Cím: Hősök tere 6.
Telefon: (53)351-899
Telefax: (53)351-351
E-mail: gtitk@ajrg.hu
Története: Intézetünket Nagykõrös város segítségével a nagykõrösi református egyházközség alapította. Az alapítás évére pontos adatunk nem áll rendelkezésünkre, de a közvetett bizonyítékokra támaszkodva az alapítás kétségtelenül a XVI. század második felére esik. Gimnáziumunk 1957-ben ünnepelte fennállásának 400. évfordulóját, az ünneplésnek az adott okot, hogy Arany János születésének 140., halálának pedig 75. évfordulójára emlékeztek, valamint ebben az évben volt 100. esztendeje, hogy a költõ Nagykõrösön megírta A walesi bárdok címû költeményét.
A református egyház irattárából 1630 óta ismerjük a tanárok teljes névsorát, 1632-tõl kezdve pedig megvannak a tanulók adatait tartalmazó beírási anyakönyvek.

A gimnázium régebbi történetének legértékesebb forrása egy 1693-ból származó iskolatörvény, mely 53 pontban tartalmazza a diákok tanulásra és magatartásra vonatkozó kötelességeit:

"A tanulásról. A tanuló Istentõl arra rendelt személy, hogy az Istenrõl szóló tudományt, azután a szépmûvészetet és az egyházakban használandó nyelvet megtanulja.
Az erkölcsrõl. ...társaságunkban, a melyben csak tisztességes és törvényes dolgok engedhetõk meg, mindenki tiszta, józan és kegyes életet folytasson; ...az iskola Istennek veteményes kertje: Seminarium Dei."

A tanulók számára kötelezõ volt a bölcsészet, a hittan, az eredeti görög és héber nyelvek tanulása. A növendékek az itt szerzett ismereteket a debreceni, pataki, szatmári, kolozsvári és marosvásárhelyi felsõbb iskolákba kamatoztatták.

A nagykõrösi iskola hosszú idõn át a debreceni Református Kollégium particulája, azaz fiókiskolája volt. Innen érkezett és hozta magával az anyaintézet tanítási módszerét és tantervét az ez idõben egyetlen tanár, un. rektor. (Ez a XIX. sz. elejéig maradt fenn.) Õ az utolsó éveseket, a tógátus diákokat tanította; az alsóbb éveseket a tógátusok közül választott publicus praeceptorok oktatták. A tanítás nyelve a latin volt, sõt a diákoknak egymás között is latinul kellett beszélniük; aki vétett ez ellen és magyarul szólt társához, az büntetéspénzt fizetett. Iskolánk elsõ ismert rectora 1580 körül Szilvásújfalvi Imre volt, akit hiteles iratokban leírtak szerint 1598-ban Veresmarti Mihály követett.

Iskolánkban 1741-tõl külföldrõl visszatért akadémiai professzorok tanították a diákokat.
(Losonczi H. István, Halász József, Meggyesi Pál, N. Fodor Gerzson)

Az iskola rektorai közül kiemelkedik Losonczi Hányoki István, akinek Hármas Kis Tükör címû tankönyvét (1770-tõl) közel száz évig használták az ország iskoláiban, egyetemes tankönyvét a katolikusok is alkalmazták. Az elsõ rendszeres tantervet az 1792-es iskolatörvényekben találjuk, ahol felsorolásra kerültek a tantárgyak és a használandó könyvek. Iskolánknak ebben az idõben már volt bentlakása, és hat szobában (kamarában) kb. 30-50 tanuló volt elhelyezve. A presbiterium 1848-tól megszüntette, mert " ezen együtt lakás szülõ helye mindenféle zavaroknak s kihágásoknak."

1828-ban intézetünk 7 osztályúvá fejlõdött.

A fenntartó 1833-ban mennyiségtan és természettani tanszéket szervezett, melyre Szigeti Warga Jánost választotta meg. Gimnáziumunk a filozófia mellett a pedagógia és a gazdasági tudományok tanítását is bevezette 1837-tõl az önkényuralomig, amikor az Organisations Entwurf rendelkezése szerint iskolánk nyolc osztályúvá fejlõdött.

