Elérhetősége:
Szörény u. 2-4.

Központi telefonszám: (06-1)-333-0555

Fax: (06-1)-334-2520

Levélcím: 1581
Budapest 146, Pf. 5.
Története:
A szakma és iskolánk története

A kereskedelmi szakképzés közel 170 éves múltra tekint vissza, 1830 júniusában nyílt meg ugyanis Pesten Bibanco Gyula Mano vasárnapi iskolája. Ebben a kereskedelmi iskolában alap- és középfokú oktatás folyt, sőt foglalkoztak a felnőttek továbbképzésével is. Bibanco iskolájában már tanították a kereskedelmi számtant, könyvvitelt, a kereskedelmi ismereteket, áruismeretet, kereskedelmi földrajzot és történelmet valamint a magyar, német és olasz nyelvet. Bibanco iskolája nem maradt elszigetelt kísérlet. Tanítványai országszerte új iskolákat alapítottak. Az 1840-es években már számos magán- és kereskedő társulat által fenntartott iskola működött.

Pest, Buda, Óbuda egyesüléséből megalakult új főváros, Budapest első polgármestere Kamermayer Károly (a fényképen) felismerte, hogy a főváros fejlődésének egyik fontos eleme a kereskedelem fejlesztése.

Budapest székesfőváros az első kereskedő iskolát 1886-ban létesítette. Ennek az iskolának közvetlen jogutódja vagyunk, vagyis itt kezdődik iskolánk távolabbi története. Irattárunk őrzi évtizedekre visszamenően a fővárosi kereskedőiskolák iratait, anyakönyveit, osztálynaplóit. Ezeken sok helyütt található az iskola alapítási évét, 1886-ot feltüntető bélyegző.

1893-ig további hat kereskedőképző iskolát hoztak létre, ahol szakosított képzés folyt általános, műszaki, divatáru, fűszer, textil, drogista szakmákban. Egy régi kereskedőiskolai évkönyvben ez olvasható: "A kereskedőtanonc szakjához kell simulnia nemcsak az áruismeretnek, hanem a könyvelésnek, levelezésnek, számtannak és földrajznak is." A tanoncok a tanítás előtt vagy után dolgoztak: "a boltokban tartoztak a nap további részét munkában tölteni"

A 18. század utolsó három évtizedében viharos gyorsasággal világvárossá fejlődő Budapest égető gondjai között szerepelt az iskolahiány. Bárczy István, aki 1906-ban lett a főváros főpolgármestere, a helyzet enyhítésére 1909-ben hároméves kislakás- és iskolaépítkezési programot kezdeményezett. Így épült 1910-1912 között számos lakóház mellett 55 iskola is, közöttük 1912-ben a Százados út és a Szörény utca sarkán álló, eredetileg elemi iskolának szánt épület.

Az épület tervezését Gyalus László építészre (1865-1941), az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola tanárára bízták.

Gyalus László már Schulek Frigyes mellett töltött "tanoncévei" során is elsősorban műemlékek restaurálásával foglalkozott - részt vett például a Mátyás templom helyreállításában. Később is főleg ezen a téren tette ismertté a nevét. Ő építette újjá a jáki templomot, a pozsonyi ferencrendi templomot és ugyanott a klarisszák templomát. Mint az iskolánkról készült (újságból vett) egykorú felvétel tanúsítja, akkor is megállta a helyét, ha új épület tervezésére kapott megbízást. Bár nem emelkedett kora legnagyobb magyar építészei közé, mértéktartó izéléssel tudta alkalmazni a korszak túlzásokra csábító szecessziós formakincsét.

A két tornyot két címer tette ékesebbé, mely Spalt János szobrászművész alkotása volt. A belső terét a Toldit illusztráló - Nagy Sándor festette freskók díszítették.


Az épület 1911-ben 24 tanteremmel, 2 tornateremmel, 5 szertárral, tanári és igazgatói irodával, 5 szolgálati lakással, külön óvodahelyiséggel, továbbá a manzard részben 4 foglalkozási teremmel került megnyitásra. Az 1911-ben megnyílt elemi iskola kényelme azonban nem sokáig tartott,mert még ez év novemberében beköltözött az épületbe az Aréna úti polgári iskola nyolc osztálya. 1912-ben az addig közösen igazgatott, fiú-és leányosztályokból álló polgári iskola különvált, s így már három iskola osztozott az épületen. A három iskola ebben a kényszerű összezártságban érte meg a második világháborút.

