Weboldal készítés, Google optimalizálás, SEO
/

E-mail:

Jelszó:

PÉCHY MIHÁLY ÉPÍTŐIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA

(Debrecen) Csatlakozom

Az iskoláról

Elérhetőség: Varga u. 5.

Magyarország
Történet: Debrecennek - a technikumok országos jellegű létrehozásáig - csak egy ipari középiskolája volt, az 1908-ban létesített Fa- és Fémipari Szakiskola. Ennek az intézménynek a falain belül működött építőipari szaktanfolyam, a Téli Tagozat, mint országosan ismert képzési rendszer. Állami és társadalmi szervezetek támogatásával szervezték meg Debrecenben is. A 30-as évektől kezdve a téli hónapokban rendszeresen folyt négy féléven át egy-egy csoport oktatása.
A második világháború után 1945. november 2-án kezdődött újra a tanítás. A Fa- és Fémipari Szakiskola mérnöktanárai körében vetődik fel 1946 nyarán annak a gondolata, hogy Debrecenben is létesítsenek építőipari szakiskolát. Az új iskola megszervezésében jelentős szerepet kap Turcsányi Béla építészmérnök. Neki és társainak a munkája nyomán új, önálló intézmény jött létre, amely a későbbiek folyamán elfoglalta helyét Debrecen iskolahálózatában. Az Építőipari Tagozat célja - az anyaintézményhez és az ország többi iskolájához hasonlóan - az volt, hogy tanulóiban érdeklődést keltsen minden szakmai, emberi probléma iránt; a nemzeti művelődés szellemében megfelelő alapműveltséghez juttassa, felsőbb tanulmányokra alkalmassá tegye diákjait.
03
A tagozatokon végzetteknek lehetőségük volt arra, hogy képesítő, vagy érettségi vizsgát tegyenek. Tanulmányaikat ily módon az előbbi záróvizsga esetén „Építőipari műszaki középiskolát végzett technikus”-i cím megszerzésével, az utóbbi esetben pedig a Műegyetemen való továbbtanulás lehetőségének elnyerésével fejezték be. Az 1949/50-es tanévben - újabb átszervezés miatt - a műszaki középiskolákból ipari gimnáziumok lettek.
03
05
Így a mi iskolánk elődje a 25-ös számú Ipari Gimnázium Építőipari Tagozata elnevezést vette fel, s most már önálló épületben is nyert elhelyezést, a volt Gyakorló Gimnáziumban, a Simonyi út 12. szám alatt. De a Széchenyi utca 58. szám alatti épületből való kiválás már új korszakot nyitott intézményünkben, elnyerte teljes önállóságát.
Az ipari gimnázium csak egy évet ért meg, utána átalakult ipari technikummá, az 1949/50-es tanévtől kezdődően. Az iskolának egyre nagyobb mértékben kellett követnie az élet diktálta feltételek változásait, így jöttek létre a technikumok. A mi iskolánk az 1949/50-es tanévben kivált a 25-ös számú Ipari Gimnáziumból, átköltözött a Simonyi úti épületbe. Az intézmény csak 1950. október 21-ig maradt a számára kijelölt épületben. Ezt követően a Varga u. 5. szám alá, a régi Teréziánum épületébe költözött át. Ekkor vette fel iskolánk az 5-ös számú Magasépítőipari Technikum nevet.
06
02
Az 1956-os forradalom a mi iskolánk életét is megzavarta. A tantestület határozott magatartásával elérte azt, hogy összeütközésekre nem került sor. Még ezekben a nehéz napokban is helytálltak diákjaink a mohácsi árvízkárok utáni munkálatokban, valamint a városi Leánydiákotthon étkezdéje építésénél.
Az alapvető jelentőségű változások az 1962/63-as évben következtek be technikumunk történetében, amikor új, az építőgépész - országosan is egyedülálló - szak beindítására került sor. A felettes hatóságok úgy döntöttek, hogy az építőgépész szakképzés bázisvárosául Debrecent jelölik ki, ide összpontosítják a középfokú, felsőfokú technikumi (később főiskolai) oktatást. Ezért telepítették le Budapestről Debrecenbe a Nehézgépkezelőket Képző Iskolát. Itt építették ki a műszaki oktatás gyakorlóterét, s teremtették meg a hozzá szükséges feltételeket. Az indulás után a gépészeti tárgyak oktatásával megbízott mérnöktanárok egyben ellátták a leendő Felsőfokú Építőgépész Technikum szervezési feladatait, és ők irányították Debrecenben a kivitelezési munkákat is. Szaktanácsaik alapján kezdődött meg a középfokú műhelyoktatás a Mechwart András Gépipari Technikum tanműhelyében, majd a felsőfokú technikum megépítésével az ottani műhelyekben.
