Elérhetőség: Cím: Ernuszt Kelemen utca 1. Pf: 68

E-mail: hermanisk@freemail.huEz az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javasriptet
Web: www.herman-szhely.sulinet.hu
Történet: Olad és az Ernuszt-kastély története:
A Vasi-dombság aprófalvainak utolsó láncszeme Olad, amit bár Szombathely bekebelezett 1950-ben "IX. kerület" néven, a köztudatban azonban megmaradt a régi elnevezése.
Olad nagyon régi település, ezt tanúsítják az itt előkerült kőkori leletek. A rómaiak a rohonci és bozsoki patakok vizét Oladon át vezették Savaria házaihoz. E területen számos római használati tárgyat találtak.
Olad nevét feltehetően az O-lad nemzetségtől kapta. A 13. századból az "Olod", valamint "Olud" elnevezések ismertek.
Zsigmond király 1421-ben Kocsi Pálnak adományozta Oladot Si, Sije birtokrészekkel együtt.
A 16. századi iratokban is fellelhető Olad: elzálogosított nemesi telekkel kapcsolatban említik nevét.
1739-1808 között a Skerlecz családhoz tartozott az oladi birtok, amit 1822-ben Széchényi Ferenc vásárolt meg. Az akkori leírás két házról tudósít. A Széchenyi család jószágigazgatója, Ernuszt József az egyik földszintes házra emeletet építtetett. Halála után, 1857-ben fia, Ernuszt Kelemen vette át az oladi és séi birtok irányítását. Az itt található "urasági lak" 1870-ben leégett, helyére Ernuszt Kelemen barokk stílusban kocsialáhajtós, középrizalitos, 3+3+3 tengelyes kastélyt építtetett, amit róla neveztek el Ernuszt-kastélynak.
Ernuszt Kelemen nevét viseli Olad "fő" utcája is.

(A kastélyt birtokló Szirmay és Ernuszt családról külön cikk olvasható!)

A kezdetektől 1963-ig:
Iskolánk történeti előzményei a 20. század elejére nyúlnak vissza.
Az 1926-ban alapított Magyar Királyi Téli Gazdasági Iskola azon fiatalok számára biztosított képzést, akik ősztől tavaszig családjuk gazdasági munkáiban vettek részt.
A II. világháború ideje alatt az intézmény óvóhelyként, kórházként, végül német fogolytáborként működött.
Az 1945-ös földreform során az iskolának át kellett adnia fűteleki tangazdaságát Perenye lakóinak, amiért kárpótlásul kisajátíthatta az oladi Szirmay-birtokot a hozzá tartozó gazdasági épületekkel.
Az iskola újjászervezése dr. Gaál Jenő megbízott igazgató nevéhez fűződik.
A Téli Gazdasági Iskola fejlődése során egymást követő átszervezések, névváltozások váltották egymást. A Mezőgazdasági Szakiskola, majd Mezőgazdasági Technikum néven működő intézmény igazgatói tisztét Polnisch Árpád, Gábos Mária, majd 1951-től Hajós Vilmos, 1952-től Hausz Mihály, 1954-től Kovássy Gyula töltötte be.
Az elméleti oktatás székhelye az Úttörő utca 10-12. szám alatti épület, a tangazdaság központja pedig az oladi kastély lett, utóbbinak fő profiljává 1962-es megszűnéséig az állattenyésztés vált.
1955-ben a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépészeti Technikum Szombathelyre történő áthelyezésével a Mezőgazdasági Technikum tanulói létszáma jelentősen megnövekedett.
1960-tól a képzés időtartama 3 évről 4 évre emelkedett.
Az 1961/62-es tanévtől a Körmendi Mezőgazdasági Technikum kihelyezett tagozataként működött a Szombathely-Oladi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola.

1963-1977 - az önállóság időszaka:
1963. I. 1-én az oladi iskola Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola néven kezdte meg - jogi és igazgatási értelemben véve - önálló működését, igazgatójának Öhm Lászlót, helyettesének Lukács Zoltánt nevezték ki.
Az oktatás két formában valósult meg: az általános iskolát végzett fiatalok számára nappali tagozatos oktatást adott szakmunkás bizonyítvány megszerzése érdekében, illetve biztosította a mezőgazdaságban dolgozó felnőttek továbbképzését.
Az oktatás helyszíne az Ernuszt-Szirmay-kastély volt, melynek tanügyi és diákotthoni funkciója is volt (3 tantermet, valamint kollégiumi szobákat alakítottak ki).
A változatos képzést mutatta, hogy zöldségtermesztő-hajtató, szarvasmarha-tenyésztő, gyümölcstermesztő, dísznövénytermesztő és kertépítő, baromfitenyésztő, állattenyésztő, vadász-vadtenyésztő, dísznövénykertész szakokon is tanulhattak a diákok.
Az oktatás turnusos rendszerben folyt: folyamatos elméleti oktatás után gyakorlati képzés az állami támogatásban részesülő szerződtető gazdaságokban.
1965. IX. 24-én avatták fel a tanügyi épületet, így a tantermek száma 4+1 lett, a kollégium továbbra is a kastély épületében volt (az externátusi elhelyezés is szokásos volt).
A tanulói létszám ekkorra megkétszereződött, a tantestület létszáma pedig 12 főre emelkedett.
1969. évi VI. törvény előírta, hogy a szakmunkásképző iskolák létrehozása állami feladat, az iskolák gyakorlati képzés céljából pedig tanműhelyeket tarthatnak fenn, a képzési idő 3 éves lett. Ebben az évben kialakították a gyakorlókertet öntözési lehetőséggel, bővítették a gépparkot és létesítettek gépszínt.
1973. XI. 5-én átadták a kollégium épületét, vele együtt az ebédlőt és a konyhát; a tantermek száma ekkor már 13 volt.
1975-re megépült a növényház, salakos futópályát alakítottak ki, bővítették az öntözővíz-hálózatot, a kastély szociális helyiségeit pedig korszerűsítették.