Az 1800-as évek közepéig 4 rendes tanár és 3 classis praeceptor látta el a tanítást. 1853.augusztus 8-án kelt 7008. sz. miniszteri rendelettel nyerte el fõgymnáziumunk a nyilvánossági jogot, (8 osztályos gimnáziumban érettségi vizsgálatot tehettek a diákok) elsõként a református iskolák közül.

Szigeti Warga János igazgató a "felgymnásium" feladatául a következõket tûzte ki:

"a valláserkölcsiség a tudományos képzettséggel köttessék össze; az iskolai nevelés az életre való neveléssel sulyegyenben legyen, az iskola és az élet egymással kiengesztelõdjenek".
1853/54-es tanévtõl a tanítást 13 tanár végezte. Az elsõ érettségi vizsgálatra 34 tanuló jelentkezett és közülük 24 tette azt le.

A gimnázium történetének legfényesebb idõszaka a szabadságharc bukását követõ közel tíz esztendõ. Ekkor tanított itt Arany János, s mellette, vele olyan hírességek, mint Szász Károly, Szilágyi Sándor, Szabó Károly, Szigeti Warga János vagy Mentovich Ferenc. A tantestületnek Arany korában hét akadémikus tagja volt.

Tréfálkodva, de büszkén írja róluk a költõ sógorának Nagyszalontára: "… A fél Akadémia Kõrösön lakik."

Ezen évek kiváló tanáraik voltak még: Galgóczy Károly, dr. Öreg János, Salamon Ferenc, Ballagi Károly, Király Pál, Mészöly Gáspár, Dóczi Imre, Benkó Imre.
1863/64-es tanévtõl az ének, zene, rajzolás, francia nyelv melléktantárgyakként szerepeltek, 1867/68-tól a testgyakorló tér berendezésére is megtették az elsõ lépéseket, és 1869/70-tõl a fenntartó testület Sebestyén Bálint tanítót a tornászat rendszeres tanítására alkalmazta. Ebben az idõben téli tornacsarnoka az iskolának nem volt még, de 1901 õszére elkészült.

A gimnázium régi épülete - ma az Arany János Református Gyakorló Általános Iskola-, ahol annak idején Arany is tanított (1830-ban épült), a századfordulóra már szûknek bizonyult. Ekkor építették -egy év alatt- a jelenleg is mûködõ gimnáziumot, ahol 1901-ben indult meg a tanítás. Szalay Gyula fõgymn. igazgató a következõ gondolatokkal kezdte beszédét a felavatási ünnepélyen:

"Egyházunk figyelembe véve a szent írás szavait, hogy elvész a nép, mely tudomány nélkül való s érezve azt, hogy a népek és nemzetek lázas versenyében, díszes csarnokot építtetett, hogy ott hirdesse az úr félelmét, mely a bölcsesség kezdete, az igaz tudományt, tiszta erkölcs és hazaszeretet magasztos igéit. Ott emelkedik az épület büszkén, hírdetve egyházunknak s városunknak fenkölt gondolkozását, a tanítás és nevelés ügye iránt tanusított nemes áldozatkészségét."

Az emlékirat, melyet Ádám Gerzson kir.tan.nyug. igazgató készített és az új fõgymnásium alapjába került elhelyezésre a következõket tartalmazta:

"Buzgó szívvel s keresztyén alázatossággal s imádságunk szavaival kérjük a minden jók adóját Istenünket, dicsõítse meg a maga isteni erejét és hatalmát, áldását és kegyelmét a mi gyarló kezdeményeinken! Adja meg szent egeibõl mindazokat, kik e monumentális alkotmány tervezésének, létrehozásának értelmi és tényleges szerzõi és alkotói voltak. Áldja meg azokat, a kik jelenben s a jövõben e helyen az igaz tudományt, a bölcsességnek kezdetét: istennek félelmét, és a honszeretetet hirdetik és ápolják; áldja meg mindazokat, kik befolyásukkal, vagy segedelmükkel fenntartják és vezérlik. Neveljen e fõgymnasium a letett szilárd alapoknál szilárdabb jellemû, erõsebb hitû, Istent, hazát, elöljáróit és felebarátait igaz szívvel tisztelõ s az emberiség e szent eszméiért élni, halni kész fiakat nemzetségrõl, nemzetségre. Úgy legyen!"

