Vár Gyula - Gyula vár

Szeretnél ott lenni az eseményen? Szállást keresel? Akkor kattints ide Írta: Szabó Dániel Dátum: Esemény helyszíne:

A gyulai uradalmat Károly Róbert király alapította. 1387-ben Zsigmond király az uradalmat Losonczy László erdélyi vajdának adja. A vár helyén valószínűleg már ő is épített valamilyen erősséget.
Az uradalmat 1403-ban Maróti János, macsói bán kapja meg, a vár kiépítését olasz mesterekkel ő kezdi el. 1435 után fia, László folytatja az építkezést. Maróti László halála után a gyulai uradalom a várral együtt visszaszáll a koronára.
1476-tól Mátyás király birtoka, ő teszi a várat - így Gyulát - Békés megye székhelyévé. 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak adja, aki feleségével, Frangepán Beatrixszel gyakran lakott Gyulán. Corvin János halála után, 1504-ben felesége és leánya lett az örökös.
Frangepán Beatrix 1509-ben feleségül ment Brandenburgi Györgyhöz, aki felesége halála után a birtokot és a várat is örökölte. A királlyal rokonságban lévő Brandenburgi Györgytől-, a kettős királyság alatt. a Zápolya János pártján álló - Czibak Imre seregei elfoglalták. A várat körülzárták, és így a kiéhezett várőrség kénytelen volt azt feladni. Az 1529-es ostrom után Czibak 1534-ig bírta a várat. Utána Patóczy család tulajdona lesz.
A vár Patóczy Ferenc özvegyétől 1552-ben Ferdinánd kezére került. A törökök már 1553-ban kísérletet tettek a vár elfoglalására. 1553-54-ben Aldin Ferenc építőmester dolgozik a várban.
Gyula elfoglalására újabb sikertelen török kísérlet 1556-ban volt. Bornemissza Benedek várkapitány 1559-ben folytatja a vár korszerűsítését. 1560-tól Kerecsényi László tölti be a főkapitányi tisztet, aki a szigetvári várátépítését is végezte.
Itt Gyulán is építi, bővíti, erősíti a várat. Paulo Mirandola 1561-62-ben tervezi és vezeti az építési munkát. János Zsigmond megpróbálta egyezség útján megszerezni a várat, de Kerecsényi elzárkózott a tárgyalásoktól. Pertáf basa 40.000 emberrel vette ostroma alá a várat és 1566-ban elfoglalta. A törökök jelentős átépítést a váron nem végeztek. Gyula a török uralom alól 1694-ben szabadult fel, a kiéheztetett törökök ostrom nélkül adják meg magukat. 1699-ben itt tartja az újjászerveződő Békés vármegye az első közgyűlését. Amikor az aradi vár felépül, Gyula stratégiai jelentősége megszűnik.
A Rákóczi-szabadságharc alatt, 1705-ben, Károlyi Sándor tábornok serege nem tudja elfoglalni. A rác és német katonaságot a szatmári béke után vonják ki a várból. 1723-ban Harruckern János György veszi birtokba és néhány helyiséget helyrehozat megyei közgyűlések, pénztár és levéltár részére, továbbá cselédlakásokat, börtönt, sör- és pálinkafőzdét alakít ki benne.
A szentandrási felkelők 1735-ben sikertelenül megostromolják. Almásy Dénes a cselédséget kiköltözteti belőle és kijavíttatja 1905-ben. A gyulai vár a Fehér-Körös ágai által körülvett szigetszerű enyhe magaslaton épült, és a szabályos alaprajzú, belsőtornyos várak típusához tartozik.
A 15. században épül fel a közel téglalap alaprajzú belsővár körítő fala, a délkeleti falszakasz középrészén a négyzet alaprajzú kaputorony és a nyugati sarokban lévő, "lakórész".