Elérhetőség: Fő utca 4.

GYMSM
Magyarország
9200
Történet: 1. Magyaróvár főterén egy ódon, bolthajtásos, alig néhány szobás nemesi házban telepedett meg három piarista szerzetes, hogy a helyi polgárok torzonborz üstökű fiait a jámborság és a tudományok (nehezen elsajátítható) ismeretére próbálja okítani. A gondolat és az anyagi fedezet Zsidanits István Moson vármegyei főadószedőtől származott, aki végrendeletébe foglalta, hogy „a Kegyes Tanítórend papjainak adassék az óvári saját tulajdonú polgárház”. Jólelkű felesége, Schubert Mária Anna, aki tizenöt gyermek édesanyja, férje végrendeletéhez híven kérte a győri püspököt, aki maga is piarista szerzetes volt, hogy megnyíljon a kisgimnázium (a mai értelemben vett általános iskolai felső tagozat).

1739 őszén a három piarista szerzetes száz kisdiákkal, két osztályban megkezdte a tanítást: latin nyelvet és vallástant, számtant, földrajzot, históriát és poétikát, no meg az állat- és növényvilág szépségeit. A tanítás minden nap szentmisével kezdődött, fél hétkor, majd 2-3 tanóra következett, és már 10 órakor hazamehettek a diákok, egy kiadós ebédre. A délutáni tanítás és lecketanulás fél kettőtől négy óráig tartott. S nehogy megártson a sok magolás, a héten minden csütörtök is szünnap volt. A kisgimnázium ifjúsága évenként a város közönsége előtt is beszámolt tudásának gyarapodásáról: oktató célzatú jeleneteket adtak elő, hogy előadói készségükről ezzel is számot adjanak. Persze voltak kiemelkedő alkalmak is: a városon átutazó királynőt, Mária Teréziát nemegyszer iskoladrámával köszöntik, nagy ujjongások közepette. A kor híres igazgatója, hitszónoka Kren Péter . Ő alakított ki egy kicsi teremből egy kápolnát is. De hiába. II. József császár 1789-ben bezáratta az iskolát, a többi szerzetesi iskolával egyetemben.

2. A tanulni akaró ifjak kénytelenek voltak a szomszéd megyék középiskoláiban elhelyezkedni. A város polgárai csak most kezdték fölfogni, mennyit vesztettek. S tíz év elteltével, 1799-ben újból visszahívják a piaristákat. Nem bánják meg. A következő évtizedek lesznek az iskola első virágkora. Hatosztályos nagygimnáziummá bővülnek, az iskolaudvar mellett szép kertet létesítenek, méhesük van, s még a mezőgazdasági akadémia vezetését is rájuk akarják bízni (1815-ben). A kápolnát megújíttatja Grosser János, későbbi tartományfőnök, s megfestetik a rendalapító oltárképét. Sok évtizedes küzdelmek után, a nemzeti eszme erősödésével a gimnázium tannyelve 1845-től a magyar nyelv lett.

A szabadságharc már egy magyar szellemű gimnáziumot talált itt. A városban toborzó körutat tartó Kossuth Lajost Burián Boldizsár házfőnök köszönti. „Én ezen szerzetnek mindenkor tisztelője voltam - válaszolta Kossuth -, s eránta különös hálával lekötelezve érzem magamat. Talán nem is tudják az urak, hogy én is nevendékük voltam (Sátoraljaújhelyt), hogy tudományomat, s hazafiúi érzésemet Önök…csepegtették belém .” A harcok alatt az iskolaépületet mind a magyar, mind az osztrák hadvezetőség kórházi célokra vette igénybe. A megcsappant diákság a tanárok szobáiban gyűlt össze az órák meghallgatására. A bukás után a császári kormány 1850-ben bezáratja a „rebellis” gimnáziumot.

3. De csak négy évre. A város polgársága a felfüggesztés tényét tudomásul vette, belenyugodni azonban nem tudott. A Rend főnöke látva a város és megye lakóinak állhatatosságát, 1854 szeptemberében igazgatót és egy tanárt helyezett Óvárra oly meghagyással, hogy a gimnázium első osztályát még abban az esetben is nyissák meg, ha arra csak négy-öt tanuló jelentkeznék. Október 1-jén 24 tanuló részvételével a tanítás meg is kezdődött, magyar és német nyelven. A szorgos tanévek tanárok és diákok közt is sok tehetséget kiérlelnek. Peck József piarista természetbúvárt; a régész és történetíró, múzeumalapító Ivánfi Ede piarista tanárt. Rappensberger Vilmos botanikus, gimnáziumi igazgató városi képviselő is lesz, amellett Európát beutazva több kötetben útirajzokat ad közre. A diákok közül kiemelkednek Szále János későbbi festő, Flesch Károly hegedűművész, Haberlandt Gottlieb botanikus, Hankóczy Jenő feltaláló, Hóman Ottó klasszika-filológus, egyetemi tanár, és így tovább.