A ref. egyháztanács 1917. április. 3-án a következõ határozatot hozta:
"... fõgimnáziumunkat a halhatatlan emlékû költõ születésének 100 éves évfordulója alakalmával Nagykõrösi református Arany János fõgimnázium-nak nevezi el, ezzel óhajtván leróni a magyar nemzet egyik legnagyobb fia iránt érzett mély tiszteletét és háláját."

Az elsõ világháború és az azt követõ események nagyon megviselték az intézetet. Három esztendeig az iskolán kívül kellett tanítani, mert az épületet a sanoki cs. és kir. tartalékkórház céljára foglalták le. A talpra állásban nagy szerepe volt Dr. Kovács Lajos igazgatónak, aki 1911 és 1933 között vezette a gimnáziumot. Ez idõ alatt 1927. október 31-én a reformáció ünnepén adott az õsi iskola ifjúsága kezébe zászlót, hogy hazájához és egyházához tántoríthatatlan hûséggel mutassa a késõ nemzedéknek azt a helyes utat, amelyen növendékei közel 400 év óta járnak. Az igazgató úr ünnepi beszédében kihangsúlyozta, hogy a zászló eredeti rendeltetése, az irányjelzés volt, azért vitték azt mindig elöl, ennek a zászlónak is ez lesz a feladata az iránymutatás, a lelki és erkölcsi élet mezején. dr. Kovács Lajosné által felkötött zászlóanyai fehér szalag jelmondata " Imádd az Istent és szeresd a hazát! " volt, mely a lelki tisztaság és nemes erkölcsök útjára hívta a diákságot.
Az 1900-as évek elején a tanári kar tagjai kiváló pedagógusok és közéleti személyek voltak: Huszár György, Major Aladár, Pesti Balázs, dr. Gaál László, Danóczy Antal, Joó Imre, Scheider Mátyás, Szép Lajos.

Az iskola huszadik századi történetének legjelentősebb igazgatója Bánóczy Endre volt, akinek embersége, kiváló szaktudása és mély vallásossága a Duna-Tisza köze legjobb középiskolájává tette a gimnáziumot. A tanítás minden reggel imádsággal kezdődött, és hálaadással fejeződött be. Az iskola vallási nevelését a céltudatosság jellemezte, de a legmesszemenőbb tolerancia mellett. Voltak nem református diákjai és tanárai is a gimnáziumnak, akik hitüknek megfelelően vehettek részt a hitoktatásban és a maguk templomi alkalmain, ünnepein. A vidéki tanulóknak kötelező volt az internátusban lakniuk. 1934-ben Fitoss Vilmos Örkényi úti házában megnyitotta kapuit az önálló gimnáziumi internátus, melyben 30-40 növendék nyert elhelyezést. A tantestület tagjai voltak: Dúzs Gergely, Harsányi Lajos, Hetey Dániel,, Horváth József, dr. Jánossy Sándor, dr. Körmöczy László, Olasz Imre, Szalay László, dr. Györe János, P. Tóth József, dr. Törös László, K. Tóth József, Horváth Zoltán, Hegyi Sándor, Rácz József, Kecskés István, Zilahi Lajos.

A II. világháború alatt intézetünket kórháznak vették igénybe a német majd orosz katonák. Szervezeti átalakítással megszűnt a 8 osztályos gimnázium és általános iskolai osztályokká alakultak az alsó évfolyamok, de továbbra is a gimnázium épületében nyertek elhelyezést. 1948/49-ben 9 főhivatású tanár végezte a nevelési feladatokat: dr. Jánossy Sándor, dr. Törös László (igazgató), K. Tóth József, Horváth Zoltán, Rácz József, Kecskés István, Zilahi Lajos, Kiss Lajos, közöttük az első kinevezett nőpedagógus, dr. Lázár Erzsébet. 1948. július 1-vel a Nagykőrösi Református Arany János Gimnáziumot is államosították. Az iskolának közel 150 tanulója volt.