1977-1990 - a Hevesi-korszak:
1977. II. 4-én a Vas Megyei Tanács megszüntette az iskola önállóságát és a Hevesi Ákos Élelmiszeripari, Földmérési, Mezőgazdasági Gépészeti Szakközépiskola és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézethez csatolta. Az intézet igazgatósága és gazdasági hivatala az Úttörő utca 10-12. sz. alatt működött. Az iskolák tantestületét összevonták, igazgatónak Kovássy Gyulát, Oladon (Hevesi II.) igazgatóhelyettesnek Sipos Imrénét nevezték ki. Mindkét iskolarészben működött könyvtár és az oktató-nevelő munkát kertészeti, géptan-műszaki, fizika, kémia, biológia, vadász-vadtenyésztő kabinetek szolgálták. Ekkor iskolánkban a mezőgazdasági gépész (a Hevesi I-ből kihelyezve), szakmunkás szinten pedig vadász-vadtenyésztő és dísznövénykertész szakmák oktatása folyt. A kollégista lányokat az Úttörő utcai, fiúkat Oladon, a kastélyban és az új kollégiumban helyezték el.
1977. X. 10-én történt a gépműhely avatása, és ekkor történt meg az utak korszerűsítése is.
1978-től elkezdődött a dísznövénykertész szakma szakközépiskolai szintű képzése.
1979-80-ban elkészült az acélszerkezetes gépszín, beindult a gépjárművezető képzés. 1980-ban növényvédőszer-raktárt alakítottak ki.
1981-ben megszűnt a gépésztechnikus képzés.
1981-82-ben felépült a futóvad- és agyaggalamblövő pálya, mely a vadászképzést, de a lövészsportot is segítette.
1987-ben kezdődött meg a vadász-vadtenyésztő szakma szakközépiskolai képzése.
1988-ban elindult a dísznövénykertész-technikus képzés és iskolánk megrendezte az I. Virágkötészeti Versenyt.
1989. IX-ben az iskolához csatolták a volt oladi általános iskola épületét 6 tanteremmel, mely a vadászképzés számára biztosított helyet. A 1989/90-es tanévben indult útjára az 5 éves kertésztechnikus képzés.

1990-2005 - a rendszerváltás óta:
1990. I. 1-től ismét önállóvá vált iskolánk, igazgatóvá Sipos Imrénét nevezték ki, az 1991/1992-es tanévtől pedig felvettük Herman Ottó nevét. Ekkor építettünk ki testvérkapcsolatokat szlovákiai (Malinovo, Karva), angliai (Maidenhead in Berkshire) testvériskolákkal és németországi (Bad Zwischenahn) üzemekkel.
1992-re befejeződött azt Ernuszt-Szirmay-kastély felújítása, 4 hektárral bővült gyakorlókertünk, bevezettük a gázt és korszerűsítettük konyhánkat. 1993-ban elkészült a tornacsarnokunk; új öltözőket, kertész-szaktantermeket, laboratóriumot avattunk; beindítottuk a környezetvédelmi-technikus tanulók képzését.
1994-ben az eddigi külső helyszínek után a tornacsarnokunkban zajlott a Fiatal Virágkötők Országos Versenye, amely - szlovák, szlovén és osztrák csapatok részvételével - nemzetközivé szélesedett.
1995-ben nyugdíjba vonult Sipos Imréné igazgató, a megválasztott új igazgató Beer László lett. Együttműködési megállapodást kötöttünk a Soproni Egyetemmel, amelynek révén a környezetvédelmi mérnök-tanár hallgatók gyakorló iskolájává váltunk.
1996-ban bekapcsolódtunk a városi környezetvédelmi vizsgálatok elvégzésébe (zajterhelés-mérés, ásott kutak talajvízminőségének megállapítása). 1997-ben elindítottuk a környezetvédelmi szakelőadói képzést.
1998-ban a NAT (Nemzeti Alaptanterv) szerint működő szakmunkás- és technikusosztályokat indítottunk el.
1999-ben megszerveztük az első ECDL-tanfolyamot.
2000-2002-ben kiépítettük a partnerközpontú működés rendszerét (a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. számú modelljét).
2003-ra elkészült a kollégiumi tetőtér beépítése (ide került a leánykollégium), új tantermeket alakítottunk ki a tanügyi épületben, a vadászrészleg átköltözött a kisiskolából, a tantestület és a Gazdasági Hivatal pedig birtokba vette a felújított kastélyépületet.
2004/2005-ös tanévben megalkottuk, illetve módosítottuk az iskola alapdokumentumait: a Pedagógiai Programot, a Szervezeti és Működési Szabályzatot, az Intézményi Minőségirányítási Programot és a Házirendet.