Elérhetőség:
Attila u. 43.
Tel/fax: 375-7736
Email:
info@petofi-bp.sulinet.hu

Története:
Iskolánk rövid története


Iskolánkat 1892-ben alapították. A kezdeti évek nehézségei után Buda egyik leggyönyörűbb részén, a Várhegy és a Tabán közötti völgyben épült fel az iskola és 1900-tól ott áll a mai napig. A kezdetben háromemeletes épület a II. világháborúban elvesztette harmadik emeletét. Az épület mögött a királyi Vár, az iskola előtt a Horváth kert húzódik. Az iskola 1921-ig I.kerületi Állami Főgimnázium néven, 1921 és 1946 között Verbőczy István Gimnázium, 1946 óta Petőfi Sándor Gimnázium néven működik. Kezdetben fiúiskola, koedukált osztályokat 1963 óta indít. Jelenleg kb 470 tanulónk van.
Az iskola fennállása során több profilváltáson esett át és szinte minden alkalommal tudott maradandót nyújtani. Az 1924 és 1942 között reálgimnáziumként működtünk, a hetvenes években pedig az ország egyik legjobb fizikatagozata működött itt. A hatvanas és hetvenes években országos ismertségű zenei élet folyt az iskolában, saját kamarazenekarral és kórussal, saját építésű orgonával. A zeneterem 2003 márciusa óta a zenei együttes alapítójának és karnagyának, Abszinger Gyula tanár úrnak a nevét viseli. Csaknem két évtizeden át, 1972 és 1991 között Budapest legismertebb sportgimnáziuma voltunk.

A tagozatos rendszer országos elsorvadása ('80-as évek) és a sportosztályok megszűnése után az iskola markáns profil nélkül maradt. Ráadásul a kilencvenes években kaptak erőre az ún. szerkezetváltó iskolák (a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok) amelyek a korábbinál erősebb konkurrenciát jelentettek. Az iskola lassan találta meg új identitását. Pillanatnyilag legnépszerűbb az ún. speciális nyelvi előkészítő osztályunk. A változásokat felgyorsította, hogy 2004 nyarától fenntartónk a Fővárosi Önkormányzat lett. Reményeink szerint a Petőfi Sándor Gimnázium diákcenrtikus, versenyképes iskolaként szinesíti az oktatási palettát.

Hírességek

Az iskola sok hírességet bocsátott útjára, felsorolásuk elég reménytelen vállalkozás. Leghíresebb egykori növendékeink: Közéleti személyiségek: Göncz Árpád volt köztársasági elnök, Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Schmitt Pál olimpiai bajnok vívó, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, EU parlamenti képviselő, Bozóky András kultuszminiszter, Dobolyi Alexandra EU parlamenti képviselő, Kupa Mihály egykori pénzügyminiszter.
A tudományos élet résztvervői közül Sótonyi Péter, a SOTE rektora, Szelényi Iván szociológus, Litván György történész, Kornai János közgazdász. Művészek: Tandori Dezső író, Bárdos Lajos zeneszerző, Ferencsik János karmester, Sebestyén János csembalóművész és rádiós személyiség, Benkő László rockzenész, Máté Péter énekes, Csonka András, Helyei László, Papp Zoltán színészek, Makovetz Imre építész. Iskolánk tanára volt Nemes Nagy Ágnes költő, nálunk érettségizett Jzsef Attila és Radnóti Miklós.
Sportolók: Gerevich Pál vívó, Molnár Dániel, id. és ifj. Knézy Jenő sportriporterek, Noszály Sándor, Markovits László teniszezők (utóbbi a Vasas SC jelenlegi elnöke), Steinmetz Ádám vízilabdázó olimpiai bajnok, Ivánka Mária, Csom István versenysakkozók. A névsor csalóka, mert ezek az úgynevezett híres emberek, a kiváló orvos, fizikus, mérnök, bölcsész tanítványaink kevésbé ismeretek, de az öregdiák-találkozók tanúsága szerint ők is hasonló módon kötődnek az iskolához. A hírességek teljes listája - további iskolatörténeti anyagokkal együtt - megtekinthető az iskolánk honlapján.

1892 szeptemberében kezdődött meg a tanítás az iskola I. osztályában, a Várfok utca 14 sz. földszintesbérházának egyik lakásában. Az iskola a II. ker.Kir.Kat. Főgimnázium védőszárnyai alatt működött. A tanulók létszámának rohamos növekedése az iskola bővítését tette szükségessé.

Iskolatörténet évről-évre

Az 1895/96 -os tanévben megszűnik az iskola kir.kat. jellege, és besorolják az állami középiskolák közé, mint I. ker. állami főgimnáziumot.

Az 1896/97 -es tanévben az iskola az I. Bors utca 15. sz. új háromemeletes bérház földszintjén nyert elhelyezést. 1896 őszén már a felsőbb hatóságok is belátták, hogy ez az elhelyezés nem tartható fenn sokáig. Hosszú évek teltek el a nem megfelelő elhelyezés miatti hősies tanári munkával, annak érdekében, hogy a tanulók számára a szinvonalas oktatás megvalósulhasson. Az iskolának 1900 -ban, 10 osztályában 462 tanulója volt.

1900 szeptember 14 -én ünnepélyes Veni Sancte -val kezdődött meg a tanév a mai I. Attila utca 1-3 sz. épületben. Az új iskolaépület német barokk stílusban épült. Ezután nyugalmasabb évek következtek, és a lendületes fejlődés sem tört meg. Az iskola diákjai számos versenyeken elért eredményes szereplésekkel öregbítették az iskola jó hírnevét.

