A holnap háza

Magyarországon is kialakult az EU-s szabályozással harmonizáló közel nulla energiafogyasztás követelménye. Jelenleg még felelős építész szakemberek közt is nagy a bizonytalanság az épület energetikai előírások sokrétű változásának alkalmazásában. Koncentrálva a külső falakra vonatkozó szabályokra a következő összefoglalást adjuk.
A közel nulla energiaigényű épületek követelménye általános esetben 2020. december 31-e utáni használatba vételhez van kötve, de a hatóságok használatára szánt, vagy tulajdonukban álló épület esetén már 2018. december 31-e utáni használatba vétel esetén is meg kell felelni. 2018. január 1-től minden épületnek meg kell felelnie épületenergetikai szempontból a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet 5. mellékletében foglalt követelményeknek, ezt hívjuk költségoptimalizált szintnek. A közel nulla követelményszint bevezetése majd ezután következik egy rövid átmeneti idő után. A jogszabály az alábbi „U” értékeket tartalmazza a külső falakra vonatkozóan az új építésű épületek esetére 2018-tól:

A költségoptimalizált követelményszint és a közel nulla követelményszint közötti átmenet egy logikai váltást is jelent a hazai épületenergetikai szabályozásban, de sok a hasonlóság is. A hasonlóság az, hogy általános esetben mind a költségoptimalizált, mind a közel nulla követelményszintnél ugyanazt a külső határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó követelményt kell betartani. Külső falaknál ez 0,24 W/m2 K. Hasonlóság továbbá, hogy mindkét követelmény szintnél a rendelet meghatározza számunkra a fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értékét a felület/térfogat arány függvényében. A közel nulla követelménynél az adott felület-térfogat arányhoz tartozó értékek szigorúbbak. Kivételt jelentenek azok az épületek, melyek fajlagos hőtároló tömegük szerint nehéznek minősülnek, ebben az esetben elegendő a költségoptimalizált követelményszint szerinti fajlagos hőveszteség tényező követelményértéket teljesíteni ahhoz, hogy az épület közel nulla energiaigényűnek minősüljön. Az összesített energetikai jellemző terén történik majd egy fontos változás a közel nulla energiafogyasztású épületek esetén.
Az eddigieknek megfelelően az épületek összesített energetikai jellemzőjének számértéke nem haladhatja meg az rendelet szerinti értéket. Különbség az érték meghatározásában van:
Költségoptimalizált követelményszint esetén az összesített energetikai jellemző számértéke a felület/térfogat aránytól függ, értéke számítandó!
Közel nulla követelményszint esetén (lakó- és szállás jellegű épületek esetén) egységesen 100 kWh/m2/év.
Következő eltérés, ami új elemként jelenik meg a közel nulla követelményszintél a felhasznált minimális megújuló energia részaránya. Általános szabály az, hogy az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló rendelet (176/2008.VI.30.Korm.rend.) írja elő számunkra, hogy közel nulla energiaigénynél jobb besorolás csak további feltételek teljesítése esetén adható csak:
„AA” vagy annál jobb besorolás
- a rendelet szerinti részletes módszerrel vagy dinamikus szimulációval alátámasztott módon adható. A dinamikus szimuláció esetén is a rendeletben meghatározott méretezési alapadatokkal egyenértékű adatokkal kell végezni a számítást
- csak olyan épületnek adható, ahol a hőtermelő időjárásfüggő szabályozása megoldott
- csak olyan épületnek adható, ahol a hűtési és fűtési
rendszer helyiségenkénti szabályozhatósága megoldott
Családi házak épületenergetikai besorolása:
A „7/2006. rendelet”-vel egy időben a 176/2008. tanusítói rendelet is változott. Az energetikai besorolásnál a viszonyítás alapja a közel nulla követelmény lett. A közel nulla követelmény nem függ az épület A/V arányától.

A Wienerberger, mint építőanyaggyártó lépést tart a követelmények változásával, és folyamatos termékfejlesztése eredményeként olyan termékeket szolgáltat, melyek alternatívát nyújtanak a azoknak az ügyfeleknek is, akik fokozottan energiatakarékos otthont szeretnének, és a monolit, vagyis egyrétegű falszerkezetet részesítik előnyben. A Wienerberger által 2015-ben megépített e4 közel nulla energiafogyasztású téglaház pedig megépült példaként igazolja, hogy az állításaink a gyakorlatban is megállják a helyüket!

Forrás: https://borzsatuzep.109.hu