1910-től 8 osztályos főgimnáziummá kezdik átszervezni az iskolát. A bevonulások és az első világháború viszontagságai csak átmenetileg csökkentették a tanulólétszámot, de az így is mindvégig 200 fölött maradt. Az anyagi nehézségek mégis súlyosak. Néhány év alatt azonban kilábalnak a mélységből, s igen jelentős lesz az Önképzőkör, de a Wesselényi Sportkör is, valamint a cserkészmozgalom. Az Óvárra költöző főhercegi család gyerekei gyakran átjártak a 20-as években játszani a rendház kertjébe. Talán a legmeghatározóbb egyéniség a tantestületben Todorán József ekkortájt, aki 1917-től 1958-ig aktív tanár volt itt (történelem-földrajz). 1924 és 38 közt reálgimnáziummá alakul át az iskola profilja. 1928-tól Mátrai János („John bácsi”) az igazgató. S a 30-as években a reálgimnáziumnak ismét értékes törzsgárdája alakul ki, világi és szerzetes tanárokból: Szűts Ferenc helytörténész, Tomor Gyula magyartanár, Kovács József Imre testnevelő, vívó, Láng Rezső vadászíró (Fekete István barátja), magyar-latin szakos tanár, Zwickl Pál nyelvész, Cséfalvay Pál, Bozi Ferenc igazgató, Nagy József (matematika-fizika). Schmidt Mihály már a 2. világháború alatt volt neves, tetterős igazgató. Szorgalmazta a zenekultúrát, s a gimnázium ének- és zenekara sokszor adott hangversenyt a város polgárainak. De a diákok közül is sokan kiemelkedőek lesznek: Nusser István, állatorvos, Thoma Andor, a vértesszőlősi előember egyik feltárója, Soós Tibor zongorista, Neugebauer György Széchenyi-díjas vegyészmérnök, Lang György gépészmérnök, a Kolping-mozgalom magyarországi elnöke, Szalay Ferenc festő, Kőgl Lénárt lelkész, a jásdi kegyhely újjáépítője, Takáts Béla óvári és mosoni lelkipásztor, Geiszbühl Mátyás pápai káplán (mint sopronkőhidai börtönlelkész Bajcsy-Zsilinszky Endre és Mindszenty József hercegprímás lelki gondozója), Zsdánszky Kálmán atomfizikus, Timaffy László, a Szigetköz néprajzkutatója, Hárs Ernő költő, Kovács K. Zoltán, a Szabad Európa Rádió újságírója. Az iskola második virágkora.

Az 1945/46-os tanév nagy reményekkel indult. A tanulók száma 485 volt, az iskola eddigi történetében a legmagasabb. Ekkortól koedukált az iskola (a korábbi években lányok csak magántanulók lehettek). Ebben a tanévben nyílt meg a rendházban a Piarista Diákotthon, a Szigetköz tanulni vágyó fiataljai részére, 38 fővel. A következő tanévben az általános iskola alsó tagozata is megkezdi működését. A volt főhercegi kastélyban pedig a szegény sorsú tehetséges fiatalok számára megalakul a Gróf Széchenyi István Népi Kollégium, ahol iskolánk tanulói közül is 15-en szállást kapnak. 1948 nyarán az országgyűlés elfogadta az egyházi iskolák és kollégiumok államosításának törvénycikkét, s az ekkor már 585 fős piarista iskola kénytelen volt bezárni kapuit.

4. A piarista iskola helyén állami gimnázium működött, majd 1967-től általános iskola. 1989-ben a mosoni plébánián összejövő keresztény szülőkben, pedagógusokban s Németh László mosoni plébánosban felmerült a gondolat keresztény osztály ill. iskola alapítására. A Városi Tanács utolsó leheletével egyhangúlag igent mondott. 1990. szeptember elsején Keresztény Általános Iskola indult dr. Thiesz Józsefné igazgatásával, a régi piarista iskola egyik folyosóján. Négy tanéven át működött így a Győri Egyházmegye fennhatósága alatt. 1994. július elsejével a tantestület kérésére a Piarista Tanítórend lett a fenntartó, s igazgatónak Pályi Gábor piarista atyát küldte. Ekkor már működött egy gimnáziumi osztály is, felfelé fejlődő rendszerben. A korábbi évtizedekben tornaszobának használt kápolna megújult. 2001 nyarától újjáéledt a régi Piarista Rendház is. 2002 júliusától Farkas István piarista atya vette át az intézmény igazgatását. 2004 júliusában Urbán József tartományfőnök Sárközi Sándor piarista atyát bízta meg az iskola vezetésével, majd 2006 augusztusától ismét Farkas István vette át az intézmény vezetését.