Elérhetősége:
Keleti Károly u. 37.
Telefonszámok:
Porta: 1/316 3663
Titkárság: 1/212 2995
Gazdasági iroda: 1/316 8685
Fax: 1/ 212 2995
E-mail cím: titkar@budai-rfg.sulinet.hu

Története:
Kezdetek

1687. március 19-én Széchényi György, az esztergomi főegyházmegye érseke három budai iskola alapító oklevelét írta alá Pozsonyban. Az „Academicus et Universitatiss Collegium” (Főiskola és Egyetemi Gimnázium), a „Collegium Alumnorum Clericolium” (Papnevelő Szeminárium), valamint a „Convictus” (világi ifjak nevelőintézete) alapító dokumentumát.

alapítólevél
Az alapítólevél fordítása

Széchényi György célul tűzte ki, hogy Magyarországon a 150 éves török uralom után újjászülessen a keresztény műveltség. Az érsek a Jézus Társaságot bízta meg az iskolák létesítésével, 200 ezer forintot bocsátva rendelkezésükre.
A jezsuiták budai gimnáziuma 1687. decemberében, Szent Miklós püspök ünnepén nyitotta meg kapuit a Nagyboldogasszony-templom szomszédságában álló volt török Medressze épületében. A körülmények nem voltak túl kedvezőek, mivel az épületnek a rendházat és a gimnáziumot is be kellett fogadnia. Ennek ellenére a gimnáziumban már 1698-ban teljessé vált az oktatás.
1747-ben, P. Kunics Ferenc rektorsága idéjén szűnt meg a helyhiány, a Főiskola és a Gimnázium önálló épületének átadásával. Ez a mai Szentháromság tér 6. számú ház helyén állt, melyet 1901-ben bontottak le.
1748 és 1760 között élte virágkorát a gimnázium, 1757-ben 788 fős létszám-maximummal.


Oktatás a jezsuiták által működtetett gimnáziumban
Az átmenet évei

1773-ban XIV. Kelemen pápa feloszlatta a Jezsuita Társaságot és az elkövetkező években az iskola nevét többször is megváltoztatták. Először a Főgimnázium, majd a Királyi Főgimnázium nevet vette fel. Mária Terézia 1777-ben kelt Ratio Educationis rendeletét követően az iskola a Királyi Egyetemi Főgimnázium nevet kapta.
A nagy költözések időszaka (1784-1832)

1805-ben a Királyi Egyetemi Főgimnázium a Budavári Palotából néhány hónapra előbb a Szentháromság-tér északi, majd 1809-ben a Hess András tér 4. szám alá költözött, ahol az Egyetemi Nyomdával osztotta meg épületét. E falak közt tanult Szalay László, Eötvös József és Semmelweis Ignác is.
Az 1806-ban kiadott II. Ratio Educationis gimnáziumokra vonatkozó tannügyi fejezetének megírása az iskola akkori igazgatójához, Szerdahelyi György nevéhez fűződött. Legfontosabb intézkedése volt, hogy a grammatikai osztályok számának növelésével ismét hatosztályosra növekedhettek a gimnáziumok. Az oktatásban bevezették a német nyelvet, mint főtantárgyat és a tandíjfizetési kötelezettséget is.
Bár korábban, II. József uralkodása alatt (1780-90), tanügy-igazgatási szempontból leválasztották a gimnáziumot az Universitasról, az mégis Királyi Egyetemi Katolikus Gimnáziumként – 1851-ig az Egyetemi, majd Tanulmányi Alapba bevitt – Széchény vagyonból műkődött. Az 1814-ben, a Jezsuita Társaság helyreállítását követően a rend már nem kaphatta visssza a gimnáziumot, ám igazgatói 1832-ig a jezsuiták közül kerültek ki.