Az ötvenes években a népi kollégium, az új diákszervezet a DISZ, a dolgozók gimnáziuma, a szakérettségi- és az ideológiai tanfolyamok szolgálták az új politika céljait. A tantestületben nagy változások történtek; új tanárok érkeztek: dr. Nánási Miklósné, Papp Rózsa, Bazsó Lajos, Danczkay Győző, Keresztes Katalin, dr. Szilágyi Béláné, Tassaly Teréz. A tanítóképző megszűnésével: Ádám Mária, Danóczi József, Fruttus István, Molnár Ferenc, Rózsás László és felesége, Seri András. Az igazgató Zilahi Lajos lett, majd dr. Szilágyi Béla. A tanulói létszám meghaladta a 400 főt. 1956-ban az iskola diáksága is részt vett a városban lezajlott eseményekben. A díszteremben tartott diákgyűlésen követelték az akkori igazgató lemondását, és helyette kikiáltották Horváth Zoltánt igazgatónak (Őt később eltávolították az intézettől, pedig semmit nem követett el. Bűne csak az volt, hogy az ifjúság nagyon szerette.), helyettesének pedig Bazsó Lajost választották. Nagyon sok diák volt jelen a városi pártház ostromakor, ahol egy, az épületből kilőtt golyó kioltotta Bartha Margit, iskolánk IV. osztályos tanulójának életét. Emlékét tábla őrzi a II. emeleten, ahol minden évben kegyelettel gondolunk rá és a hősies napokra. Több tanárt és tanulót is jogtalan sérelmek értek a következő időszakban. Gimnáziumunk fennállásának 400. évfordulóját 1957-ben a tanévnyitón ünnepelte. Az ünneplésre az adott okot, hogy Arany János születésének 140., halálának pedig 75. évfordulójára emlékeztek, valamint ebben az évben volt 100 éve, hogy a költő Nagykőrösön megírta A walesi bárdok című balladáját. Az egy hétig tartó program fő szervezője dr. Törös László volt, akinek elévülhetetlen érdeme az Arany János Emlékmúzeum létrehozása.

A jubileumi év tantestületében kiemelkedő tanáregyéniségek voltak: Zilahi Lajos, dr. Jánossy Sándor, Bazsó Lajos, Danczkay Győző, Fruttus István, Hetey Dániel. Kecskés István, dr. Nánási Miklósné, Seri András, Rácz József, K. Tóth József, dr. Törös László, dr. Lázár Erzsébet. A kor minden jegyét magán viselő iskola az 1958/59-es évben bevezette a politechnikai oktatást (5+1, 5 nap tanítás 1 nap üzemi munka), amit 1964-ben megszüntettek.

Új oktatási forma, a tagozatos képzés indult el, ahol kiemelt óraszámban tanították a matematika-fizika, és az angol-orosz tantárgyakat. A hatvanas években Rózsás László lett az igazgató. 1964/65-ben négy évig egy szőlőtermelő és borkezelő szakközépiskolai osztály indult, sikertelensége miatt rövid idő után a képzés befejeződött. A tanári karba ekkor került Szegedi Gyuláné, Tatai István, Mester Sz. József, Baky Miklós és Csányi Péter. 1968-71 között általános felújításra került sor iskolánkban, mely vontatottan és sok kívánnivalót hagyva maga után fejeződött be. Sok értékes emlék semmisült meg az építkezés során, ami pótolhatatlan veszteséget jelent az iskola számára.

