Cím: Hősök útja 40.

E-mail:bethlen@bethlen-gyomae.sulinet.hu

OM azonosító: 027986
Történet: Alapítása: 1922. augusztus 17.

Helye: Gyoma, Erzsébet-liget 3.

Célja, feladata: A földműves vagy mezőgazdasággal kapcsolatban lévő szülők gyermeki részére olyan gazdálkodási ismereteket adjon, melynek birtokában önálló mezőgazdasági munkavégzésre képessé válik a tanuló.

Anyagi alapjait a Földművelésügyi Minisztériumtól kapott 20 ezer forint, illetve a Gyoma községtől kapott 20 ezer forint, és 20 kh szántóföld képezte. Ezekre alapozva hamarosan felépült 3 tanterem, iroda, igazgatói lakás és a gazdasági épületegyüttes. (Tehén- és lóistálló, baromfiól, sertésól, magtár, kukoricagóré, szénapajta és mintaistálló trágya-telep, a gazdasági alkalmazottak lakása és a nevelő szolgálati lakása.

A szántóterület mellé 1,5 kh területű gyümölcsös és 1 kh zöldséges területet kapott. Mindezekben folytatott termelés mintagazdaságul szolgált a kis- és középbirtokosok részére is.

Az iskola állatállomány nem nagy de minősége országos hírűvé vált.

1922-re már megépült az új un. foglalkoztató terem a gyakorlókonyha a gazdaasszony képzés céljaira is, valamint új szertárhelyiségek.

Az iskola igazgatója 1922-46 között Pajor Gyula volt.

1974. évi visszaemlékezéseiben így ír az iskoláról: "A Gazdasági Népiskola minden munkáját- elméleti és gyakorlati - végeztem. Az iskola létesítésében én húztam az első barázdát, és mint olyannak az utolsót is! S nem is éreztem azt különösnek, hogy ébren és álmomban is magam előtt látom az udvar közepén a 20 éves hatalmas nyárfákat, az akácot, a jó közepes fejlődésűn gyümölcsöst, szőlőt. Magam előtt látom, Csárdás, Dolfi, Sári, Makra lovakat, Böske, Virág, Cifra teheneket. A tanya rendjét, amit a mindenkori segítségeinkkel, a tanszemélyzettel, a gazdasági alkalmazottakkal tudtunk olyanná tenni."

A szakmai tantárgyakat 3-5 szaktanár tanította. A nevelésben részt vett egy-egy hitoktató. Mint önálló népiskola valójába a régi ismétlő, majd később továbbképző népfőiskola szerepét töltötte be.

1941-től áttértek a mindennapos tanításra. A két éves időtartamú népfőiskola beilleszkedett az általános iskolai képzés VII-VIII évfolyamainak képzési rendszerébe. (Az iskolán három évfolyam végzett.)

A rendes un. iskolai (nappali) képzés mellett különböző tanfolyamok megtartásával is foglalkozott az iskola. Háziipari, kézimunka, szabás-varrás stb.

Az iskola munkarendjét állami rendelkezés szabta meg, az iskola fenntartója Gyoma község. A nevelők fizetését a Földművelésügyi Minisztérium folyósította. A két szerv közösen viselte a gyakorlati (begyakorló) munkához szükséges anyagok és eszközök beszerzésének költségeit.

Ez a képzési forma 1946. évben leállt. Az iskola átszervezésre került.

Először ezüstkalászos tanfolyamok majd állattenyésztő, gyapottermelő tanfolyamok indultak. A gépállomások megalakulásával különböző traktorvezetői képzés indult. (Kétütemű, négyütemű, majd négyütemű diesel traktorvezető-képzés.) Az iskola vezetője ekkor Buzás Gábor lett.

1953-54-ben közös igazgatású lett az iskola a dévaványai traktorvezető-képző iskolával. E kapcsolt intézet vezetője Setényi József volt.

1954 júliusában azzal az indokkal szűnt meg, hogy az iskola helyén Gyomai Járási Humán Kórházat alakítanak ki. (Ez különböző okok folytán meghiúsult.)

A mezőgazdasági szakképzés mindezek ellenére sem szűnt meg Gyomán. Az 1954-es leállításról is tovább folyt a Gyoma község vezetőinek küzdelme a mezőgazdasági szakképzés folytatásáért, az iskola újraindításáért. Keresték a kapcsolatot szinte mindenkivel. Az Orosházi Mezőgazdasági Technikum kihelyezett külső tagozatú osztályt indított Gyomán, majd Endrődön. A Gyomai Mezőgazdasági Gépállomás keretén belül traktoros képzés indult.

1962-ben a Gyomai Gimnázium keretén belül négy éves, érettségit is adó állattenyésztő szakmunkás célú szakközépiskolai képzés indult.

Célja az akkor széleskörűen terjedő politechnikai (főleg mezőgazdasági jellegű) szakmai képzés volt. Ennek keretében szarvasmarha-tenyésztő szakközépiskolai képzés indult egy osztályban. Jellemző a mezőgazdasági szakképzés utáni törekvésre, hogy oly nagy létszámú osztályt kellett indítani, hogy az érettségi képesítő vizsgákig 36 tanuló jutott el. E szakképzés vezetője a gimnázium keretében dr. Csókási Béla biológia szakos tanár, illetve dr. Gyökös Zoltánné mezőgazdasági mérnöktanár volt. A szakképzés szakmai, gyakorlati bázisát Körösi Állami Gazdaság és az akkor alakult Sárréti Tejüzem jelentette.