Elérhetőség: Szent László u. 8-12.
Tel.:+36-74-315-177, Fax.:+36-74-316-463
OM száma: 200914
Történet: Bezerédj István 1796. október 28-án született Szerdahelyen.
Apja alszolgabíró, anyja felsőbüki Nagy Erzsébet.Nagyanyja és egyben keresztanyja Gindly Zsófia, akinek öröksége révén megyénkbe került.

1804
Az otthoni elemi tanulónapok után a soproni katolikus főgimnázium tanulója lett, ahol a napóleoni háborúk miatt egy év késéssel, de osztályának legjobb tanulójaként végzett.

Tanulmányait a pozsonyi jogakadémián folytatta. Megismerkedett Széchenyi Istvánnal, aki barátja lett. Híres jogászok oltották bele az emberiség jogi eszméjét, de megismerkedett a felvilágosodás francia szellemiségével is.

1815
Kiváló eredménnyel fejezte be a jogakadémiát, Veszprém megyében lett joggyakornok, s ide kötötte kezdődő szerelme Bezerédj Amáliával.

1818-ben
nagyanyja birtokára, Tolna megyébe került, ahol a megyegyűlésen becsületbeli aljegyző lett.
Átvette a hidjai birtok igazgatását.

1821. június 25-én
egybekelt Bezerédj Amáliával, Bezerédj György leányával.
Baráti társaságuk Tolna megye akkori reform-nemességének színe-java, köztük Csapó Dániel, az első magyar nemzetgazda, a Sztankovánszky, Gindly, Augusz családok férfiai, a kor meghatározó helyi egyéniségei.

1825
Bezerédj, Csapó és Augusz megalakították a hazafias ellenzék néven ismert csoportot.

1827
A hazafias ellenzék és az ókonzervatívak összecsapásából az előbbi kerül ki győztesen. Csapó Dániel alispán, Bezerédj főjegyző lesz a megyében.

1830
Csapó Dániel mellett a megye országgyűlési követének választják.

1832-1836
Az új országgyűlésen Tolna egyik követeként lelkesen harcolt többek között az örökváltságért, az igazságügy reformjáért, a magyar nyelv ügyéért, Magyarország politikai önállóságáért, s az országgyűlés egyik vezéregyéniségévé vált.
Barátja lett felsőbüki Nagy Pál és Deák Ferenc.

Szabad idejében Benthom angol társadalomtudós műveit tanulmányozta, kinek szabadelvűsége nagy hatást gyakorolt rá.

1838
Elméleti elgondolásainak egy részét a gyakorlatba ültette át.
Megkezdte Szedres község telepítését, és szerződést kötött a medinai jobbágyokkal kilencedük megváltásáról.

1839
A haladó /kubinszki/ és a maradi /pecsovics/ pártküzdelmei zajlottak a megyében.
Bezerédj számos gúnyvers céltáblája lett, de ezek egyike később a nép ajkán visszájára fordult, és szabadságharcos legendává nemesült.

1839-40
Ismét Tolna megye követe lett az országgyűlésen.
Szerződést kötött - az országban elsőként - a kakasdi jobbágyaival az örökváltságról.

1842
A Magyar Gazdában napvilágot látott A puszták népesítése című tanulmánya, melyben összegezte gazdasági elképzeléseit, messze meghaladva korát.

1843-44
Az országgyűlésen harcolt a közteherviselésért és a halálbüntetés eltörléséért.
Meghírdetette a Kossuth Lajos által kiteljesített Védegyleti mozgalmat Tolna megyében.

1844. december 16
önként adózónak jelentette ki magát a megyegyűlésen, elsőként a két magyar hazában.

Iskolákat és templomokat alapított Szedresen, és élelemmel, gyógyszerrel segítette az ott élőket.
Az Ellenzéki Nyilatkozat elkészültében és az ellenzéki erők összefogásában döntő szerepe volt.

1848. március 25.
A megyegyűlés Szekszárdon népgyűléssé alakult, ahol a haladó erőket Bezerédj képviselte, és kiegyezve a konzervatívokkal a forradalom ügyéhez csatlakoztak.
Bezerédj Istvánt Tolna vármegye népképviselőjévé választották.

1849
A felelős magyar kormányt Debrecenbe, később Világosra is elkísérte, mindvégig a békés megegyezés híve volt.
November 8-án bebörtönözték a budai Újépületbe, majd szabadon bocsátották.

1850
A hadbíróság halálra ítélte, majd többek közbenjárására kegyelmet kapott. Hidjára száműzték, és kémekkel figyeltették.

Birtokán a gazdálkodásba fojtotta energiáját, fellendítette a selyemhernyó-tenyésztést.

1856. március 6.
Hasznos és tevékeny életének 60. évében halt meg Hidján.