Elérhetőség: Dózsa György út 3.
Tel.: 06/76 481-583
Történet:Katona József 1791-ben született Kecskeméten, és 1830-ban halt meg, szintén ott. A legnagyobb magyar drámaíró. Apja kecskeméti takácsmester volt. Gimnáziumi tanulmánya után, 1809-ben beiratkozott a pesti egyetem jogi karára, s itt került kapcsolatba a Pesten mûködõ magyar színtársulattal. A színház iránti szenvedélyét csak fokozta Déryné iránti szerelme; kisebb szerepekben (Békési József álnéven) maga is fellépett mint mûkedvelõ színész, s írói tollával is segítette a színjátszó társulat munkáját. Elõbb idegen, fõleg német darabokat fordított és lovagregényeket dramatizál, majd eredeti történelmi drámákat írt. Figyelemre méltó közülük Ziska huszitavezérrõl írt (1813) kétszeres darabja. amely már a forradalom problémáival is foglalkozik. Jeruzsálem pusztulása címû drámájában (1814) elõfordult a német lovagdrámák külsõséges bonyodalmasságától, és mind nagyobb gondot fordított a történelmi, társadalmi küzdelmek ábrázolására és a szereplõk jellemzésére. Egyetlen vígjátékában (A rózsa vagyis a tapasztalatlanság légy a pókok között, 1814) Dérynében való csalódásának adott hangot. E mûvei nem kerültek elõadásra, részben a cenzúra miatt, részben mert a magyar színház a német városi tanács ellenszenve és a pártfogolás hiánya miatt nem tudta tovább fenntartani magát, és 1815-ben elhagyta a fõvárost. - 1814-ben Erdélyi Múzeum címû folyóiratban pályázat jelent meg a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor elõadandó történeti drámára. E pályázatra írta Katona József fõ mûvét, a Bánk Bánt. A bíráló bizottság 1817-ben, az eredmény kihirdetésekor a mûvet meg sem említette. Katona József idõközben megszerezte az ügyvédi oklevelet; egy ideig a királyi táblánál írnokoskodott, majd önálló ügyvédi gyakorlatot folytatott. Bárány Boldizsár írótársának bírálata (Bánk Bán rostája) nyomán alaposan átdolgozta mûvét, s a Pesten mûködõ székesfehérvári színészekkel szerette volna elõadatni, de a cenzúra z elõadást nem engedélyezte; csak kinyomtatásához járult hozzá. 1820-ban jelent meg. Ugyanebben az évben hazatért szülõvárosába, Kecskemétre; alügyész, majd 1826-ban fõügyész lett. Irodalommal csak mellékesen foglalkozott. Kecskeméten halt meg. Színházi tapasztalatait és saját pályájának kudarcát összegzi Mi az oka, hogy Magyarországon a játékszíni költõmesterség lábra nem tud kapni? címû, a Tudományos Gyûjtemény 1821. évfolyamában megjelent bátor hangú értekezésében. A Bánk bán sikere Katona József halála után kezdõdött, elsõ ízben 1933-ban Kassán került színre Udvarhelyi Miklós jutalomjátékaként, a pesti Nemzeti Színház 1839-ben mutatta be.

szoborA Bánk bán máig legkiválóbb tragédiánk. Cselekménye II. Endre király korában játszódik. A király külföldi hadakozása idején az idegen származású és idegenekre támaszkodó Gertrúd királyné a magyar nemesség kiváltságaival és a nép súlyos helyzetével nem törõdve kormányozza az országot. Az elégedetlen fõurak Petur bán vezetésével összeesküvést terveznek ellene, de Bánk ellenzi tervüket. Ottó, a királyné öccse fondorlatos módon elcsábítja Bánk feleségét, Melindát. Erre Bánk egyrészt rajta esett családi sérelem miatt másrészt Tiborcnak, az éhezõ parasztnak panaszától indíttatva maga hajtja végre, amit ellenzett: õ öli meg a királynõt. Mikor megtudja, hogy Gertrúdot mindenki ártatlannak tartja öccse bûnében, másrészt hogy Melindát Gertrúd haláláért bosszúból megölték, összeomlik. A királyné és Bánk konfliktusában a zsarnok és az egész nemzet, a kizsákmányolók és kizsákmányoltak ellentéte, az erkölcstelen idegen udvar és nejét féltõ szerelmes magyar összeütközése egyesül. A mû korszerûsége nyilvánvaló: a merániak a Ferenc korabeli abszolutizmusra, Tiborc a kései feudalizmus jobbágynyomorára emlékeztetnek. Tiborc alakjának és mondanivalójának megformálása forradalmi tett volt, a jobbágyság kizsákmányoltságát és nyomorát Katona József színmûve elõtt senki sem leplezte le ilyen õszintén és megrendítõen a magyar irodalomban. Többi alakjai is társadalmi típusok, akiket mesteri lélekrajzzal ábrázol. A konfliktusokat nagy mûvészettel fejleszti a tragikus katasztrófáig, az udvari morál és pártütés útvesztõjébe keveredõ Bánk és családja összeomlásáig.