1944/45 telén, Budapest ostroma során az épület súlyos károkat szenvedett. Elsősorban felső két szintje rongálódott meg. A manzard teljesen használhatatlanná vált. A háború után a helyreállítás azonnal megkezdődött. A helyreállítással párhuzamosan nekiláttak a polgári iskolák megszüntetésének, a három intézmény átszervezésének egységes, közös igazgatású általános iskolává.

A kereskedőtanonc képző iskolák szinte változatlan szervezettel 1945-ig működtek.1948-ban Központi Kereskedő Iskolák néven egyesítették a budapesti fiú-és leánytanonc iskolákat, majd átmeneti fellendülés után 1950-ben lényegében megszünt a kereskedelmi képzés Budapesten. A tanulóképzés hiánya azonban igen hamar megmutatkozott. Pótlására 1953-ban megkezdődtek az előkészületek. Az oktatás 1954 februárjában indult meg újra a Bel-és Külkereskedelmi Minisztérium közvetlen irányításával és felügyeletével a VIII. Erdélyi u.8.sz. alatt. Az iskola igazgatója Nagy Sándor Dénes lett, aki 1970. márciusáig vezette a nevében többször is változó iskolát. 1954-ben kivált iskolánkból a vendéglátó ipari képzés, az élelmiszerkereskedelmi tanulók oktatása - megnőtt létszámuk miatt - 1955/56-os tanévvel külön iskolában indult meg.

1955. szeptember 1-től iskolánk - Budapest Főváros Tanács Kereskedelmi Tanulóiskolája néven - átköltözött a jelenlegi épületének III. IV. emeletére, Budapest VIII. Szörény u 2-4 szám alá. Ettől az időponttól számíthatjuk iskolánk közelebbi történelmét. A budapesti kereskedelmi szakképzés fejlődését már semmi sem tudta megállítani, pedig súlyos megpróbáltatások érték az iskolát 1956-ban.

1956. novemberének első napjaiban az épület újból találatot kapott. Az épület tetőtere leégett, a lángok martaléka lett a IV. emeleten lévő valamennyi tanterem és a szertárak bútorzata, felszerelése, valamint az irattári anyag jelentős része. A képzés az V. Alkotmány u. 9-11. sz., a II. Jurányi u. 3. és a VIII. Vas u. 9-11. sz. alatti technikumok épületében folyt tovább. A helyreállítás 1958 áprilisáig tartott. Ennek során az épület jellegét meghatározó két gyönyörű tornyot nem építették újjá, s az eredeti manzard és tetőszerkezet helyébe ekkor került a jelenlegi lapos tetős negyedik emelet. A létszám jelentős megnövekedése miatt a kirakatrendező tagozat már nem költözött vissza.

Az 1963/64-es tanévben Kereskedelmi Szakközépiskola nyílt iskolánkban. A tanulók a kozmetika- vegyi- illatszer, vagy a rádió-, villamossági-, műszaki cikk eladó szakképesítés mellett középiskolai érettségi bizonyítványt szerezhettek. Ez a képzés az 1967/68-as tanévben megszűnt, ettől a tanévtől kezdve beindították az emeltszintű szakmunkásképzést, megkezdődött a gyakorlati oktatás korszerűsítése, a függetlenített szakoktatói testület kialakítása.

1967-ben vette fel iskolánk Szász Ferenc - iskolánk régi tanulójának - nevét, s 1989-ig viselte az alábbi nevet: Szász Ferenc Iparcikk Kereskedelmi Szakmunkásképző Iskola

Az 1979/80-as tanévben megszűnt az általános iskolai oktatás az épületben, azóta iskolánk a kizárólagos használó. Sajnos, tanulóink még ezekben az években is más iskolák kihelyezett tagozatain tanultak. A Szörény utcai épületet teljes egészében az 1980/81-es tanévben vehette birtokba az iskola, mivel a még benne működő általános iskola elnéptelenedett. Nagy Sándor Dénes utóda 1970-től Dr. Győriványi Sándor lett, aki 1987-ben történt nyugdíjba vonulásáig vezette iskolánkat.

1987. és 2002. között iskolánk igazgatója Dr. Wagner László volt. Vezetése alatt, 1989-ben szakközépiskolai osztályok indultak,ekkor vette fel iskolánk új nevét: Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző

1994-ben elnyertük a Világbank támogatását, a PHARE program keretében új típusú világbanki osztályokat indítottunk. Először 1999-ben vehették át tanulóink a technikusi oklevelet.

