Elérhetőség:
Gyakorló utca 21-23
Tel/fax: (1)262-9222
Email:
gyakorlo@kozgazd-bp.sulinet.hu
Története:
Iskolánkról Iskolánk története 2010. január 19.

Iskolánk története

Iskolánk az 1987-es esztendőben kezdte meg működését, az ezredforduló igényeit is kielégítő - 16 osztály működtetésére tervezett - korszerű épületben.

Az alapító okirat az akkori közgazdasági szakmacsoporthoz tartozó:

* ipari számviteli gazdálkodási;
* külkereskedelmi ügyintézői;
* igazgatási ügyviteli;
* idegen nyelvi gépíró-levelező

ágazati képzés indítását rögzítette.

Az iskolaszerkezet csakúgy, mint a szakképzési profil felmenő rendszerben épült ki.




1987


2006

Az osztályok száma


6


20

Tanulólétszám


160


611

Osztálylétszám


40 - 44


25-35

Az induló tantestület 80 %-ban pályájukat iskolánkban megkezdő kollégákból állt. Az iskolaépítés és működtetés gyakorlati feladatainak ellátása kezdettől fogva azt a többletkövetelményt állította tantestületünk elé, hogy keressük azokat a lehetőségeket, módszereket, amelyekkel a változó társadalmi igényekhez alkalmazkodva, helyi tradíciókat teremthetünk. sokirányú helyi fejlesztés eredményeként iskolánk - rövid idő alatt - a középfokú közgazdasági képesítést nyújtó fővárosi intézmények élvonalába került. Az iskolaszerkezetre jellemző mai arculat 1993-tól kezdődően stabilizálódott.

1987/88-as tanévben a legeredményesebb közgazdasági szakközépiskolák működésének megismerése során azt tapasztaltuk, hogy az 1978-as, 1983-as központi tanterveket többségük keretként alkalmazta. Az óratervek és a tananyagfejlesztés megismert változatai alapján a központi tantervek helyi adaptációjára és a tananyagtartalmak korszerűsítésére vállalkoztunk.

1989/90-ben ismerkedik meg a testület egy új oktatási törvény, új iskolaszerkezet kialakítása, új tartalmi szabályozás (NAT) bevezetésének előkészületi munkáival. Művelődési Minisztérium Közoktatásfejlesztési Alapja támogatásával 1990/91. tanévtől kezdődően 1 osztályban 4 éves kísérleti képzést folytattunk a külkereskedelmi ügyintézői ágazaton.
A kísérlet a képzés tartalmának és szerkezetének átalakítását célozta a hagyományos képzési időn belül.

Szerkezetileg:

* 2 éves, a műveltség „nemzeti törzsanyagára” épített általánosan művelő oktatási szakaszt,
* 2 éves, a munkakörök betöltéséhez szükséges tipikus ismereteket nyújtó, általános szakmai jártasságokat és készségeket kifejlesztő szakképzési szakaszt valósítottunk meg.
* Terveztük az érettségit követő 1 éves időtartamú speciális szakképesítést nyújtó szakasz bevezetését is.

A kísérletünk szerkezetében a később világbanki modellként ismertté váló korszerűsítési törekvésekkel azonos. (Jóllehet a helyi fejlesztés 2 évvel megelőzte a világbanki típusú tartalmi, szerkezeti korszerűsítés munkálatait.)

1991/92. tanévtől az iskola valamennyi ágazatán tartalmi fejlesztést valósítottunk meg. számviteli ágazaton banki, pénzügyi és vállalkozói szakirányt indítottunk.

1993/94. tanévtől a hagyományos igazgatási ügyintézői és idegen nyelvi gépíró-levelező ágazat helyett új profilú menedzser-titkári képzést indítottunk, és a külkereskedelmi ügyintézői ágazatot külkereskedelmi vállalkozási ügyintézői ágazattal váltottuk fel.

A tervezett 2+2+1 szerkezetátalakítást nem terjesztettük ki az iskola egészére.

1994/95. tanévtõl kezdõdõen azonban megkezdtük az érettségi képesítõvizsgával rendelkezõ tanulóink speciális szakmai kísérleti képzését. E képzés célja, hogy lehetõséget adjon - a felsõoktatásból, a munkaerõpiacról, vagy más helyen történõ továbbtanulásból kirekedt tanulóinknak - új OKJ szerinti felsõfokú szakképesítés megszerzésére.

