Tekintse meg látnivaló ajánlónkat Somogyvár településen múzeum kategóriában.
Szent László királynak köszönhetjük, hogy az általa alapított (1091) - romjaiban is lenyűgöző - bencés apátság fénykorában a francia - magyar kultúra páratlan ötvözete lehetett. A király a franciaországi Saint-Gilles-i apátság szerzeteseit hívta ide.
Somogyváron a középkor jelentős kultikus és kulturális központja alakult ki, s az 1220-as évektől már a vármegye okiratainak első letéteményese is volt. A környék lakói szőlőműves hospesek, akik virágzó gazdálkodást valósítottak meg. A városiak a településen keresztülvezető hadiutat használva élénk kereskedelmet folytattak, az itteni bor Fehérvárra, Budára és Szegedre is eljutott. Az összeköttetést segítette a "nemzetközi" zarándokforgalom, emellett az apátság bencés szerzeteseinek közvetlen kapcsolata a Földközi-tenger melléki Saint-Gilles-i apátsággal.
A magyar és az európai szellem találkozásának köszönhetően ötszáz éven át Somogyvár az országrész szellemi - közigazgatási központja volt. A levert Koppány vezér ma élő utódai büszkék arra, hogy a szülőfalujuk egykor - nemes egyszerűséggel mondva - Somogyország közepének számított. A Szent István és Szent László korából örökölt országos politika Somogyvárt - mai fogalmaink szerint fél országrészt irányító - megyeközponttá tette. Méltán lett a feltárt rom - Pusztaszer és Mohács után - nemzetünk harmadik történelmi emlékhelye.
1972-ben kezdték meg az apátság régészeti feltárását. A munkák közel két évtizedig tartottak. Az alapítás 900. évfordulóján, 1991-ben nyitották meg a romokat a látogatók előtt. 1983-tól történelmi emlékhely.
1989 óta a település minden évben megrendezi a bazilikát alapító Szent Lászlóhoz kapcsolódó Kupavári Napok rendezvénysorozatot, melyen püspöki misét tartanak, majd színes programok várják az érdeklődőket.