Elérhetőség: Március 15. tér 9
Telefon:89-313-881
Fax:89-324-501
Email:
ref.gimn@refg-papa.sulinet.hu
Történet: A mohácsi vész utáni esztendőkben a Dunántúlon gyorsan terjedő reformáció 1531-ben hívta életre a Pápai Református Kollégiumot. A környék földbirtokosa a protestantizmust támogató Török Bálint volt, aki később Debrecen reformálásában is vezető szerepet kapott. A pápai egyház első jelentős prédikátorát, a még lutheránus Sztárai Mihályt a nyomdájáról országszerte ismert Huszár Gál követte, akinek idejére (1560-1578) már a kálvinizmus is megerősödött. Ennek eredményeképpen 1585-re a kollégium már kéttagozatos főiskolaként működött, amelyben gimnáziumi és teológiai oktatás folyt. 1797-ig a pápai református egyház, azután pedig a Dunántúli Református Egyházkerület fenntartásában működött, amelynek a debreceni és sárospataki kollégiumokkal való egyenrangúságát 1804-ben mondta ki az egyetemes egyház. A 17. század végi ellenreformációt, a gyászévtized megpróbáltatásait követő esztendőkben Séllyei István püspöksége és Kocsi Csergő Bálint professzorsága alatt több mint fél évszázadon át viszontagságos körülmények között élt a kollégium. 1752-ben a pápai egyház elveszítette szabad vallásgyakorlatát, és a városból kiűzött híres főiskola a közelben lévő Adásztevelen csak algimnáziumként működhetett tovább II. József türelmi rendeletéig. Az 1781-es törvényt azonban csak két esztendő múlva érvényesítették, ezért a kollégium csak 1783-ban térhetett vissza Pápára, amely aztán 1790-től, Mándi Márton István rektorságának idején újra fellendülésnek indult. Mivel a kollégium legelső épületét, amelynek alapjait a Fő tér melletti Ruszek köz rejti, erre az időre elvesztette, új otthont építettek a Szent László utcában, ez a mai Leányinternátus magja, amelyet többnyire Ókollégium néven ismernek. Az 1841/42-es tanévben e falak között tanult nemzeti kultúránk három kiválósága: Petőfi Sándor költő, Jókai Mór író s Orlai Petrich Soma festőművész. Az iskola törvényeit először 1585-ben rögzítették írásban. Azóta ugyan változtak, korszerűsödtek a törvények, de alapvető eszmeiségük: a krisztusi erkölcs, s az emberi személyiség tisztelete mindvégig fennmaradt. Az iskola a más vallásúak iránt is mindig türelmes volt, a szegénysorsú diákokat alapítványokkal, ösztöndíjakkal karolta fel. A 17. századtól rendszeressé vált a külföldön tanulás. Az idők folyamán több száz pápai diák folytathatott tanulmányokat (elsőrenden teológusok) németországi, hollandiai, svájci, ausztriai, angliai, skóciai és franciaországi egyetemeken. Az iskola fegyelmi rendjének tisztelete mellett kiépült a diákönkormányzat, amely jelentősen hozzájárult az egészséges, harmonikus szellemhez. Az iskola alkotó jellegére utalt a "Szabadon tenyészik" gondolat, s mindenkori célját híven fejezte ki a Jókai választotta jelmondat: �Istennek, hazának, tudománynak�. A főiskolai Képzőtársaságot 1841-ben alapította a diákság. Az első tanárelnök a polihisztor Tarczy Lajos professzor volt. 1841-től 1952-ig a legjobb alkotásokat (verset, prózát, értekezést) a diák-szerzők saját kezükkel írhatták be az érdemkönyvbe. A 110 esztendő alatt fényes alkotó névsort teremtett Petőfi Sándortól Csoóri Sándorig. Rajtuk kívül -csak tallózva a kitűnő szerzők között- Jókai Mór, Orlai Petrich Soma, Kerkapoly Károly (jogtudós, miniszter), Kozma Andor (költő), Thaly Kálmán (kuruckor-kutató), Marczali Henrik (történész), Eötvös Károly (író, politikus), Vikár Béla (a Kalevala fordítója), Ballagi Mór (nyelvtudós), Lőrincze Lajos és Balázs János nyelvészek írásait, verseit olvashatjuk az érdemkönyvekben. A Kollégiumban 1832-től tanítottak jogot. 