Oktatott szakmák:

Mérlegképes könyvelõ

Külkereskedelmi üzletkötõ


Ez az átképzési forma keresetté vált a más közgazdasági szakközépiskolában végzettek számára is. Tárgyi- és személyi feltételeink alapján azonban csak a nálunk végzett tanulók számára szerveztük meg.

1998/99. tanévtől megkezdődött -a Közoktatási Törvény előírásainak megfelelően- az iskola képzési szerkezetének átalakítása. Az iskolában folyó képzés szerkezete a következőképpen alakult:

* 1. Közoktatási szakasz - 9. 10. 11. 12. évfolyam
* 2. Szakképzési szakasz - 14. évfolyam

A közoktatási szakasz 9-10. évfolyamán egységes alapozó képzés folyik. 11-12. évfolyamon a kötelező és a választható tantárgyak köre együttesen szolgálja az érettségire, az első szakma választására és a felsőfokú tanulmányokra való felkészítést. Minden tanulónak 4 képzési irányt tettünk választhatóvá a 10. évfolyam befejezését követően:

* § mérlegképes könyvelő vállalkozási szakirány
* § külkereskedelmi üzletkötői szakirány
* § ügyintéző titkár szakirány
* § gimnázium

14. évfolyamon - az érettségi vizsgát követően - szakképzést folytatunk, ahol első szakmaként, 1 év alatt felsőfokú szakmai képesítést szerezhettek diákjaink:

* § mérlegképes könyvelő (vállalkozási szak)
* § külkereskedelmi üzletkötő
* § ügyintéző titkár I.

2002/2003. az Országos Képzési Jegyzék Változása miatt megszűnt a mérlegképes könyvelő szakirány, helyette gazdasági informatikus szakmát választhattak diákjaink. Az újonnan indult gazdasági informatikus és a külkereskedelmi üzletkötő szakmában az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek Országos Döntőjében iskolánk tanulói 1. helyezést értek el.

2003/2004. a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemmel kötött együttműködési szerződés alapján –az eddigi szakmáink megtartása mellett- bevezettük a 2 éves, akkreditált felsőfokú gazdálkodási menedzser-asszisztens képzést.

2004/2005. tanévre tantestületünk különös izgalommal készült, hiszen először indítjuk el a nyelvi előkészítő évfolyamot, és ebben az évben tesznek először kétszintű érettségi vizsgát diákjaink.

2005/2006. a piaci igényekhez igazodva új szakmát választhatnak a diákjaink a 14. évfolyamon. A nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser szakma, már az első évben nagy sikert aratott.

Jelenleg az alábbi emeltszintű szakképesítéseket szerezhetik meg tanulóink:

* § külkereskedelmi üzletkötő
* § ügyintéző titkár I.
* § nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser
* § gazdasági informatikus I.
Névadója:
Iskolánkról Névadónk 2010. január 19.

Iskolánk névadója
Keleti Károly

KELETI KÁROLY
1833-1892

Keleti Károly neve egybeforrott a hazai hivatalos statisztika történetével, annak megteremtőjeként tartják számon. Széles látókörű, európai színvonalú gondolkodó volt, egyaránt kiváló elméleti közgazdászként és statisztikusként, ugyanakkor rendkívüli gyakorlati érzékkel bíró, szervezőtehetséggel megáldott hivatalnok és iparpolitikus.

1833. július 18-án született Pozsonyban. Édesapja, Klette Károly festőművész Drezdából került Magyarországra, József nádor udvarába, ahol festő és rajztanár volt. Fiát a budai piaristák hazafias szellemű gimnáziumába járatta. Miután ott kitűnt jó tanulmányi eredményeivel, a nádor hasonló korú fiának, a későbbi József főhercegnek tanulótársa lett. 1848 tavaszán az alig 15 éves ifjú honvédtüzérnek állt, s végigharcolta a magyar szabadságharcot. A bukás után csak fiatal kora mentette meg a besorozástól. A szabadságharc után József nádor örököseinek alcsúti uradalmába szegődött el gazdasági gyakornoknak.