Az iskola gondot fordított a hagyományok ápolására is. 1975. december 15-én az igazgató javaslatára megalakult az a munkabizottság, amelyik kidolgozta az iskola mindmáig legmagasabb erkölcsi elismerésének, a Péchy Mihály Emlékplakettnek az alapszabályzatát. Az iskola technikai eszközeit folyamatosan fejlesztette, könyvtári állományát költségvetésen kívüli pénzekből is gyarapította. A könyvtár-olvasó végleges helyére került. Ennek hatékonyságát főállású iskolai könyvtáros felvételével sikerült új alapokra helyezni. Az 1976-os év az ifjúsági szervezet életében is változást hozott. Élénkebbé, elevenebbé vált szervezetünk, s ezt megalapozta - a KISZ-szervezet történetében először megtartott - önkormányzati nap, amely idővel a Péchy-nappá formálódott.
1975-ben bevezetésre került az építőgépészeknél a szakmunkás képzési célú szakközépiskolai oktatás. Nem volt hosszú életű, mert az 1981/82-es tanév végével meg is szűnt.
1981-ben új, kihelyezett tagozatot szerveztünk Budapesten, az Építőipari Gépesítő Vállalatnál. Ennek szakmai tanterveit a gépész munkaközösség és Mátyás Levente műhelyfőnök készítette el. Ez évben az építőipari OSZTV országos döntőjét iskolánkban tartották 16 iskola legjobb diákjainak a részvételével.
1986. szeptember elsején került átadásra, a régi teréziánumi szárny fölé épült épületrész, 3 tanteremmel együtt. Néhány év kellett, amíg az új tantermek feletti padlástérben megszületett az iskola tetőtéri klubja, ez Kiss József érdeme is.
Az 1990-es tanévben - nemcsak a rendszerváltás, hanem a kedvezőtlen tendenciák miatt is - megújulásra kényszerült az iskola. Leginkább az orosz szakos kollégákat érintette ez a változás, akik közül többen átképezték magukat valamelyik nyugati nyelvre. Az is jelentős változás volt, hogy 1990 szeptemberétől a számítástechnikát külön tantárgyként és csoportbontásban tanítjuk. Két idegen nyelvet tanítunk, a matematika és fizika tantárgyak tanítása csoportbontásban folyik.
1992 őszén - az iskolavezetőség egyetértése mellett - profilváltásra került sor. Az építőgépész-képzés szüneteltetését terveztük, és helyette megkezdtük az anyagmozgató gépész és a repülőgépész technikusképzést, az épületgépész technikusképzés meghagyása mellett. A város akkori viszonyai - a katonai repülőtér polgári célú hasznosítása - gyorsították ezt az elképzelést.
Az 1993/94-es tanévben a képzés megkezdődött, de nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A szerkezetváltás keretében a gimnáziumi oktatást is megindítottuk 1994. szeptember elsejétől.
Az 1980-as évektől minden iskola arra törekszik, hogy bevételeit növelje. Gazdasági vezetőnk - Honti József - gazdálkodását segítik azok a pénzek, amelyek az iskolai helyiségek bérbeadásából származnak. Helyt adunk olyan szervezeteknek is, amelyek jelenléte szakmai oktatásunk eredményeit javíthatja.
1994. január 27-én megalakul az iskolaszék, amelynek elnökévé Kováts Andrást, a Keletterv Kft. igazgatóját, titkárává Molnárné Zsótér Mária gépészmérnök tanárt választották.
1997. április 8-án csatlakoztunk az Internet-hálózat kialakításának programjához.
1998 nyarán a világbanki B komponenshez való csatlakozásra ad be pályázatot iskolánk, aminek 1998 szeptemberében nyertese lesz. Ez újabb 3 évre jelentős fejlesztést biztosít a tárgyi feltételekben. A képzés szerkezetében pedig az új elvárásokhoz történő csatlakozást biztosítja.