Elérhetőség:
Iskola u. 4.
OM azonosító: 037198
Tel.: 88 560 630
Fax: 88 560 730
Történet: Az iskola 1949-ben alakult 17-es számú Ipari Gimnázium Vegyipari Tagozat néven. Az új intézmény jogelődje Állami Nőipariskola volt, a Szeglethy utcában, a mai Padányi iskola épületében. A vegyipari képzéshez ez azonban szűkösnek bizonyult, így 1950-ben a diákok a tanévet már egy új épületben kezdhették el az Iskola utcában, az Angolkisasszonyok egykori rendházában. Az iskola neve is megváltozott 6-os számú Vegyipari Technikumra. Ekkortól lett a „Vegyi” a város egyik népszerű és idővel patinás iskolája. A képzés ekkor általános és szervetlen kémiai volt. Az oktatást ebben az időben 4 tanár mellett számos óraadó végezte. 1955-ben már annyian a jelentkeztek, hogy az iskola felvételi vizsgát tartott. Az egyre több tanuló miatt 1956-ban már kevés volt a meglévő laborhely, ezért az iskola további laborokat építését kezdte meg. A laborszárny 1958-ra készült el.

Az ipari igények miatt 1958-ban elindult a színesfémipari (később alumíniumiparira átkeresztelt) képzés is. A 60-as évek a Vegyi fénykora, a technikumba 6-7-szeres a túljelentkezés, és az egész országból özönlöttek a tanulók. Ennek következtében 1968-ra az iskola túlnépesedett a tanulók 70-75% kollégista volt, az épületben lévő kollégium kicsivé vált ennyi diáknak. Hosszas tervezés és építkezés után az új, modern kollégiumot 1969-ben adták át. A felszabadult helyekre újabb osztálytermeket lehetett kialakítani, ekkor került a mai helyére a tanári, és lett a díszteremből könyvtár. Lényegében ekkor alakult ki az épület mai belső szerkezete.

1969-től felmenő rendszerben a technikum szakközépiskolává alakult át, a végzett diákok a technikusi oklevél helyett érettségit tettek, ami jelentősen csökkentette az intézmény presztízsét. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy csökkent a vegyészképzésbe beiskolázott tanulók száma, míg az alumíniumiparisoké nőtt. Tovább rontotta vegyészek helyzetét, hogy 1978-tól szakmunkáscélúvá tették a vegyész oktatást vegyianyag-gyártó és vegyészanalitikus osztályokat indítva, a szakmunkás-bizonyítvány még kevésbé vonzotta a jelentkezőket. 1985-ben vissza is tértek a vegyésztechnikus-képzésre.

1981-ben indult el a híradástechnikai tagozat. Ez sok tanulót vonzott az iskolába, ezért a helyhiány miatt a híradástechnika részére új szárnyat építettek. 1983-ban érkezett meg az első négy számítógép az iskolába, ezután az iskola önként fölvállalva számítógéptermet hozott létre, s heti egy órában minden tanulónak órarend szerint lehetőséget is biztosított a gépek használatára.

A rendszerváltás és a szocialista nagyipar csődje nehéz helyzetbe hozat az intézményt, váltani kellett, mert az eddig oktatott szakok elavulttá váltak. A Világbank által meghirdetett program jelentett kitörési lehetőséget. 1992-ben az alumíniumipari képzést a fémipari váltja fel, majd ez egy év múlva átalakul gépész tagozattá. 1993-ban a híradástechnikából létrejött az informatika tagozat. A vegyész szak megmaradt, csak a tananyaga alakult át, s végül 1995-ben indult a legfiatalabb világbanki képzés a környezetvédelmi szak. Ezekkel az átalakulásokkal párhuzamosan bővült az iskola profilja is, 1992-ben, mivel jelentősen nőtt az érdeklődés iránta gimnáziumi osztályok is indultak, ezzel lett az iskola neve Ipari Szakközépiskola és Gimnázium lesz. 1998-tól kisebb-nagyobb megszakításokkal kézilabdás osztályok is indultak, ezzel iskolánk a veszprémi kézilabda-utánpótlás egyik bázisává vált. 2006-tól a vegyész és gépész osztályokban kompetenciaalapú oktatás folyik.

Különösen büszkék vagyunk tanulmányi versenyeken elért eredményeinkre, arra, hogy a középiskolai sporteredmények szerinti rangsorban minden évben az első 15-ben vagyunk. Több mint 42 ezer kötetes az iskolai könyvtárunk. De a legfontosabb, hogy a diákok szeretnek idejárni.