Az 1998/99-es tanévtől a NAT bevezetésével a szakmunkásképzés is megújult. Az első két évben a tanulók alapképzésben részesültek, majd utána a 2 éves szakmai képzés következett. A szakmunkás vizsga letétele után a diákok kultúrcikk kereskedő, ruházati kereskedő vagy vas-műszaki kereskedő oklevelet kaptak.

A végzett szakmunkások a 2000/2001-es tanévtől nappali képzés keretében érettségizhetnek iskolánkban. A nappali képzésű felnőttoktatás 3 éves.

2001-től iskolánk új neve: Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola, mely a 2002/2003-as tanévtől Bodosi József igazgatásával működik.

Magyarországon 2003-ban kezdődött el a szakiskolai modernizáció. A tartalmi megújulás célja az volt, hogy csökkenjen a szakiskolában a lemorzsolódók és osztályismétlők száma, valamint növekedjen a szakmai képzés presztízse. A fejlesztési célok között kiemelt területként szerepelt a szakiskolák tárgyi feltételei színvonalának emelése, valamint a hátrányos helyzetű tanulókról való gondoskodás.

Iskolánk felismerte a program időszerűségét, s 2006-ban 2 osztály beindításával csatlakozott a Szakiskolai Fejlesztési Programhoz (SZFP II.).

Intézményünkben a 9-10. évfolyamon a közismereti oktatás mellett szakmai alapozás és gyakorlati oktatás is folyik. A közismereti oktatásunk célja, hogy tanulóink alapismereteinek hiányát pótoljuk. A szakmai alapozás valamint a gyakorlati oktatás során arra törekszünk, hogy olyan - a munkaerőpiac igényeinek megfelelő - kompetenciákat fejlesszünk ki, amely a szakképzés megalapozásához, valamint a munkába álláshoz egyaránt szükségesek.

Beindult iskolánkban a reintegrációs program is a 2008/2009-es tanévben. A Szakiskola Fejlesztési Program meghatározó eleme a hátrányos helyzetűek reintegrációja. A szakmai előkészítő (felzárkóztató) oktatás célja a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek megszerzése. Az évfolyamban olyan tanulók végzik tanulmányaikat akik nem fejezték be általános iskolai tanulmányaikat, ill. sikertelenül teljesítették a 9. vagy a 10. évfolyamot. Itt a pedagógiai munka szervezése nem tantárgyi, hanem modulrendszerben történik. A képzés alapja az alapkompetenciák (kommunikáció, problémamegoldás, szabálykövetés, szociális kompetencia) fejlesztése, valamint a pályaorientáció irányítása és erősítése. A képzés során a kompetencia lista szervesen igazodik a szakképző évfolyam moduláris követelményeihez. A képzés gyakorlatorientált. A pályaorientációs szakasz végén, a szakmacsoportos választást megelőzően a tanulókat tanácsadással segítjük egyéni portfóliójuk alapján.

A 2008/2009-es tanévtől a Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ tagintézménye lettünk. Az alapozó képzés iskolánkban folyik, a szakmai képzés a BETISZK központi képzőhelyén történik.
Névadó:
Szász Ferenc (1913-1944)

Névadónk Budapesten, 1913. február 14-én született. Sok gyermekes, szegény család legkisebb gyermeke volt.

Fiatalemberként úgy határozott, hogy kereskedelmi pályán tanul tovább, mert szeretett volna kitörni a szegénységből. A Fischer Simon féle bécsi utcai Textilkereskedésben tanonckodott.

Mint végzett textilkereskedő a cég képviseletében üzletkötőként dolgozott, rendszeresen látogatva a különböző textilboltokat. Sokirányú ismeretséget kötött, sokat tanult munkája során. Tudta, a felemelkedés záloga a művelődés. A kor megkívánta a kereskedelmi dolgozóktól a nagyobb műveltséget.

Társaival együtt, nem csak a kereskedelmi munka minőségi emelésén, magasabb színvonalú végzésén munkálkodott, hanem a munkafeltételek javításáért is sokat tett (pl. az akkor még nem kötelező hétvégi munkapihenőért, a munkabér emelésért).

Feleségével, Ács Annával is a kereskedelmi szakmában ismerték meg egymást.

Sajnos Szász Ferenc életét a háború kettétörte. Fiatalon, életének 31. évében 1944-ben, hadifogságban halt meg. Özvegyével, Szász Ferencnével, 1977-ben bekövetkezett haláláig tartotta iskolánk a kapcsolatot.