Simontornyai Vár Simontornya - Simontornya vár
Tekintse meg látnivaló ajánlónkat Simontornya településen vár és várrom kategóriában.
A Sió árterületének ingoványai között, a mocsaras síkság és a dél felől felnyúló dombok találkozásánál a XIII. század 70-es éveiben keletkezett a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb erőssége, a Simontornyai vár. Nevét a Döröcske nemzetiségbeli Salamon fia Simon alországbíró után kapta, aki az első várat építette ezen a helyen. Ez a vár a mai várudvar körül négyszögben húzódó falakkal volt körülvéve, s a keleti oldal mentén a ma is álló palotából és az ehhez északkeleten csatlakozó toronyból állott. Az egykori torony: a névadó Simon-tornya ma már nem létezik, csupán a pincében láthatók közel 2 méter vastag alapfalai.
Első írásbeli említése 1324-ből származik, abban az oklevélben, amellyel I. Károly Hench budai várnagynak adományozza.A XIV. sz. második felében a Laczkfi család tulajdonába kerül. Lackfi István erdélyi vajda és leszármazottai fél évszázadon át birtokolják és tovább építik, alakítják a várat. Utánuk a Kanizsaiak szerzik meg, akikkel 1424-ben Ozorai Pipo elcseréli a sárvári várért és ezen felül 1500 forintért. Néhány évvel később Ozorai Pipo halála után a Garai család vásárolja meg és az övék marad 1482-ig. Ebben az időben történik a vár további bővítése, ami Farkas László budai bíró nevéhez fűződik.Ekkor épült a vár külső védőöve, amely szabálytalan gyűrű alakban vette körül a korai vár négyszög alaprajzú épületét, pártázatos gyilokfolyosóval koronázott, támpilléres falakkal. A vár körül húzódó külső körítőfalak maradványai bár nagyon lepusztult állapotban, de ma is láthatók. A Garai család kihalta után a vár egy időre a királyi családra száll s Mátyás halála után az özvegy Beatrix királyné birtoka lesz egészen 1500 -ig, amikor Beatrix elhagyja Magyarországot.
Ekkor került a vár Gergellaki Buzlay Mózes tulajdonába, aki Ulászló udvarában királyi főajtónálló és művelt diplomata s a középkori várból az itáliai renaissence ízlést követő, előkelő főúri székhelyet alakít. A Buzlay-féle átépítéssel éri el a vár fénykorát. A fennmaradt építészeti részletek tanúsága szerint az építkezést a budai királyi építkezések mestereivel végezteti 1508-ban. A középkori falakat a déli oldalon áttörik és itt építik fel alapjaitól a kaputorony, öregtorony és lépcsőház új tömbjét. Az ehhez csatlakozóan megmaradó régi palotaszárnyat átalakítják, még egy emeletet húznak rá és udvari oldalán teljes hosszában végigfutó oszlopos, árkádos loggiát emelnek eléje. Az északi szárnyon várkápolna épül, még a későgótika szerkezeteivel és formáival, melynek megtalált részletei a siklósi várkápolnával mutatnak rokonságot. Az egész épületet rendkívül finom renaissance faragványokkal ékes ajtók, kandallók, címerek stb, díszítették, amelyek a
Jagelló-kori renaissance építészet legmagasabb színvonaláról tanúskodnak.
|