Később Budán, majd Szolnokon dolgozott pénzügyi tisztviselőként. A pozsonyi jogakadémián közben befejezte a szabadságharc idején félbeszakadt tanulmányait. 1861-ben az országos adómegtagadás melletti tüntetésként lemondott állásáról, s visszatért Pestre, ahol különféle lapoknál kezdett dolgozni. Ekkor került kapcsolatba a szellemére nagy hatást gyakorló Eötvös József báróval. Eötvös, megismervén Keleti törekvéseit, szorgalmát, komoly ambícióit, egyre jobban bevonta munkáiba az Iparegyesület keretében, végül rábízta a Politikai Hetilap szerkesztését.

A rövid szerkesztői tevékenység után a Magyar Földhitelintézet tisztviselője lett. Néhány év alatt itt a tanácsjegyzőségig emelkedett, és a továbbra is folytatott publicisztikai munkásságával és közgazdasági írásaival tekintélyes nevet szerzett magának. 1864-től tevékeny munkát végzett a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságában.

1867-ben, a kiegyezés után a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter meghívta a statisztikai osztály élére. A minisztérium kebelén belül működő statisztikai hivatal tervét még kinevezése előtt írt „Emlékirat egyúttal javaslat Magyarország hivatalos statisztikájának szervezése tárgyában" c. munkája alapján készítették el, így Keleti elgondolásai szabták meg a hivatal sorsának alakulását az első perctől fogva.

Hosszú harc után Keleti 1871. április 18-án megkapta a legfelső beleegyezést az önálló statisztikai hivatal létrejöttéhez. Mint első igazgatója tudományos működésében függetlennek, véleménynyilvánításában szabadnak óhajtotta a Hivatalt, és ezt a törekvést szerencsésen tudta összehangolni az államhivatalnoki kötelességérzettel.

A Statisztikai Hivatal megalakulásakor Keleti gondoskodni kívánt a szükséges szakirodalomról és rövid idő alatt tekintélyes, tudományos szempontból is jelentős szakkönyvtárat hozott létre.

A statisztikai szakosztály kezdeti éveinek legfontosabb eseménye az 1871-es népszámlálás végrehajtása volt. Ekkor szembesült Keleti azzal a problémával, hogy a statisztika iránt bizalmatlan lakosság és helyi közigazgatás mennyire megnehezíti az adatgyűjtést, így minden energiáját arra fordította, hogy a hivatalos statisztikai adatgyűjtések védelmére törvényt alkossanak. Kezdeményezése nyomán az 1874. évi XXV. tc. lett a hazai statisztika szilárd, törvényes alapja.

A magyar hivatalos statisztika európai színvonalának elismerését jelzi a hivatal képviselőinek, Keletinek és Hunfalvynak részvétele a nemzetközi statisztikai kongresszusokon: 1869-ben Hágában, 1872-ben Szentpéterváron és 1876-ban házigazdaként Budapesten.

A kongresszusok megszűnése után tevékenyen részt vett Hunfalvy Jánossal és Kőrösy Józseffel együtt a ma is működő Nemzetközi Statisztikai Intézet megalapításában.

Keleti Károly statisztikai és nemzetgazdaságtani irodalmi munkássága még a sajtónál töltött éveiben kezdődött. Ennek elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia már 1868-ban levelező, 1875-ben rendes, 1890-ben pedig igazgató tagjává választotta.

Tudományos elismertségéről szólva meg kell említeni, hogy 1874-ben a Budapesti Tudományegyetem egyetemi magántanárrá minősítette, 1880-ban pedig ugyanezen tudományegyetem a tiszteletbeli doktor címet adományozta Keleti Károlynak.

Első maradandó alkotása a „Hazánk és népe" c. nagyszabású munka, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia nagydíjával tüntettek ki.

Szakirodalmi munkássága legjelentősebb termékének tartják az 1878. évi párizsi világkiállítás alkalmából írt „Magyarország közgazdasági és mívelődési állapotai" c. művét, melyben a kiállítás kapcsán a hazai állapotokról írt mélyenszántó közgazdasági elemző tanulmányt.

Jelentős művei között kell megemlítenünk a statisztikában teljesen új utakon induló „Magyarország élelmezési statisztikája" c. munkáját és a „Gyakorlati statisztikai kézikönyv"-ét.

Társadalmi tevékenységének súlypontja a hazai iparfejlesztésre irányult. Részt vett az Országos Iparegyesület újjáélesztésében, és annak élete végéig tevékeny tagja volt.

1892-ben sikertelenül indult a képviselő-választásokon. A kudarc megromlott egészségét végleg aláásta. 1892. május 30-án hunyt el.