1861-től 1884-ig külön Jogakadémia is működött. 1876-tól 1890-ig Tanítóképezde is volt a Kollégiumban. Már a modern időkre utalóan 1939-ben kereskedelmi középiskolát is létesítettek. 1902-től 1945-ig a Dunántúli Református Egyházkerületnek középfokú nőnevelő-intézete (a NÁTUS) is volt Pápán, amely a Széchenyi téri, 1857-ben épült Új Kollégiumban talált helyet (ma Március 15. tér 13-14.), mert a Főiskola 1895-ben a gimnázium mai épületébe költözött. A Nőnevelőnek három tagozata volt: polgári iskola, líceum és tanítóképző. 1945-től a nagy Kollégium részévé lettek, amelynek akkor már hat tagozata volt: teológia, gimnázium, kereskedelmi, polgári, líceum és tanítóképző. Az iskolák államosításakor, 1948-ban csak a Teológia és a Gimnázium maradt meg egyházunk kezén. A nőnevelőt és a kereskedelmit államosították. 1951-ben a Teológiai Akadémiát is megszüntették, s 1952-ben -az állammal kötött egyezmény ellenére- a gimnázium is állami tulajdonba került. Csupán kerületünk tudományos gyűjteményei maradhattak meg egyházunk tulajdonában összezsúfolva a Jókai utcai szárny földszintjén. Az utóbbi években a Gyűjtemény modern könyv- és folyóiratolvasóval, kutatószobával, nagyszámú kiadvánnyal és korszerű számítógépes nyilvántartással gazdagodott. A nagymúltú skólában európai hírű professzorok tanítottak. A 17. században a már említett Séllyei István és Kocsi Csergő Bálint. A 18-19. században a kantiánus Mándi Márton István, a főiskola újjászervezője. A 19. században: Tóth Ferenc püspök, egyháztörténész, muzeológus, Tarczy Lajos hegeliánus filozófus, természettudós, akadémikus, Bocsor István polihisztor, történész, nyelvész, jogász, Váli Ferenc, a neveléstan tudósa, Kerkapoly Károly jogtudós, filozófus, s Antal Gábor és Antal Géza püspökök. A 20. század nagy tanáregyéniségei közül külön is kiemeljük: Thury Etele egyháztörténészt, Fejes Zsigmond matematikus-fizikust, Rab István klasszika-filológust, Hencze Béla irodalomtörténészt, Trócsányi Dezső filozófust, Pongrácz József teológust, könyvtárost, Szathmáry Lajos iskolaszervezőt, A. Tóth Sándor festőművészt, bábművészt és Lőrincze Lajos nyelvészt. A Képzőtársaság bemutatásakor már említett jeles diákokhoz soroljuk még: Kákicsi Kiss Géza lelkészt, szociológiai írót, Nagy László költőt, Csomasz Tóth Kálmán zenetudóst, Tatay Sándor írót, Somogyi József szobrászművészt, Imre Samu nyelvészt és Rab Zsuzsa költőt, műfordítót. Ez az európai kitekintésű gimnázium 39 éven át hallgatásra kényszerült. De az Úristen kegyelméből, s az Ő elhívottjainak áldozatos munkája révén 1991. szeptember 1-én újra megnyithatta kapuit. Itt volt a magyarországi református középiskolák országos tanévnyitója Antall József miniszterelnök ünnepi beszédével. Az újjáalapító igazgató, Bujáky Miklós és utódja dr. Kálmán Attila vezetésével helyreállították, berendezték az üresen, elhanyagolt állapotban visszakapott főépületet és konviktust, 60-60 személyes új épülettel bővítették a leány-, illetve a fiúinternátust és 18 tanárlakást építettek. 1998 őszén a leányinternátus újabb 40 fős épülettel gyarapodott, a gimnázium hatévfolyamosra bővült, és hosszú szünet után ismét megkezdte működését a Pápai Református Teológiai Akadémia, amely 2001 őszétől a felújítás alatt álló Nátusba költözött.