Az 1911/12 -es tanévben már 16 osztályban tanítottak.

A 1914 - 1924 közötti háborús és forradalmi időszak az iskola életére is kihatott. Az háborúban az iskolát katonaság részére utalták ki, így a diákok számára hajlékot kellett keresni. Ezután ellentmondásokkal teli, kaotikus évek következtek. A forradalmi években nem volt lehetőség az addigi sikeres tanulmányi munka folytatására. 1919 -ben osztályzatok helyett csak egy szót lehetett olvasni a bizonyítványokban: megfelelt.

1919 szeptember elején beköltözött tankerületi főigazgatóság a Gimnázium II.emeleti részébe.

1921 szeptemberében az iskola felvette Verbőczy István nevét. Az új elnevezés inkább szimbólikusnak tekinthető. Verbőczy jogtudós és egykori budai városbíró volt. Az iskolai oktatás ismét zavartalanul folyt. Újból megkezdődtek a tanulmányi versenyek. Az Ifjúsági kör, az Önképzőkör, a Zenekör, és a Testgyakorló kör nagysikerű nyilvános szereplésen mutatkozott be.

1924 tavaszán - az ország középiskolái sorában az elsők között - rótta le az iskola a kegyelet adóját a világháború hősi halottaival szemben az intézet hősi halált halt volt diákjainak emlékét megörökítő művészi emléktábla leleplezésével.

1924 szeptemberétől egy középiskolai törvény az iskolát reálgimnázummá minősítette, ami különböző tantervi módosításokat eredményezett, többek között az idegennyelv oktatásban is. Tanulmányi eredmény ismét évről - évre jobb lesz. Bizonyítják ezt a különböző országos középiskolai tanulmányi versenyeken elért helyezések. Serkentőleg hatott a tanulóifjúságra a minél jobb eredmény elérésében a sok ösztöndíjalapítvány és jutalmazás.

1945 A második világháborús harcok borzalmai az iskolát sem kerülték el. Az iskolába katonaságot szállásoltak be. A harcok után az iskola épületének látványa lesújtó volt. Elpusztult az intézet féltve őrzött kincse, az egyiptomi múmia is. Az épületben nem maradt egyetlen ép tanterem. Az épület III. emeletét szinte letarolta a háború és mivel nem volt elegendő pénz a teljes újjáépítése, az épület csak 2 emelettel és megváltozott homlokzattal épült újjá. Ha megnézitek, látható , hogy a ez épületet mindkét oldalról 1 emelettel magasabb házak veszik körül, árulkodva a valaha volt III. emeletről.

1945/46 tanév őszi - téli hónapjaiban az ablaktalan hiányosan fedett épületben, tüzelő nélkül lehetetlennek tűnt a tanítás. De a tanév legmegrázóbb eseménye az volt, hogy az I. kerületi Elöljáróság 1946. február 23 -án az épületet életveszélyesnek nyilvánította és lebontásra itélte. Megindult a harc az épület, a gimnázium megmentéséért, amiben összefogtak tanárok, diákok, szülők. A végzett munka meghozta gyümölcsét, az I. kerületi Elöljáróság mérnöki hivatala október 30 -án a tanítást engedélyezte.

1946 június 6 -án elhagyták a Verbőczy István nevet, és 1946. szeptember 12 -én engedélyezték a Petőfi Sándor név használatát. Az l950 -es években az intenziv tanári munka eredményeként a Petőfi Gimnázium tanulói elismerően szerepeltek tanulmányi versenyeken és iskolai pályázatokon. A tanulmányi eredmények emelkedése mellett az 50 -es években dicsérték az iskola fegyelmét és "mozgalmi" életét.

1956 őszének eseményei az iskola életét is alapjaiban változtatták meg. A tanítás 1957 januárjáig szünetelt.

A 60 -as évek elejére az iskola épülete egyre korszerűtlenebbé vált. Égetően szükségessé vált az épület felújítása. A teljes felújításra az 1962-63-as tanévben került sor. Az 1963/64 -es tanévet már a felújított iskolában lehetett folytatni. Most kapott otthont a 15000 kötetes tanári könyvtár, amelynek egyrésze múzeális értékű. Az épület korszerűsítése tovább folytatódott. Az 1944 -ben a tanári munka elismerésére megalapított Pro Schola emlékérem mintájára 1985 -től a kiváló tanulói teljesítmény pedig a tanulói Pro Schola éremmel került jutalmazásra.

1967-ben az iskola alapításának 75. évfordulóán Petőfi Baráti-kör néven szerveződött újjá a volt tanárok, tanulók baráti köre. Több találkozón emlékezik meg az iskola a híressé vált tanárairól és tanítványairól.
Az iskolatörténeti kiállításon megtekinthető volt az a dokumentum, mely szerint magántanulóként itt érettségizett József Attila és Radnóti Miklós.

1992-ben a Petőfi Sándor Gimnázium 100. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségsorozatot rendeztünk, amelyen megjelent Göncz Árpád iskolánk legnevesebb öregdiákja.

2004. július 1-jétől fenntartónk a Fővárosi Önkormányzat.

2009 júliusában végzett az első speciális nyelvi osztály

2009 szeptemberében "startolt el" az első két nyelven (angol, német) alapozó speciális nyelvi előkészítő osztály.