A férj kómába esik,
a felesége pedig minden
áldott nap a beteg
ágyánál ül.
Amikor a férfi végre
felébredt a kómából,
megérezte a felesége
közelségét, és könnyekkel
telt szemekkel
suttogni kezdett neki:
- Édesem, egyszerűen hihetetlen,
hogy mindig velem voltál,
jóban, rosszban is.
Ott voltál, amikor
teljesen leégtem
anyagilag,és támogattál.
Ott voltál, amikor az
üzletem csődbe ment.
Ott álltál az én pártomon,
amikor tartozásom volt.
Itt maradtál velem, amikor
elvesztettük a házunkat.
Itt voltál velem, csendben
az oldalamon, amikor az
egészségem romlani kezdett.
Tudod mire jöttem rá?
- Mire, drágám?
- kérdezi a nő kedvesen.
- Hogy te magad vagy
a balszerencse!