Elérhetőség:
Levelezési cím: Petőfi u. 5. Történet: Apponyi Rudolf gróf és Benkendorff Anna grófnő házasságából születet Sándor 1844. január 19-én Párizsban. Apja diplomáciai pályán tevékenykedett Párizsban, Londonban és Szentpéterváron. Apponyi Sándor külföldön végezte tanulmányait magánúton. Az ifjú gróf már középiskolás korában hódolt a könyvgyűjtő szenvedélyének. A középiskola elvégzése után a müncheni egyetemen jogot tanult. Az egyetem elvégzése után apja és nagyapja nyomdokain haladva, ő is a diplomáciai pályát választotta. Követségi attasé 1863-1866 között. Majd apja oldalán követségi titkár Párizsban.



Diplomáciai tevékenysége széles lehetőséget adott, hogy könyvgyűjtő szenvedélyét magasabb szinten folytathassa. Édesapjának váratlanul bekövetkezett halála (1876. május 31.) után úgy döntött, hogy abbahagyja a diplomáciai tevékenységét. Édesanyjával visszavonult a családi birtokra, Lengyelre. Itt az apjától örökölt birtokot átszervezte, egy jól jövedelmező uradalmat hozott létre. 1878. április 27-én lépett házasságra Eszterházy Alexandra grófnővel, császári és királyi palotahölggyel.


Átépített lengyeli kastélyában szenvedélyesen foglalkozott történelemmel, bibliográfiával és régészettel. Felesége támogatta tudományos tevékenységét. A prehisztorikus lengyeli földvár is felkeltette figyelmét. Az ásatások irányításával Wosinsky Mórt bízta meg. 1882-1888-ig 26 kat.hold erdőt termeltetett ki, hogy az ásatások folyamán feltárulhasson a „letűnt világok életének ezernyi arcú hírmondója” melyet „lengyeli kultúra” néven ismert meg a világ. A feltárt leletekből a lengyeli kastélyában alakította ki Tolna megye első múzeumát. Ezt a gyűjteményét 1895-ben felajánlotta a Szekszárdon létesítendő múzeum számára.



Apponyi Sándor jelentős szerepet töltött be a magyar tudományos életben. A Magyar Tudományos Akadémia már 1888-ban az igazgató tanács tagjává választotta. Tagja volt a Nemzeti Múzeum Tanácsának is, valamint díszelnökévé választotta a Magyar Bibliophil Társaság. 1904-ben a királyi főkamarási címet kapta meg. Rendkívüli érdemeit királyi kitüntetés koronázta meg. 1907-ben megkapta Ausztriának és Spanyolországnak legmagasabb rendjelét, az Aranygyapjas rendet. Lengyeli kastélyában őrzött könyvritkaságait először az 1882-ben megrendezett Országos Magyar Iparművészeti Múzeum által rendezett kiállításon ismerhette meg a nagyközönség.


Könyvtárának leíró lajstromát 1900-1902-ben 2 kötetben tette közzé. A nagy értékű gyűjteményt 1924. szeptember 15-én a Magyar Nemzeti Múzeumnak, illetve az Országos Széchényi Könyvtárnak adományozta. Klébersberg Kunó ezt az ajándékozást a nemzet hálájaként 1925 áprilisában törvénybe iktatta. A törvénycikket 1925. április 2. napján hirdették ki. Apponyi Sándor a lengyeli uradalmáról, kastélyáról, annak berendezéséről 1925. január 12-én végrendelkezett. 1925. április 18-án halt meg, a lengyeli családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Kastélyában 1946-ban létesített mezőgazdasági középiskola 1991. szeptember 1-jén vette föl a nevét.