi előkészítő osztállyal: 5 (9-13)

szakképző évfolyamokon: a hatályos OKJ szerint



Az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám:

nappali rendszerű képzés, nappali rendszerű felnőtt oktatás férőhelye: 800

nem nappali rendszerű felnőtt oktatás férőhelye: 60



A szakmai alapozás az elektrotechnika-elektronika és az informatika szakmacsoportban történik.



2.2.2. Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek



A felnőtt képzésről szóló 2001 évi CI. törvény mindenkori hatályos rendelkezéseinek megfelelően az Alapító Okiratban felsorolt szakmacsoportokban felnőttképzési tevékenység folytatása, és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása.

Továbbképzések, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése.

Egyéb oktatási tevékenység.

Intézményi vagyon működtetése a teljes kapacitás kihasználása érdekében a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, vagyontárgyakról, vagyontárgyak feletti tulajdonjog gyakorlásáról szóló mindenkor hatályos rendeletek alapján.

A fenntartó Önkormányzat a legtöbb kérdésben a döntési jogkörét az Oktatási Bizottságra ruházta át, mely az iskola operatív irányítását az Oktatási Ügyosztály révén végzi. Ez a kapcsolat rendszer az elmúlt évtizedben kiegyensúlyozottan és olajozottan működött. Az iskolában végzett tanügyi és pénzügyi ellenőrzések jó minősítést fogalmaztak meg az elmúlt időszak munkájáról. Igyekszünk ennek a jó hírünknek megfelelni.

4.2. Kapcsolat a szülőkkel

Kapcsolatunk a szülőkkel a felvételi tájékoztatókon kezdődik. Fontosnak tartjuk ezeket a Nyitott Napokat, ahol korrekt képet adhatunk a szülőknek az iskolában folyó munkáról. A pontos és őszinte tájékoztatás mentes minden felelőtlen ígérettől, mellébeszéléstől. Csak ily módon alapozhatjuk meg az elkövetkező évek közös munkáját.

A vezetőségi és a nevelőtestületi értekezletek nyitottak a Szülői Képviselő Testület előtt. A testület képviselőivel külön egyeztetünk azon ügyekben mely a tanulók nagyobb csoportját érinti. A szülők képviselőinek nevelőtestületi értekezletre való meghívásáról a nevelőtestület esetenként dönthet. Az iskolavezetés egyezteti a testülettel a szóbeli vizsgák időpontját, lehetővé teszi a vizsgákon való megfigyelői részvételt.

A SzKT-vel a kapcsolatot az igazgató, az osztályok szülői munkaközösséggel pedig az osztályfőnök és a nevelési igazgatóhelyettes tartja. A testület megkeresésére az igazgató, vagy a nevelési igazgatóhelyettes a szükséges információkat megadja. A kapcsolattartás legfontosabb része a tájékoztatás, mely külön levélben, ellenőrző könyvben vagy szülői értekezleteken, fogadó órákon történik.

4.3. Kapcsolat más intézményekkel

A szakképzés finanszírozásában az utóbbi években mind a központi költségvetés, mind a fenntartó egyre kisebb szerepet vállal. Az iskola működése, léte függ a sponzorok, a közvetlen szakképzési támogatást nyújtó gazdálkodó szervezetektől. Közöttük előfordulnak az egy-két fős kis vállalkozások és a több mint ezer főt foglalkoztató multinacionális cégek. A támogatók többsége a híradástechnika, az informatika területén tevékenykedik, de előfordulnak a szakmai kapcsolatok mellett regionális és személyes ismeretségen alapuló együttműködések.

Szoros kapcsolatot tartunk a X. kerületi Önkormányzattal. Közösen újítottuk fel és tartjuk karban az iskola előtti parkot és játszóteret. Az önkormányzat Oktatási Bizottságát és a kerületi általános iskolákat kölcsönösen tájékoztatjuk intézményünk munkájáról és fejlesztési terveiről.

Együtt működünk a kerületi Vöröskereszt szervezettel is, rendszeresen véradó napokat szervezünk. Az előadások mellett ezek az alkalmak is jól szolgálják egészséges életmódra nevelést.

A kerületi intézmények között legfontosabb partnerünk a hasonló nevet viselő Pataky Művelődési Központ. Évek óta itt rendezzük iskolai ünnepélyeinket, színjátszó körünk előadásait, szalagavató bálunkat.

Az elmúlt évek alatt szívélyes és baráti kapcsolat alakult ki az a kerületi rendőrséggel és tűzoltósággal is. Az együttműködés a sportolás valamint a baleset és bűnmegelőzési programokban immár évek óta sikeresen folyik.

A szakképző évfolyamok hatékony beiskolázása hozta létre az elmúlt években négy szakközépiskola szorosabb együttműködését. A Corvin, az Egressy és a Wesselényi szakközépiskolával egyeztetünk a felvételi kérdésekben, valamint az érettségit követő szakképző évfolyamok indításában. Az együttműködés kiterjed az átjárhatóságra, a lemorzsolódók szakiskolai képzésére, a nevelési kérdések megvitatására.