Az átalakítással szaktantermeket hoztak létre, melyek tükrözték az adott tantárgyi jelleget. Az 1973/74. iskolai évtől a tantestület úgy tanított, hogy néhány tantárgyat nem osztályoztak (ének, rajz, művészettörténet, testnevelés, világnézetünk alapjai). Ez volt a „megfelelt, nem felelt meg” korszak, ami csak egy tanévet ért meg. Az intézet egy új tornateremmel gazdagodott. Ezen időszakra esett a testnevelés és sportszervezői képzés, mely végzettséggel a tanulók nem tudtak elhelyezkedni, ezért néhány év múlva megszűnt. A tanári kar kiemelkedő egyéniségei voltak: Danczkay Győző, Páhán István, Molnár Ferenc, Rózsás László, Rózsás Lászlóné, Schleiszner János, Szegedi Gyuláné, Tóth Tibor, Tatai István, Tatai Istvánné. Színfolt volt az iskola történetében 1972 és 1995 között az óvónőképzés, szakmai irányítója Boross Lajosné volt. Énekkarunk és kamarakórusunk, azóta kiemelkedő eredményeket ért el, öregbítve iskolánk hírnevét. A beiskolázás a környező megyékből is sok tanulót vonzott, az iskola internátusának létszáma ekkor volt a legmagasabb: meghaladta a 150-et. Az 1974/75. tanévtől a tagozatos jelleget a tantárgycsoportos (fakultációs) oktatás váltotta fel. Az első két évben általános, majd a második két évben két tantárgy kiválasztásával, több órában speciális képzéssel készülhettek a tanulók a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A tantestület tagja lett: Jauch József és felesége, Nagy Lídia, Marosfi Györgyné, J. Tóth Margit, Péntek Imre, Timkó Tamás és felesége, Kiss László, Kiss Győzőné, Herega Józsefné, Végh Tiborné, Molnár Elekné. Iskolánk 1995-ig az ország legjobb vegyes típusú középiskoláihoz tartozott. 1985-ben egy természettudományos osztály indult, megpróbálva a tagozatos jelleg ismételt bevezetését. A diákok a matematikát, fizikát és a biológiát tanulták magasabb óraszámban. A nyolcvanas években sok új tanár érkezett a gimnáziumba: Barnáné Sztanyik Ilona, dr. Fülöp Tiborné, Gáspárné Hegedűs Eszter, Habon László, dr. Novák Lászlóné, Palainé Zubány Anna, Péntekné Szilágyi Aranka, Sági Monika, Sári Zoltán, Szokonyáné Berecz Eszter, dr. Szolga Sándor, Vraukó János, Zubányné Fruttus Enikő.

A Nagykőrösi Református Egyházközségek képviselői Nagykőrös Város Tanácsához fordultak, melyben visszaigényelték az államosításkor elvett egyházi épületeket és ingatlanokat. A sorsdöntő önkormányzati ülésre 1992. április 2-án került sor, ahol szenvedélyes érvelések után 17 igen és 10 nem szavazattal a gimnázium ismét a református egyházé lett. Dr. Hegedűs Lóránt püspök, a református Zsinat elnöke az iskola jövőbeni életét így fogalmazta meg: „Iskolánkban a tanítás és a nevelés az örökkévaló szeretet jegyében valósul meg, és minden tevékenységünk erre a krisztusi elvre fog épülni.”

Gimnáziumunk az 1992/93-as tanévtől a négy évfolyamos oktatással párhuzamosan bevezette a hat évfolyamos gimnáziumi képzést. Az első két évben kísérleti jelleggel, majd 1994-től engedélyezett tanterv alapján. Ez az új képzési forma a tehetséggondozás eredményes színterévé vált. Az itt végzettek tanulmányi eredménye magasabb, és a felsőfokú felvételt nyert diákjaink aránya is kiemelkedő ezekben a csoportokban (85-90%). A Nagykőrösi Református Egyházközségek presbitériuma 1993. július 1-i hatállyal megalapította a nagykőrösi Arany János Református Gimnáziumot - napra pontosan 45 év után - kapta vissza az önkormányzattól egykori gimnáziumát az egyház. Megindulhatott Isten kegyelméből az Arany János Református Gimnázium újjászületése. Az átmeneti időszakban (1990-95) Tóth Tibor irányította gimnáziumunkat, majd tőle Nagy Lídia (1995-97) az első nőigazgató vette át a gimnázium vezetését. Azóta az iskola református szellemiségét híven képviseli, és a legteljesebb nyitottsággal vesz fel tanulói sorába más vallású diákokat is. Gimnáziumunkban hagyománya van a természettudományos (reál) képzésnek, mellette angol-informatika és társadalomtudományi (humán) csoportokat indítunk a jelentkezők számától függően. Jelenleg közel 400 tanuló, hat- öt és négy évfolyamos képzésben folytathatja gimnáziumi tanulmányait 30-35 tanár irányításával. A diákotthonban 40-50 növendéknek 3 nevelőtanár segít a felkészülésben és biztosítja a teljes ellátásukat.

Iskolánk újjászületése óta az egyik legjelentősebb esemény, hogy 2001. július 1-től a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának a gyakorló gimnáziumaként folytathatja eddig is elismert működösét az elkötelezettségre, a műveltségre és az igényes életre nevelés jegyében.